ujkeletlive
Politika
„40 aláírás vita” a Kneszetben
Az izraeli törvények legalább 40 képviselő aláírásával kötelezik a miniszterelnököt az ellenzék kérdéseinek megválaszolására plénumvita keretében.
Binjámin Netanjahu miniszterelnöknek ezúttal a „szélsőséges kormány, amely a cionista többség ellenében cselekszik, és sérti a nemzeti kohéziót, valamint Izrael Állam alapértékeit,” címmel az ellenzék által kezdeményezett ülésen szólalt fel. Az előre borítékolható parázs vitára hivatkozva, amelyen kötelező részvétele Netanjahu korrupciós pereiben aktuális bírósági tanúvallomásának kétórás rövidítését kérte, az ügyészség azonban nem látta indokoltnak a politikai vita miatti távolmaradást az igazságügyi eljárással szemben.
Amint várható volt Netanjahu felszólalásában Donald Trump elnökhöz való kapcsolatát, és közös erőfeszítéseik sikerét hangsúlyozta, előtérbe helyezve a kormány regionális erőpolitikáját, míg az ellenzék szerint az ország valódi stratégiai kockáztatot a belső megosztottság, illetve a demokratikus értékek eróziója jelentik.
Ilymódon, a miniszterelnök beszédét múlt heti mar-a-lagói találkozóján elért eredményeivel kezdte, kiemelve stratégiai partnerségét Trumppal, mondván – „ez volt a hatodik találkozóm volt közeli barátommal, barátunkkal, Trump elnökkel, amióta egy éve megkezdődött hivatali ideje. Látogatásról látogatásra, találkozóról találkozóra – soha korábban nem tapasztalt mértékben mélyítjük a két ország közötti partnerséget. A tény, hogy a feleségem, és én Trump elnökkel, és feleségével együtt ünnepeltük az újév kezdetét – kifejezi kapcsolatunk mélységét,” – állítja a miniszterelnök, majd hangsúlyozta, miszerint Trumppal közös állásponton vannak Teherán megfékezésében.
„Nem engedjük, hogy Irán helyreállítsa ballisztikus rakétaiparát, és természetesen nem engedjük, hogy újjáélessze atomprogramját, amelyre súlyos csapást mértünk a ‘felkelő oroszlán’ hadművelet során. Iránnal kapcsolatos közös álláspontunk változatlan: nulla dúsítási képesség, illetve az összes dúsított urán kivitele, és az atomlétesítmények szigorú és folyamatos ellenőrzése,” – ígérte, majd az iráni rezsim elleni tüntetéseket méltatva, megjegyezte – „Izraelben azonosulunk az iráni nép szabadságért és igazságáért folytatott küzdelmével. Nagyon is elképzelhető, hogy olyan sorsdöntő pillanatban állunk, amikor az iráni nép kezébe veszi a sorsát. Mindenesetre még az Egyesült Államokbeli látogatásom előtt, és annak során is egyértelművé tettem a súlyos azon következményeket az iráni katonai gyakorlatokkal kapcsolatban amennyiben megtámadnak minket.”
Ezt követően került sor politikai ellenfeleinek kritikájára, különös tekintettel az ellenzék vezetőjére – Jáir Lapidra [Jes Atid]. Netanjahu gúnyos megjegyzései miatt parázs vita alakult ki, és néhány Jes Atid képviselőt kivezettek a teremből.
Összegezve, a miniszterelnök katonai és nemzetbiztonsági döntéseit tartja az ország létezése alapfeltételének, míg az ellenzéket „vereségpártisággal,” illetve az egység megbontásával vádolja.
Továbbá, megvédte kormánya gazdaságpolitikáját, következésképpen Becalel Szmotrich [Vallásos Cionizmus] pénzügyminiszter vitatott döntéseit, mondván, a győzelem közeledtével a gazdaság növekedésnek indult.
