SzántóGráf

Trump-Netanjahu találkozó: a kulisszák mögött

ujkeletlive

Trump-Netanjahu találkozó: a kulisszák mögött

Binjámin Netanjahu miniszterelnök tervezett mar-a-lagói látogatását már hetekkel korábban, érezhetően az izraeli Miniszterelnöki Hivatal felől kezdeményezett fokozott médianyilvánosság övezte, míg az elnök még közvetlenül a vizit előtt is szűkszavúan úgy nyilatkozott, hogy Netanjahu szeretne ugyan találkozni vele Floridában, „de ezt még nem véglegesítettük. Valószínűleg eljön, hogy találkozzon velem.” Ezenkívül, a médiában megjelent híresztelésekkel kapcsolatban, miszerint Netanjahu öt naposra tervezett floridai látogatása során létrejöhet Abdel-Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnökkel egy, a térség stabilitása érdekében valóban fontos találkozó, Trump korábban azt válaszolta – „Ő a barátom, és örömmel találkoznék vele is.”

A várakozások ellenére az egyiptomi elnök végül nem jelezte részvételét egy esetleges hármas megbeszélésen Trumppal és Netanjahuval, ettől függetlenül a héber médiában nagy várakozásokkal tekintettek az idei évben immár hatodik magasrangú izraeli-amerikai tárgyalások elé. A sajtó előtti fotózkodás, és a Trump-adminisztráció közeli tisztviselőivel, illetve a Netanjahu-delegációval kiegészített közös ebéd hátterében, a kulisszák mögött olyan biztonsági kérdések megvitatására került sor, mint a gázai béketerv második szakaszára való áttérés – a Hamász lefegyverzése, és az utolsó elesett túsz maradványainak követelése feltételei mellett, a szíriai védelmi megállapodás, a libanoni eszkaláció, az egyre erősödő telepes erőszak, és az éleződő izraeli-török rivalizálás, emellett a miniszterelnök támogatást akart szerezni egy közeljövőben esedékes iráni megelőzőcsapáshoz, míg Trump a régió stabilitására irányuló Ábrahám Egyezmény bővítését mozdítaná elő.

Mindezen témákon kívül, Netanjahu a közelgő választásokra készülve megragadva az alkalmat az elnök maximális támogatásával állhatott ki a sajtó elé, ugyanis a gázai béketerv, a telepes erőszak, és a megakasztott szíriai megállapodás körül halmozódó ellentéteket „házon belül” tartva, Trump rendkívül dicsérően nyilatkozott Netanjahuról, Izrael megmentőjének nevezve még azt is bejelentette, hogy korrupciós ügyeiben beszélt Jichák Herzog elnökkel, és a „kegyelmi jóváhagyás” útban van. Amit Herzog hivatala azon nyomban cáfolt, elutasítva azt is, hogy ez ügyben beszélt volna Trumppal.

A kulisszák mögött

Trump ugyan visszafogottan nyilatkozott a tegnapi közös sajtótájékoztatón, és alapvetően Netanjahu pozitív kvalitásait dicsérte, ugyanakkor röviden világossá tette prioritásait – azaz a gázai béketerv második szakaszának január elején kezdődő végrehajtását, miközben nem vett tudomást az izraeli aggodalmakat illetően Recep Tayyip Erdogan török elnök régióbeli hatalmi törekvéseit illetően, és határozottan kijelentette, hogy a szaúdi trónörökössel kötött üzlet után szándékában áll Isztambul számára is eladni F-35-ös vadászgépeket.

Netanjahu legfőbb célja –  az iráni támadás ütemezése, úgy tűnik meghallgatásra talált, ugyanakkor Trump válaszában több „ha, akkor” is volt, hasonlóan a gázai béketerv továbblépését akadályozó Hamász „teljes lefegyverzését” jelentő fogalmi értelmezést illetően.

Ami azonban szembetűnő ellentét Netanjahu kormánya, és a Fehér Ház között az egyre nagyobb feszültséget, és nemzetközi elutasítást maga után vonó telepes erőszak Júdea és Szamáriában. Ilymódon, zárt ajtók mögött Trump és legfőbb tanácsadói arra kérték Netanjahut, hogy változtasson telepes-politikáján, – jelentette az Axios jelenlévő forrásokra hivatkozva.

Trump első hivatali ideje alatt „elnézett” a vitatott területeken zajló incidensek felett, az annektálást azonban akkor sem hagyta jóvá. Újraválasztása után Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter és Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter új korszakot hirdettek, arra várva, hogy az elnök minden további nélkül áldását adja a szuverenitás kiterjesztésére – Szmotrich szerint az egész palesztinok lakta területeket is beleértve, ugyanakkor hozzájárul a gázaiak kitelepítéséhez is.

A két elvárás közül azonban egyik sem valósult meg, ugyanakkor korábbi „elnéző” politikáján változtatva, Trump szigorúbb álláspontra váltott, és felszólította Netanjahut az eszkaláció kezelésére a területeken, mielőtt a fokozódó telepes erőszak végleg aláásná a gázai békemegállapodás végrehajtására irányuló erőfeszítéseket, valamint az Ábrahám-megállapodások bővítését Trump mandátumának vége előtt.

