ujkeletlive
Diplomácia
Trump ismét bejelentkezett Grönlandért: „szükségünk van rá”
Nicolás Maduro venezuelai elnök sikeres rajtaütése és elfogását követően Donald Trump bejelentette, miszerint az Egyesült Államok „irányítani fogja” a dél-amerikai országot. Az elnök ugyan nem részletezte, hogy washingtoni kézivezérlésű diktátumok alapján, vagy amerikai politikai és katonai jelenléttel a helyszínen valósítaná meg az irányítást, de saját politikai körein belül is vihart kavart, a nemzetközi jognak élesen ellentmondó bejelentése után külügyminisztere, Marco Rubio tegnap már azt állította, hogy az Egyesült Államok nincs háborúban, miközben arra utalt, miszerint Washington nem fogja irányítani Venezuela mindennapi ügyeit, kizárólag a már meglévő „olajembargót” tartja fenn.
A Maduro-akció lendületét kihasználva Rubio egyre inkább azt emlegeti, hogy „Kuba nagy bajban”, míg Trump ismét bejelentette igényét Grönland annektálására. Az elnök már első hivatali idején is felvetette a szigetország „felvásárlásának” lehetőségét, létfontosságú biztonsági eszköznek tekintve az északi-sarki régió területét, ahol nem véletlenül Oroszország és Kína is igyekszik növelni jelenlétét. Tavaly januári visszatérését követően a Fehér Házba még inkább ragaszkodott a szigetország annektálásához, és az elmúlt hónapokban többször is próbálkozott, kezdve azzal, hogy különmegbízottat nevezett ki a grönlandi ügyek intézésére.
A tegnapi katonai siker után Trump az Atlantic magazinnak megerősítette, miszerint közel sem Venezuela az egyetlen ország, ahol az USA katonailag beavatkozhat.
„Szükségünk van Grönlandra, határozottan,” – közölte, majd ismételten megemlítette, hogy a szigetet orosz, és kínai hajók veszik körül.
Trump nyilatkozata után Mette Frederiksen dán miniszterelnök közleményben figyelmeztette az elnököt, mondván -„nincs semmi értelme arról beszélni, hogy az USA-nak át kellene vennie az uralmat Grönland felett, mivel nincs joga annektálni egyetlen országot sem a Dán Királyságot alkotó három ország közül. Ezért határozottan sürgetem az Egyesült Államokat, hogy hagyjon fel a fenyegetőzéseivel egy közeli, történelmi szövetségese, valamint egy másik ország, és nép ellen, amely nagyon világosan kifejezte, hogy nem eladó.”
Az elnök bejelentése előtt már eleve feszült volt a hangulat Stephen Miller (Trump helyettes kabinetfőnöke) feleségének X-posztja miatt. Valószínűleg felbuzdulva a venezuelai rajtaütés sikerén, Katie Miller egy olyan térképet osztott meg, amelyen Grönlandot az amerikai zászló fedi, azzal a felirattal, hogy – „hamarosan.” Dánia washingtoni nagykövete, Jesper Møller Sørensen megosztva Miller eredeti bejegyzését, azt válaszolta: „csak egy baráti emlékeztető az USA és a Dán Királyság kapcsolatáról: közeli szövetségesek vagyunk, és ekként kell tovább együttműködnünk. Az USA biztonsága egyben Grönland és Dánia biztonsága is. Grönland már most a NATO része,” – emlékeztetett, majd azt is hozzátette, hogy Dánia jelentősen megemelte 2025-ös védelmi költségvetését, ami a sarkvidéki biztonság megerősítését is szolgálhatja, majd azzal zárta a bejegyzést, miszerint „és igen, elvárjuk a Dán Királyság területi integritásának teljes körű tiszteletben tartását.”
Grönland egy sarkvidéki sziget, területe nagyobb Mexikóénál, lakossága pedig alig 57 ezer fő. A sziget évtizedek óta Dániához tartozik, de széles körű autonómiát élvez, és a dán alkotmány felruházza függetlenségének jogával, ami elszakadását jelentené Dániától, amennyiben lakói úgy kívánják. A grönlandiak többsége ugyan vágyik a függetlenségre, mégis kevesen látják a Dániától való teljes önállóságot fenntarthatónak főleg a gazdasági függőség miatt. A felmérések szerint a lakosság megosztott abban, mikor lenne a legalkalmasabb időpont az elszakadásra, és ez milyen hatással lenne az életszínvonalukra, emellett az amerikai annektálás szintén nem elfogadott a lakosság többségének körében.
Washington két okból akarja a szigetet:
- Biztonság: a Thule légibázis kulcsfontosságú a ballisztikus rakéták elleni védelemben.