A társadalmat a leginkább megosztó ultraortodoxok katonai szolgálat alóli felmentését célzó törvényjavaslatot, Netanjahu „történelmi forradalomként” említette:
- a cél 23 ezer ultraortodox fiatal besorozása a következő 3,5 évben.
- a törvény ugyan szankciókat is tartalmaz, de a miniszterelnök bízik az önkéntes célkitűzések teljesülésében, ami szerinte érdemben könnyíti majd a tartalékosok terheit. Valójában a törvényjavaslat szerint említett számok fiktívek, ahogyan a szankciók is mivel közel három évig senki sem fogja ellenőrizni a Netanjahu által említett sorozási adatokat.
- Netanjahu azt állította, hogy Lapid kormánya alatt kevesebb ultraortodox férfit soroztak volna be, sőt szerinte az ellenzék valójában nem is akarja besorozni az ultraortodoxokat.
Emellett, azzal vádolta az ellenzéket, hogy akadályozzák az október 7-i támadással kapcsolatos mulasztások kivizsgálására irányuló politikai vizsgálóbizottság felállítását, ami szerinte széles körű konszenzust élvez.
Végezetül, személyesen Lapid ellen fordulva, és egy korábbi kijelentésére utalva, azt üzente, hogy az ellenzék vezetője azért népszerűtlen, mert nem érti meg a különbséget dicsőség vagy köztéri elnevezések célja – ami őt nem érdekli, és saját hitvallása között, ami Izrael állam fennmaradása és a nép jövője.
Lapid válaszul felelősségre vonta a miniszterelnököt az október 7-i támadás, az Izraelből történő negatív migráció, Netanjahu koalíciós tagjainak legutóbbi lázító kijelentései, valamint a törvénytervezet miatt, amely Lapid szerint „az adócsalást ösztönözné.”
Továbbá, úgy véli, hogy a Naftali Bennett volt miniszterelnökkel közösen vezetett korábbi kormány jobban irányította az országot, mint a jelenlegi.
Lapid a miniszterelnökhöz fordulva azt mondta – „félreteszem az összes szörnyű dolgot, ami a nevetekhez kapcsolódik, és maradok az egyszerű kérdésnél minden izraeli állampolgár számára: jobban vagy rosszabbul élnek? Ez a kormány próbája, nem?” – majd tovább folytatva – „miközben nem voltál itt, pénzügyminisztered azt mondta, hogy el kellene taposni a Legfelső Bíróság elnökét. Eltaposni. Hogyhogy nem hallottunk tőled egyetlen elítélő szót sem?”
Összegezve, Lapid felsorolta a kormány vitatott döntéseit, hangsúlyozva, miszerint a miniszterelnök politikája veszélyezteti Izrael nemzetközi megítélését, és belső stabilitását.
A Kék Fehér frakció vezetője, Beni Gantz, aki a Szimchát Tóra-i mészárlások után néhány hónapig belépett a kormányba, és a hadikabinet minisztere volt, hivatalának tanácsadóit érintő közelmúltbeli biztonsági szivárogtatási botrányokra utalva már a vita elején emlékeztette a miniszterelnököt – „nézz a szemembe. Mindketten tudjuk, hogy Eli Feldstein a te alkalmazottad volt. Veled volt a háború alatt. Velünk volt a bunkerben. Mellettünk volt az akváriumban [Netanjahu irodája]. A saját szememmel láttam. Szóval mindjárt itt fogsz állni, és azt javaslom, nézz Izrael népére, és végre magyarázd meg nekik, hogyan ült melletted egy ember, aki Katartól kapott pénzt Izrael biztonságának legdöntőbb pillanataiban?”
Az ülésen a koalíció és az arab frakciók között is parázs vita alakult ki, amikor Netanjahu azzal vádolta az ellenzéket, hogy korábban az „Iszlám Testvérekkel” (Ra’am párttal) akartak együttműködni, mire a párt vezetője – Manszur Abbász közbekiáltott: „te is rám akartál támaszkodni!” – utalva arra, hogy mielőtt Naftali Bennett volt miniszterelnök közös kormányt alakított frakciójával, Netanjahu minden követ megmozgatott hasonló céllal.
