ujkeletlive
Diplomácia
Mar-a-lagói találkozó
Binjámin Netanjahu miniszterelnök ma reggel indul az Egyesült Államokba, ahol várhatóan találkozik az amerikai elnökkel floridai rezidenciáján. Trump a mar-a-lagói találkozó előtt közvetlenül Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel fog tárgyalni az állítólagosan küszöbön álló orosz–ukrán tűzszüneti megállapodásról, melynek hangulata befolyásolhatja a Netanjahuval folytatott érzékeny biztonsági kérdések megvitatását.
A miniszterelnök öt naposra tervezett amerikai útján kevés programon jelezte részvételét, ilymódon a Netanjahu–Trump találkozóra várhatóan hétfőn, izraeli idő szerint 22:30-kor kerül sor, mielőtt Marco Rubio külügyminiszterrel folytat tárgyalásokat, ezt követően hivatala keddre nem közölt hivatalos programot, majd szerdán az evangéliumi irányzat képviselőivel, valamint egy miami zsinagógában tartandó eseményen fog megjelenni.
Netanjahu hivatalának jóval korábban történt bejelentésével ellentétben, nem Trump, hanem a miniszterelnök volt az, aki a december 1-ei telefonbeszélgetés során felvetette még az idei floridai találkozót. Trump ugyan azt mondta, hogy szívesen találkozna valamikor, de semmi konkrétumra nem gondolt, a miniszterelnök azonban ezt követően sürgette a Fehér Házat a dátum kitűzése érdekében. Az Axios forrásai szerint az elnök nem volt meggyőződve, hogy valóban szükség van egy újabb, egy éven belül immár ötödik találkozóra, végül azonban lehetőséget látott számos, Izraelt érintő diplomáciai, és biztonsági kérdés tisztázására. Közöttük olyan akadályok, melyek megítélése megoszlik Trump, és Rubio között, így az elnökkel való találkozás előtt nem véletlen a Rubioval való egyeztetés, mivel a külügyminiszter köztudottan könnyebben meggyőzhető Netanjahu álláspontjának támogatására, ellenben JD Vance alelnök, és Trump különmegbízottai – Steve Witkoff és Jared Kushner úgy vélik, hogy a miniszterelnök számos esetben a gázai béketerv második szakaszára való áttérést akadályozza, ezért velük a Miniszterelnöki Hivatal menetrendje szerint nincs megjelölve előre bejelentett találkozó.
Összességében, a miniszterelnök pattanásig feszült belpolitikai helyzetet maga mögött hagyva vállalta a floridai utat, miközben Trump környezetében egyre inkább erősödik az Izraellel és Netanjahuval szembeni frusztráció, többször is hangsúlyozva azon érzéseket, miszerint Jeruzsálemben megfontoltan akadályozzák az amerikai elnök térségbeli terveit. Netanjahu azonban úgy véli, hogy Trump nem osztja ezen nézeteket, és a kettőjük között fennálló „kémia” biztosítja saját érvelésének adaptációját zárt ajtók mögött, így az elnök ismét „zöld utat” ad Netanjahunak egy közeli iráni támadáshoz a bemutatásra kerülő hírszerzési információk alapján, illetve azt is elfogadja, hogy kormánya elutasítja a Gázai övezetre vonatkozó terv B szakaszának végrehajtását, mindaddig amíg a Hamász teljes mértékben nem teszi le a fegyvert, és amíg az utolsó elesett túsz, Ran Gvili törzsőrmester maradványait nem helyezik végső nyugalomra Izraelben.
A Trump-találkozó sajtó számára megerősített üzenete várhatóan a partnerség megerősítését fogja hangsúlyozni, a kulisszák mögött azonban olyan biztonsági döntések véglegesítésére számítanak, mint az elnök január elején várható bejelentései a béketerv második szakaszát illetően, különös tekintettel az övezet újjáépítése, illetve a gázai kormányzás létrehozása a nemzetközi stabilizációs erővel (ISF) a háttérben.
Gáza – a héber médiában a miniszterelnök környezetéből nyilatkozó források szerint, Netanjahu világossá teszi Trump számára, hogy Izrael nem egyezik bele a Gázai övezetre vonatkozó terv B szakaszába való átlépésbe mindaddig, amíg a Hamász nem teszi le a fegyvert, és amíg az utolsó elesett túsz, Ran Gvili maradványait nem adják vissza. Ugyanakkor, Netanjahunak szándéka szerint sikerül megvétóznia Törökország és Pakisztán jelenlétét a gázai stabilizációs erő soraiban, ugyanakkor elvileg elfogadja Indonézia, Azerbajdzsán és Olaszország csatlakozását.
Ilymódon, Netanjahu koalíciója úgy véli a második szakaszba való átmenet, Trump néhány napon belüli bejelentése ellenére sem fog egyhamar megvalósulni, a nemzetközi erő katonáinak érkezése logisztikailag is sok időt fog igénybe venni, ami érvényes a Hamász demilitarizálására, így az izraeli hadsereg erőinek kivonása sincs napirenden.
