Hivatali visszaélés miatt feljelentette a Bors különszámának terjesztését betiltó bírót Tényi István – írja a Magyar Nemzet. A feljelentés a lap szerint a Fővárosi Nyomozó Ügyészséghez került. Tényi arra hivatkozik benne, hogy a Fővárosi Törvényszék bírájának neve és címe megegyezik egy, a Tisza-aktivisták kiszivárgott listáján található személyével, ezért nem is nevezhető pártatlannak. Továbbá tavaly a Magyar Bírói Egyesület oldalán véleményét fejezte ki a kormánnyal megkötött négyoldalú megállapodás miatt.

A két fenti indok azonban, amelyekre hivatkozva Tényi hivatali visszaélést sejt, sok sebből vérzik, és inkább politikai lejáratás állhat a háttérben.

A kormánnyal 2024-ben kötött négyoldalú megállapodást a Magyar Bírói Egyesület oldalán több száz aktív bíró kritizálta, a nevét és a beosztását is vállalva. Később az Országos Bírói Tanács fel is mondta azt, a bírák pedig februárban tüntettek is a függetlenségük mellett.

A Fővárosi Törvényszék karácsony előtt hozta meg azt az ideiglenes intézkedést, amely azonnali hatállyal megtiltotta a Bors tiszás adótervekkel riogató különszámának terjesztését. Ezt nemcsak a lap kiadója nevezte a sajtószabadság elleni támadásnak, hanem fideszes politikusok is, akik maguk kezdték el osztogatni a lapot – ezzel gyakorlatilag a saját maguk által hozott törvényeket nem tartották be. Erről részletesebben ebben a cikkünkben írtunk.

Aláássák a közbizalmat

Mint azt korábban a HVG is megírta, a bírák politikai szerepvállalását jogszabály tiltja, azzal azonban, hogy valaki érdeklődésből letölt egy applikációt, semmilyen szabályt nem sért meg. A bírák szavazni is elmehetnek, részt vehettek az ellenzéki előválasztáson, és a nemzeti konzultációt is kitölthetik. Hasonló következtetésre jutott a Verfassungs blogon megjelent írásában Matusik Tamás, az Országos Bírói Tanács (OBT) volt elnöke is. Úgy fogalmazott: „Miért kellene ezeket a bírákat felelősségre vonni? Nem vettek részt politikai tevékenységben, egyszerűen letöltöttek egy legálisan elérhető applikációt, és magánszemélyként regisztráltak rá. Az ilyen magatartás nem értelmezhető meg nem engedett politikai tevékenységként”.

Ráadásul – ahogyan arra az Ügyvédkör is utalt – a Tisza Párt adatbázisában szereplő nevek és címek nyilvánosságra hozása a személyes adattal visszaélés, valamint a tiltott adatszerzés bűncselekményt is kimerítheti, hiszen a személyes adatokat az érintettek hozzájárulása nélkül, jogellenesen szerezték meg, továbbították és tették közzé. Ez pedig az azon állítólagosan szereplő bírákra is érvényes.

Pecsenye Csaba, az OBT jelenlegi elnöke az RTL-nek adott interjúban szintén úgy fogalmazott, hogy az országban körülbelül 2690 bíró dolgozik, ezért Lázár János építési és közlekedési miniszter vádjaival ellentétben „elképzelhetetlen, hogy ők mind a Tiszának nyalnának”.

Hogy egy tiszás regisztráció politikai tevékenységnek minősül-e, arról Pecsenye szerint a szolgálati bíróságok hivatottak dönteni, az ügy valamennyi körülményének megvizsgálása után. Az OBT-elnök úgy tudja, nincs is ilyen eljárás folyamatban, bár azt is megjegyezte, hogy ilyen típusú adatokat ők nem tartanak nyilván.

A bírái elleni támadást közleményében a Fővárosi Törvényszék is elítélte. Mint írták, határozottan visszautasítanak minden olyan megnyilvánulást, amelyben bíráikat – a nyilvánosság által nem ismert, azonosíthatatlan forrású és adattartalmú, az adatok keletkezésének és kezelésének módjáról semmiféle transzparens leírással nem bíró „listá(k)ra hivatkoz(gat)va – elfogultsággal vádolják!”, az ilyen eljárások ugyanis alkalmasak arra, hogy „aláássák a bíróságokba vetett közbizalmat”.

Jómagam teljes odaadással olvastam ezt a nyílvánosságra hozott feljelentés minden részletét. Azért mert én is jelentettem fel már egy miskolci bírónőt, aki leplezni sem tudta az elfogultságát. Az elllenem zajló tárgyalás harmadik harmadában  jelent meg a pulpituson, hogy az ötvenes évek stílusában, szellemében megcsufolja az igazságszolgáltatást. Név szerint Tőzsér Ildikó bírónő aki minden szinten olyan fokú részrehajlást, közömbösséget tanúsított a védőm által felsorolt érvekre, hogy az ügyvédem jáborsága ellenére kifakadt és szemére olvasta a tévedéseit. Ő ugyanis képes volt az elődjével már kialkudott bizonyítási kisérletek lefolytatását elvetni, nyíltan a támadóim pártjára állt, tanúimat elutasította, helyettük olyan személyeket idézett meg, akik valójában semmiről nem tudtak így csak amolyan véleménynyílvánításra vette őket rá.  Nem tünt fel neki, hogy a védelem egyik tanúja önként jelentkezett  miközben ő maga volt a feljelentő. Ez a fajta piszkos provokáció úgyanúgy nem tünt fel neki mint ahogyan a tények ellenére a két rendészet által felbujtott tanúk , rágalmazók meséjét is simán elhitte.

Feljelentést is tettem a debreceni regionális bíróságon ahol nem vonták kétségbe az érveimet, kérték, hogy ezt egy ügyvéddel jegyezzem. Nyár volt, lehetett volna zimankós tél is vagy akár igazságszolgáltatási szünet, nem akadt egyetlen prókátor sem aki ezt bevállalta volna. Nyíltan értésemre adták, hogy senki nem kockáztatja leendő ügyfelei érdekeit miattam egy bíróval szembeni  eljárásban.

Jó lenne ha ezt olyanok is olvasnák , tudnának róla akik tehetnének is valamit az ilyen jogegyenlőtlenség, súlyos polgári diszkrimináció ellen amely nyomokban de fellelhető a hazai igazságszolgáltatásban.