Gazdaság
A jegybank elnöke közbelép
Az Izraeli Jegybank Monetáris Bizottságának elnöke, Amir Járon váratlanul újabb, 0,25 százalékpontos csökkentést jelentett be.
Donald Trump elnök októberben kvázi a gázai háború végét jelző bejelentését követően Járon a novemberi első kamatvágás után, tegnap a közgazdászok konszenzusával szembemenve váratlanul 4,25%-ról 4%-ra csökkentette az alapkamatot, miközben a piaci várakozások szerint a jegybank változatlanul hagyta volna a kamatszintet, – jelentette a Globes gazdasági hírportál.
„Az inflációs környezet mérséklődött. A fogyasztói árindex (CPI) novemberben 0,5%-kal csökkent, az éves infláció pedig 2,4%. Az előrejelzések szerint a decemberi CPI-adatban az éves infláció átmenetileg emelkedni fog, majd ezt követően visszaesik a célzott tartomány (1%–3%) közepéhez,” – áll a jegybank közleményében.
Továbbá, a sékellel kapcsolatban – „az előző kamatdöntés óta a sékel 3,1%-kal erősödött az amerikai dollárral szemben, 1,5%-kal az euróval szemben, és 2,2%-kal a nominális effektív árfolyam alapján.”
Feltételezve, hogy a tűzszünet tartós marad a Jegybank frissítette makrogazdasági előrejelzését, ilymódon a becslések szerint
- a GDP 2025-ben 2,8%-kal nőtt, míg 2026-ban és 2027-ben rendre 5,2%-os, illetve 4,3%-os növekedés várható.
- a 25–64 éves korosztály szélesen értelmezett munkanélküliségi rátája 2026-ban átlagosan 3,3%, 2027-ben pedig 3,5% körül alakulhat.
- az inflációs ráta 2025-ben várhatóan 2,5% lesz, szemben a szeptemberi előrejelzésben szereplő 3%-kal, míg 2026-ban és 2027-ben rendre 1,7%-ra, illetve 2%-ra számítanak.
- A költségvetési hiányt 2025-ben a GDP 4,8%-ára, 2026-ban pedig 3,9%-ára becsülik.
- az államadósság a várakozások szerint 2025-ben, 2026-ban és 2027-ben egyaránt a GDP mintegy 68,5%-át teszi ki.
A Jegybank megjegyzi, miszerint annak ellenére, hogy az előrejelzést a tűzszünet nyomán alacsonyabb bizonytalanság jellemzi, a prognózist övező kockázatok továbbra is jelentősek.
A váratlan kamatcsökkentés bejelentése után a jegybank elnöke, legalább olyan váratlanul a kormány megélhetési válságkezelését bírálta.
Járon ritkán, mondhatni szinte sosem szoktam kritizálni – legalábbis nyíltan nem a kormányt, ezúttal azonban a társadalom széles rétegeit sújtó megélhetési válság miatt szükségét érezte a figyelmeztetésnek, rávilágítva a kormány gazdaságpolitikai intézkedéseinek hatékonyságával kapcsolatos aggályokra.
„Az izraeliek jövedelmének növelése érdekében tett kormányzati lépések jelentéktelenek,” – közölte, hangsúlyozva, hogy a lakosság jólétének javítása érdekében a béreket kell emelni.
A Globes azzal kapcsolatban kérdezte a Jegybank elnökét, hogy a kormány intézkedéseket jelentett be a megélhetési költségek enyhítésére. Két nappal korábban Nir Barkat gazdasági és ipari miniszter egy 100 termékből álló kosarat indítványozott, Becalel Szmotrich pénzügyminiszter pedig a személyes import áfamentességét 150 dollárra emelte.