A Ynetnek nyilatkozó magas rangú politikai forrás a csütörtöki kabinetülés után azt nyilatkozta, hogy – „Trump és Netanjahu fő terve az volt, hogy a háború befejezése, és a túszok hazahozatala után bővítsék az Ábrahám-megállapodásokat, ami most egy nagyobb kihíváson akadt el. A fókuszban a második szakasz áll: mi lesz a többnemzetiségű erővel. Törökország nem lesz benne. Nem fognak ránk erőltetni senkit, akit nem akarunk, és mi nem akarjuk Törökországot,” – majd hozzátette – „még akkor is, ha Ran Gvili visszatérne, időbe telne a B szakaszba lépni, mert a teljes erő még nincs készen. Nem arról van szó, hogy holnap megérkezik egy haderő. Az amerikaiak azt akarják, hogy minden rendezett legyen, mielőtt az erő belép. Izraelben komoly kétségek vannak afelől, hogy a nemzetközi erő képes lesz lefegyverezni a Hamászt. Nagyon nagy a kétely, de esélyt kell adni nekik. Ami a Hamászt illeti, az értékelések szerint még mindig működik, fegyverkezik, és erősödik – de nem tért vissza korábbi erejéhez.”
Emellett, a Trump számára szintén kiemelten fontosnak számító szíriai biztonsági megállapodást illetően, Netanjahu elutasítása változatlan, mondván, hogy nem tartja megbízhatónak Ahmed Al-Saraa szír elnököt és kormányát, aki az izraeli hadsereg kivonulásához köti a megállapodást.
A libanoni tűzszünet véglegesítését illetően a legkevésbé érezhetőek a nézetkülönbségek, legfeljebb annyiban, hogy míg Jeruzsálemben folyamatosan a háború közeli újraindítását szorgalmazzák, a Fehér Házban igyekeznek megakadályozni az eszkalációt.
Feszült belpolitikai helyzet, tüntetések
Az ultraortodoxok katonai szolgálat alóli felmentését biztosító törvény, illetve a politikai vizsgálóbizottság felállítása körül mélyülő viták közepette a Katargate egyik vádemelés alatt álló gyanúsítottja, Eli Feldstein megtörve eddigi hallgatását múlt héten három részes interjú során fedte fel a titkosító információk átadása, és a katari pénzek útja közötti kapcsolatokat, érintve Binjámin Netanjahu miniszterelnököt és hivatalát.
A viharos eső ellenére a szombat kimenetele után országszerte tartottak kormányellenes tüntetéseket állami vizsgálóbizottság felállítását, illetve a Katargate ügy kapcsán a miniszterelnökre vonatkozó vizsgálatot követelve. A tel-avivi Habima-téren felszólaló Roni Alseich, volt rendőrfőkapitány élesen bírálta a kabinetet a Katargate botrány kapcsán tanúsított passziv magatartása miatt, mondván „Izrael közbelépett, hogy kifehérítse Katart az Egyesült Államok szemében, és a Gázai övezetben a Hamász finanszírozójává tette, azzal a jelszóval, hogy a Hamász stratégiai eszköz.”
Alseich szerint a kabinet közvetlenül felelős a miniszterelnök katari politikája miatt, ami végül biztosította a Hamász fennmaradásához, előidézve a Szimcha Tóra-i katasztrófát, arra figyelmeztetve, hogy a miniszterek hallgatása az állami érdekek súlyos mulasztásának minősülhet.
A volt rendőrfőnök megemlítette a közvéleményt egymásnak ellentmondó magyarázatokat, és kitérő nyilatkozatokat kerülve a konkrét válaszadást. Alseich ezt követően emlékezetett 2017 júniusára, amikor a mérsékelt arab államok terrorizmust támogató országnak nyilvánították Katart, megszakítva a diplomáciai kapcsolatokat.
„2017 júniusában a mérsékelt arab országok kijelentették, hogy Katar terrorizmust támogató állam, és megszakították vele diplomáciai kapcsolataikat. Ez kiváló alkalom volt arra, hogy megállítsuk a katari antiszemita kampányt az Egyesült Államokban, és azon kívül. De Izrael az érdekeivel ellentétesen cselekedett,” – majd hozzátette, miszerint Izrael ahelyett, hogy megfékezte volna Katart, segítette – „Izrael sietett kifehéríteni Katart Washington szemében, és a Gázai övezetben a Hamász finanszírozójává tette, azzal a jelszóval, hogy ‘a Hamász stratégiai eszköz’. A felelősség nem a hivatal munkatársait terheli. „Nem Feldstein, és nem Urich tette ezt! Hanem Izrael miniszterelnöke!” – mondta, utalva a Katargate két miniszterelnökhöz közeli gyanúsított tanácsadójára. Ezt követően a következményekre, az október hetedikei mészárlásokra hívta fel a figyelmet, miután a „kormány rövid időt adott Katarnak arra, hogy a Hamász vezetőivel együtt ünnepelje a mészárlást, majd azonnal szorosabbra fűzte az ölelést, és fő közvetítővé koronázta – Egyiptom, a Hamász ellensége rovására! Egyfelől a kormány a ‘Hamász uralmának megdöntését’ ígérte, másfelől arra támaszkodott, aki a Hamász fennmaradását akarja, és aki a tárgyalás aduit – a megkínzott túszokat, ezen érdekek szerint használja.”