Netanjahu sokáig nem foglalt állást az ügyben, amikor mégis megtette, elutasítva a feszültség tovább terjedését, gyerekek kis csoportját nevezve meg az erőszakos támadások elkövetőiként. Valójában, kormánya az elmúlt három évben olyan politikát vezetett be, melynek célja a források blokkolása révén a Palesztin Hatóság gyengítése, ugyanakkor drámai mértékben bővítették a telepeket, legalizálták az előőrsöket kiszorítva számos palesztin közösséget. Mindezen aggodalmakra hivatkozva, Trump és tanácsadói arra kérték Netanjahut, hogy kerülje a provokatív lépéseket, és „csillapítsa a feszültséget,” – idézi az Axios forrásait.

A téma szóba került azon az előkészítő találkozón is, amelyet Netanjahu hétfő reggel tartott Marco Rubio külügyminiszterrel, Steve Witkoff-fal és Jared Kushnerrel, valamint Trump délutáni találkozóján Netanjahuval. Az elnök és csapata felvetette a telepesek palesztin civilek elleni erőszakát, a Palesztin Hatóság pénzügyi instabilitását, és az izraeli telepek terjeszkedését.
Az amerikai üzenet az volt, hogy a ciszjordániai [Júdea és Szamária] irányváltás kulcsfontosságú Izrael európai országokkal való kapcsolatainak helyreállításához, és remélhetőleg az Ábrahám-megállapodások bővítéséhez is.

Netanjahu nagyon határozottan felszólalt a telepesek erőszaka ellen, és azt mondta, hogy további lépéseket fog tenni,” – idéz az Axios egy belső forrást.

A telepes lobbi Netanjahu bázisának kulcsfontosságú része, hivatalba lépése után Trump feloldotta a Biden-korszakban bevezetett szankciókat az erőszakos telepesekkel szemben, és a keményen telepespárti nézeteiről ismert Mike Huckabee-t nevezte ki izraeli nagykövetnek. Azóta két palesztin amerikai halt meg telepes támadások miatt, és nőtt az általános destabilizációtól való félelem. Huckabee még arra is megpróbálta rávenni az izraeli kormányt, hogy módosítson egyes politikáin, kevés sikerrel. Trump pedig szeptemberben megakadályozta Netanjahut abban, hogy Ciszjordánia egyes részeit annektálja, válaszul az európai országok által elindított palesztin állam elismerési-hullámra.

A nyilvánosság előtt Trump azonban szűkszavúan fogalmazott, de nem titkolta az ellentéteket miközben megerősítette, hogy „nagy vitát folytattunk Ciszjordániáról, és nem értettünk egyet 100 százalékban. De meg fogunk egyezni. Ismerem Netanjahut, és ő a helyes dolgot fogja tenni.”

A mar-a-lagói találkozó után, Netanjahu a Fox-nak nyilatkozva ismét jelentéktelennek értékelte a telepesek szóban forgó erőszakos cselekményeinek erősödését, azt állítva, hogy a zavargásokért mindössze „egy maroknyi gyerek” felelős, miközben hangsúlyozta, hogy „különleges erőfeszítéseket tesz” a jelenség megfékezésére.

A gázai tűzszünet következő fázisát illetően, amelyre vonatkozóan, Netanjahu azt nyilatkozta nem fog bekövetkezni, mindaddig amíg a Hamászt nem fegyverzik le teljesen, és Ran Gvili törzsőrmester maradványainak visszatérése nem történik meg, zárt ajtók mögött a miniszterelnök állítólag beleegyezett a második szakasz végrehajtásába az említett feltételek teljesülése nélkül.

Később, a Foxnak Netanjahu azt válaszolta, hogy a Hamásznak le kell tennie minden kézifegyverét és fel kell számolnia az alagút-infrastruktúráját ahhoz, hogy a gázai béketerv előreléphessen, és amit a terrorszervezet az októberi tűzszüneti megállapodás alapján vállalt ugyan, de megtagadja annak végrehajtását. Továbbá, a miniszterelnök szerint a Hamásznak „még mindig körülbelül 20ezer terroristája van, gyakorlatilag Kalasnyikov puskákkal felfegyverezve, amelyeket időről időre arra használnak, hogy kivégezzék mindazokat, akik nem akarják zsarnoki uralmuk folytatását. Összesen mintegy 60ezer puskájuk van. A lefegyverzést az jelenti, hogy el kell venni tőlük ezeket a fegyvereket, el kell távolítani őket, és fel kell számolni azokat a terroralagút-hálózatokat, amelyekkel rendelkeznek: még mindig több száz kilométernyi terroralagútjuk van, amit azonban a Hamász megtagad.”

Majd arra a kérdésre, hogy szerinte elérhető-e a gázai terv második szakasza akkor is, ha a Hamász nem hajlandó lefegyverezni, Netanjahu röviden azt nyilatkozta: „szerintem esélyt kell adnunk neki. Van egy kísérlet egy nemzetközi erő felállítására. Eddig nem valósult meg, de adunk neki egy esélyt. Mert ha meg lehet oldani a könnyebb úton, rendben. Ha pedig nem, akkor egy másik módon fogjuk megoldani.”

Netanjahu emellett tagadta nézeteltéréseit a telepesekre vonatkozóan az elnökkel szemben, mondván – „azt hiszem, mindketten egy olyan jövőt szeretnénk látni, amelyben ezt a területet nem használják terrortámadásokra. Sok mindent tettünk ennek érdekében. Emellett sok infrastruktúrát is szeretnénk ott kiépíteni, mind magunk, mind palesztin szomszédaink számára. Úgy gondolom, sok lehetőség van erről beszélni. De végső soron szerintem Izraelnek katonai ellenőrzést kell gyakorolnia e terület felett.”

The post Trump-Netanjahu találkozó: a kulisszák mögött first appeared on Új Kelet Live.

Exit mobile version