„Elviekben a megélhetési költségek csökkentéséhez infrastrukturális változtatásokra van szükség. Ez az importkorlátok csökkentését, több szereplő belépését jelenti, mivel továbbra is egyfajta szigetország vagyunk. Le kell bontani a szabályozási korlátozásokat és csökkenteni a koncentrációt – így kell kezelni a problémát. Amennyiben úgy gondolják, hogy jelenleg gond van ezzel, és ezért javasolták ezt a kosarat, akkor ott kérdések merülnek fel. Lesz-e keresztfinanszírozás, amikor a kosár olcsó lesz, más termékek viszont drágábbak, és a fogyasztók képesek lesznek-e ezt felismerni? Ezért biztosítanunk kell, hogy ezekben a mechanizmusokban ne az történjen, hogy ‘te fizetsz, te veszítesz’,” – válaszolta Járon, arra a kérdésre, hogy az említett lépések valóban csökkentik a megélhetési költségeket?
Továbbá, – „az importkorlátozás csökkentésével kapcsolatban a mi ajánlásunk az, hogy még a korábbi szintnél (75 dollár) is alacsonyabbra csökkentsék a mentességet. Úgy gondoljuk, ez torzulásokat okoz, és középtávon bizonyosan árthat egyes vállalkozásoknak. Probléma az is, hogy az Amazonon kívül nagyon nehéz importálni, ezért vezették be ezt az intézkedést. Amennyiben ez a gond, akkor ezt kell megoldani, és a mentességet csökkenteni,” – tette hozzá.
Az állami költségvetésről szóló megállapodások után a védelmi és a pénzügyi tárca között kialakult vitát illetően, Járon így vélekedik „a védelmi költségvetés rendkívül jelentős eleme az összköltségvetésnek. Ezt mindannyian értjük, és azt is, hogy az összköltségvetés végső soron kulcsfontosságú az adósságra, az adósságköltségekre és arra a képességre gyakorolt hatása miatt, hogy forrásokat lehessen a polgári szükségletekhez irányítani – legyen szó oktatásról, infrastruktúráról és így tovább. Mindezt anélkül, hogy belemennénk a jelenlegi vitába, amely a tartalékos napok számáról, és a geopolitikai térben esetlegesen bekövetkező eseményekről szóló feltételezésektől is függ. Idén 112 milliárd sékelről döntöttek. Meg kell találnunk a leghatékonyabb módját annak, hogy ezen a kereten belül maradjunk, és természetesen időről időre fel kell mérni a geopolitikai helyzetet, valamint azt, hogy csökkentek-e a biztonsági kockázatok. Vannak állítások arról, hogy nőttek, mások szerint viszont csökkentek. Mindannyian értjük, hogy a gazdaságnak szüksége van biztonságra, de a biztonságnak is szüksége van gazdaságra. Amennyiben érdemi vita van – nem egy-egy plusz milliárd sékelről, hanem a biztonság koncepciójáról –, akkor le kell ülnünk és ki kell élesítenünk a ceruzáinkat.”
Azzal kapcsolatban, hogy szükséges ragaszkodni a meghatározott összeghez, pedig úgy véli „ha ezek mögött az igények mögött valódi biztonsági fejlemények állnak, akkor a biztonsági szakembereknek, és a döntéshozóknak le kell ülniük és mérlegelniük kell ezt, de semmiképpen sem szeretnénk most átlépni a költségvetési keretet. Különösen akkor, amikor a hiánycél körülbelül 3,9%, nagy a bizonytalanság a biztonsági incidensek tekintetében, és nem tudjuk pontosan, mi lesz a Wiz-üzletből származó adóbevételekkel. Ezért mind a kiadási, mind a bevételi oldalon nagy a bizonytalanság.”
[forrás Globes]
The post 40 aláírás vita, és a gazdaságnak van szüksége a védelemre, vagy fordítva dilemmája first appeared on Új Kelet Live.