- Erőforrások: becslések szerint 50 milliárd hordónyi olaj és gáz, valamint hatalmas uránkészletek rejtőznek a jég alatt.
Mi következik?
A dán alkotmány, és a helyi lakosság ellenállása miatt az annektálás jogilag szinte lehetetlen, Trump retorikája és a venezuelai precedens azonban bizonytalanságot, és feszültséget eredményez a NATO-n belül.
Szíriai védelmi megállapodás
Többszöri nekifutást követően, újraindulnak a tárgyalások a szíriai-izraeli védelmi megállapodásra vonatkozóan. Binjamin Netanjahu miniszterelnök korábban hangoztatott elutasítása ellenére, legutóbbi floridai látogatásán úgy tűnik Trump meggyőzte arról, hogy ismét tárgyalóasztalhoz ültesse megbízottait, – jelentette az Axios, megjegyezve, hogy hétfőn magas rangú szíriai és izraeli tisztviselők találkoznak Párizsban a tárgyalások újrafelvételére.
A Trump-adminisztráció folyamatosan nyomást gyakorol a felekre, egy olyan egyezség érdekében, amely stabilizálná a határmenti biztonsági helyzetet, és potenciálisan az első lépést jelenthetné a jövőbeni diplomáciai normalizáció felé. Az ügy érdekében az elnök már korábban Tom Barrackot bízta meg , aki közvetítőként vesz részt a tárgyalások új fordulójában.
A várhatóan két napig tartó megbeszéléseken szíriai részről Aszaad al-Saibani külügyminiszter vesz részt, míg izraeli oldalon, Ron Dermer volt stratégiaügyi miniszter lemondását követően egy új tárgyalócsoport képviseli az országot. A miniszterelnök Jechiel Leiter washingtoni nagykövetet nevezte ki a csoport vezetésére, a megbeszéléseken várhatóan jelen lesz Roman Gofman – Netanjahu katonai tanácsadója, akit David Barnea kémfőnök utódjának nevezett ki, valamint Gill Reich, Netanjahu ügyvezető nemzetbiztonsági tanácsadója.
Összegezve – a hétfői lesz a tárgyalások ötödik fordulója, azután, hogy két hónapja a felek közötti jelentős nézetkülönbségek miatt a kapcsolat megszakadt.
Trump elnök célja a felek közötti biztonsági paktum elfogadtatása, amely tartalmazza Dél-Szíria demilitarizálását, valamint az izraeli erők kivonását Szíria azon részeiről, melyeket az Aszad-rezsim összeomlása után szálltak meg.
Netanjahu legutóbbi mar-a-lagói látogatásán Trump kijelentette, hogy a tárgyalásokat folytatni kell a mielőbbi megállapodás érdekében, mondván – „van egy közös elképzelésünk Szíriát illetően. Biztos vagyok benne, hogy Izrael és [Ahmed Al-Saraa szíriai elnök] kijönnek majd egymással. Megpróbálom elérni, hogy így legyen, és szerintem sikerülni is fog,” – mire a miniszterelnök röviden annyit jegyzett meg, Izrael érdeke a békés határ Szíriával, valamint az országban élő drúz kisebbség védelme.
Izrael
Választások előtti feszültség
Az állami vizsgálóbizottság felállítását elutasító Binjámin Netanjahu miniszterelnök a Szimchát Tóra-i áldozatok családjainak kritikáján, az ultraortodox sorkatonai szolgálat alóli kibújás, és az egyre dagadó, hivatalát érintő Katargate fejleményein kívül saját kormányában is úgy tűnik, hogy eljutott a végjátékhoz.
A három éve működő kormány Netanjahu egyik legtovább kitartó politikai szövetsége, amelyet eddig az érdekek soha vissza nem térő lehetősége kovácsolt össze, és a miniszterelnök kitart azon állítása mellett, hogy a törvényileg előírt őszi időpontig nem fog előrehozott választásokat kiírni.
A tavalyi költségvetés előtt az ultraortodoxok a mentességi törvény miatt bizalmatlansági szavazáson akarták megbuktatni a kormányt, de a miniszterelnök felfedte szándékát az iráni támadással kapcsolatban, így nemzetbiztonsági okokra hivatkozva a háredi frakciók visszavonultak. Az akkor feltételesen elhalasztott, úgynevezett giusz-törvény azonban azóta sem került a Kneszet elé, pedig Netanjahu közben menesztette a Külügyi és Védelmi Bizottság elnökét, Juli Edelsteint (Likud) és tiszta vizet öntve a pohárba, kinevezte Boaz Biszmutot (Likud), azt ígérve az időközben a kormányból, és koalícióból kilépő háredi pártoknak, hogy a számukra kedvező törvény megszavazása csak idő kérdése.