A volt rendőrfőnök rávilágít, hogy az árulás legfőbb okozói, nem a miniszterelnök hivatalának tanácsadói, hanem az, aki irányította őket.
„Amikor kiderül, hogy árulás történt az állammal szemben, és bizonyítást nyer, hogy a Miniszterelnöki Hivatal munkatársai Egyiptom-elleni hazug katari kampányból élnek, melynek célja a túszalku meghiúsítása, és a miniszterelnök mindezt fedezi – akkor hirtelen mindenki azon töpreng, ki tudott róla és ki nem?!” – mondta, majd a kabinet tagjait arra figyelmeztette, hogy az elkerülhetetlen állami vizsgálóbizottság előbb vagy utóbb „meg fogja kérdezni Önöktől: mit tettek annak érdekében, hogy megbizonyosodjanak arról, nem Izrael érdekeivel ellentétes érdekeket szolgálnak? Hogy nem válnak – I- ments, egy árulás részévé?…akkor hogyan mernek önök a kabinetben ülni, burekaszt enni, és egyetlen kemény kérdést sem feltenni a miniszterelnöknek? Tényleg nincs Önök számára semmilyen magasabb érték, mint az, hogy ‘a főnök elégedett legyen’?”
Végezetül, Alseich összegezte háború kezdete óta hangoztatott figyelmeztetéseit, mondván – „október 8-a óta azt mondom, hogy amíg Katar érintett, a Hamász fennmarad a hatalomban. És az eredmény? Ma minden fronton Katar és Erdoğan – vagyis a Muszlim Testvériség diktálja a napirendet, beleértve Jeruzsálemet és Júdeát–Szamáriát is.” – majd az izraeliekhez fordulva kijelentette, – „katasztrófáról katasztrófára sodródunk, és nem vagyunk hajlandók összekötni a pontokat! Elég volt!”
A volt rendőrfőnök után, a gyászoló családok nevében Meirav Szvirszki szólalt fel, akinek szüleit a Hamász terroristái október 7-én, testvérét – Itájt pedig a fogságában gyilkolták meg. Meirav élesen bírálta a miniszterelnököt, amiért nem hajlandó felelősséget vállalni a mészárlásért, mondván – „a felelősség az Öné tisztségéből fakadóan. Nem menekülhet el előle, és nem alakíthatja úgy, ahogy önnek megfelel.”
„A 813. nap estéjén járunk, és még mindig van egy túszunk Gázában. A Gvili család még mindig várja, hogy Ran holttestét hazahozzák temetésre. Ez az állam minimális kötelessége a családja felé, és erkölcsi kötelessége mindannyiunk felé,” – majd hozzátette, hogy a Szimchát Tóra-i támadások után miközben egész családok próbálták kideríteni szeretteik sorsát a miniszterelnök a felelősség elől menekült.”
Beszéde közben egy férfi kétszer is megpróbált felugrani a színpadra, hogy megzavarja az eseményt, de a rendőrség végül elvezette, – így néz ki, amikor megpróbálnak elhallgattatni minket,” – folytatta, majd a Katargate kapcsán lemondásra szólította fel Netanjahut.
„Az árulás ára az, hogy ennyi emberéletet veszítettünk el. Az a pénz, amely hivatalába beáramlott, ugyanaz a pénz volt, amely a családom meggyilkolását finanszírozta. Az igazságot nem lehet elhallgattatni. Talán, ha október 8-án elzavartuk volna [a kormányt], Itáj még itt lenne. Talán, ha már korábban megbuktattuk volna őket, a szüleim még itt lennének.”
Szombat este országszerte több helyszínen tüntettek, többek között Haifán is, ahol Ajala Metzger, akinek apósát, Joram Metzgert a Hamász fogságában gyilkolták meg, élesen bírálta a kormány azon törekvéseit, hogy politikail vizsgálóbizottságot hozzon létre az október 7-i események kivizsgálására.
„A bizottság célja az eltussolás, az emlékezet elhomályosítása, és a felelősség elkerülése az október 7-i mészárlásért, és az elátkozott ‘Vaskardok’ háborúért, Izrael Állam történetének leghosszabb háborúja, amely mérhetetlen szenvedést, az ország nemzetközi elszigetelődését, az antiszemitizmus erősödését, valamint Izrael emberi, és erkölcsi összeomlását okozta.”
The post Netanjahu amerikai útja – feszült belpolitikai helyzet, és kényes diplomáciai kérdések first appeared on Új Kelet Live.