Azt követően, hogy a vallásos pártok tegnap ismét ultimátumot adtak a miniszterelnöknek: amennyiben nincs sorozási mentesség, nincs 2026-os költségvetés, a koalíció egyben maradása jelenleg a törvény véglegesítésén múlik, amire egyelőre nincs sok esély. Amennyiben az idei költségvetést a plénum márciusig nem fogadja el, a Kneszet automatikusan feloszlik, és új választásokat írnak ki.
Ilymódon Netanjahu az időhúzáson túl taktikai ígéretekkel próbálja egyben tartani a kormányt, melynek fő kedvezményezettjei
- Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter – Netanjahu elutasította Gali Baharav-Miara főügyész felszólítását menesztésével kapcsolatban,
- Becalel Szmotrich pénzügyminiszter – a miniszterelnök arra ösztönzi, hogy folytassa tovább a 2026-os büdzsé véglegesítését, mert megvan hozzá a többség,
- Az ultraortodox Sász és Jahadut HaTora pártok – bármilyen kérésüket teljesítené, ugyanakkor úgy tűnik, Netanjahu elszámolta magát, amikor azt hitte, hogy a költségvetési milliárdok fontosabbak lesznek, mivel úgy tűnik, hogy ultraortodox szavazóknak tett ígéretek miatt a katonaság alóli mentesség kérdése minden mást felülír.
A héber médiában ugyan olyan hírek láttak napvilágot, hogy Netanjahu is belátja, miszerint az előrehozott választások elkerülhetetlenek, és utasította kampánycsapatát, hogy készüljenek fel egy esetleges júniusi választásra, de a hasonló híresztelések rendre a megtévesztés eszközei, amivel a miniszterelnök saját kormányán belül is stratégiai előnyökhöz juthat.
A Ynetnek nyilatkozó likudos források szerint a sorozási törvény elbukása valójában Netanjahu előnyére szolgál, ugyanis amennyiben most nem fogadják el a törvényt, a vallásos pártok a választások után is a „miniszterelnök túszai maradnak,” mivel ő az egyetlen, aki kedvező mentességet ígérhet nekik. Abban az esetben, ha mégis átmenne a törvény, az kockázatot is jelent, mivel az ultraortodoxok a választások után szabadon tárgyalhatnának bárki mással.
Összegezve, az iráni feszültség tetőzése közepette, illetve a gázai béketerv második szakaszának küszöbén, jelenleg az a kérdés, hogy Netanjahu képes lesz-e saját feltételei szerint diktálni a következő választás időpontját.
Az ultraortodox mellett, a miniszterelnök másik szövetségét, Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) támogatását is biztosítani akarja.
„Nem fogom kirúgni Ben-Gvirt”
Közölte Netanjahu amerikai útja utáni első kabinetülésén, válaszolva Gali Baharav-Miara főügyész felhívására.
A hírek szerint
A vita akkor robbant ki, amikor Gil Limon, az államügyész-helyettese kijelentette: Ben-Gvir veszélyezteti a rendőrség függetlenségét és politikai nyomást gyakorol a nyomozásokra.
- Netanyahu válasza: – „ez egyszerűen kínos. Ben-Gvir miniszter leváltása nem fog megtörténni. Figyelj oda, mit mondasz itt. Nem egyszer előfordul, hogy a hadsereg vizsgálatot folytat egy-egy esemény kapcsán, de ez nem akadályozza meg a védelmi minisztert, és a vezérkari főnököt, és néha engem is, hogy kiálljunk mellettük,” – közölte és abszurdnak nevezte a nemzetbiztonsági miniszter elleni állításokat.
Ezenkívül, a kabinetülésen Netanjahu részletesen beszámolt mar-a-Lago-i találkozójáról az elnökkel, mondván közöttük egyértelmű stratégiai összhang alakult ki:
- Gáza: a Hamász leszerelése alku tárgyát nem képező alapfeltétele a 20 pontos béketervének,
- Irán: közös álláspont a „nulla dúsítás” és a dúsított anyagok eltávolítása. Netanjahu szerint az iráni nép most „saját kezébe veheti a sorsát” a tüntetések lendületén,
- Venezuela: az izraeli kormány teljes támogatásáról biztosította Trumpot a Maduro elleni katonai akció kapcsán, „tökéletes műveletnek” nevezve azt.
Mi következik?
A főügyésznek válaszolva a miniszterelnök és Ben-Gvir a napokban közösen látogatnak el a Negev-sivatagba, ilymódon demonstrálva az állami kontroll visszaszerzését.
The post Trump: szükségünk van Grönlandra (is) first appeared on Új Kelet Live.