Avi/ujkelet.live
A háború 828. napja
Inog a rendszer
Az izraeli védelmi szervezet közölte a politikai körrel, hogy az iráni rezsim a belső stabilitását félti a kiterjedt tiltakozások miatt, amelyek mérete már meghaladja a 2022-es hullámét, jelentette vasárnap a katonai rádió. Teherán jelenleg a belpolitikai válság kezelésére összpontosít, így Izrael rövid távon nem számít közvetlen iráni támadásra.
Miért fontos: A tüntetések váratlan dinamikája és a tömeges részvétel stratégiai kényszerpályára tette a rezsimet. A biztonsági apparátus „szorongást” észlel az iráni vezetésben, ami kétirányú kockázatot rejt: a belső elnyomás drasztikus fokozódását vagy egy külpolitikai elterelő akciót, bár utóbbira a források szerint egyelőre nincs közvetlen jel.
A részletek:
- Tömegbázis: Izraeli becslések szerint a tüntetők létszáma országszerte elérte a 300 000 főt. Ez jelentős növekedés a kezdeti néhány tízezerhez képest, és volumenében a 2018-as gazdasági válság idején látott megmozdulásokhoz mérhető.
- Veszteségek és elnyomás: A biztonsági erők éles lőszerrel válaszoltak, ami már több tucat halálos áldozatot követelt. A katonai rádió jelentése szerint az Iszlám Forradalmi Gárda is is részt vesz a tömegoszlatásban – még nem teljes mértékben – az iraki milíciák mellett.
- Visszafogott erőszak: Annak ellenére, hogy a rezsim elrendelte az internet lekapcsolását, az izraeli védelmi szervek szerint a hatalom még nem vetette be a teljes rendelkezésre álló erőszakapparátusát, tartva a helyzet további elmérgesedésétől.
- Folyamatos helyzetértékelés: A biztonsági szervek a hétvégén folyamatos helyzetértékeléseket tartottak – és az Izraelben felmerülő kérdés az, hogy lesz-e és mikor újabb eszkaláció, valamint hogy az események befolyásolhatják-e és mikor Izraelt – azaz provokálhatják-e Iránt Izrael megtámadására. Jelenleg nem észlelhető ilyen azonnali készültség, az iráni figyelem inkább a belső eseményekre irányul.
Mi várható: Izraelben arra számítanak, hogy az iráni rezsim fokozatosan növelni fogja a tüntetőkkel szembeni fellépését, és erőszakosabbá válik. Továbbá a tüntetések fokozódására is számítanak – és Donald Trump amerikai elnök nyilatkozatai minden bizonnyal segíthetik ezt.
Külsős kinevezéssel indul a nagytakarítás a katonai ügyészségen
Itáj Ofir vezérőrnagy, az új katonai főügyész megkezdte a szervezet átalakítását a korábbi vezetést érintő súlyos botrányok után. Első lépésként egy külsős szakembert, Inbal de-Paz tartalékos ezredest nevezte ki ideiglenes helyettesének, elkerülve, hogy a jelenleg is gyanú alatt álló belső körből válasszon.
A részletek:
- Külsős irányítás: Inbal de-Paz korábban a hadsereg legfőbb katonai védőügyésze volt, mielőtt visszavonult és a védelmi minisztérium jogi tanácsadójaként helyezkedett el. Kinevezése egyelőre néhány hónapra, megbízott helyettesként szól.
- Üresen álló kulcspozíciók: A katonai ügyészségen belül több kritikus poszt is betöltetlen maradt, miután az előző tisztségviselők gyanúsítottakká váltak a „Főügyész-ügyben”. Jelenleg nincs állandó vezetője a Nemzetközi Jogi Osztálynak (Gal Aszael dandártábornok utódjaként), sem a műveleti ügyekért felelős ügyészségnek (Lior Ajas alezredes helyett, aki a Szde Teiman ügy ügyésze).
- Hivatalos megerősítés: Az izraeli hadsereg szóvivője megerősítette a katonai rádiónak, hogy Ofir vezérőrnagy jelenleg a szervezet átvilágítását végzi, és a jövőben további személyi változások várhatók a struktúra stabilizálása érdekében.
A Kneszet jogi tanácsadója teljes átvilágítást akar
Szagit Afik, a Kneszet jogi főtanácsadója rendkívüli vizsgálatot akar a Pénzügyminisztérium ellen, miután a Legfelsőbb Bíróságon kiderült: a tárca „bevett gyakorlatként”, törvényellenesen utalt át milliárdokat – többek között ultraortodox oktatási intézményeknek – a parlamenti bizottság előzetes jóváhagyása nélkül.
Miért fontos: Az ügy rávilágít a végrehajtó hatalom és a parlament közötti ellenőrzési mechanizmusok súlyos sérülésére. Ha beigazolódik, hogy a Pénzügyminisztérium rendszerszerűen megkerülte a Költségvetési Alaptörvényt, az érvénytelenítheti az elmúlt öt év számos kormányzati kifizetését.
A részletek:
- A „lebukás”: Az ellenzéki Jes Atid és a demokraták (Naama Lazimi) keresete nyomán a Legfelsőbb Bíróság előtt az állam képviselője beismerte: egymilliárd sékelt utaltak ki ultraortodox iskoláknak (melyek nem tanítanak alapvető világi tárgyakat) még a Költségvetési Bizottság szavazása előtt.
- Visszaélésszerű gyakorlat: A Pénzügyminisztérium „bevett gyakorlatként” hivatkozott arra, hogy a pénzeket előre elköltik, a bizottsági jóváhagyást pedig csak utólag, formálisan szerzik be.
- Törvénysértés: Afik a Pénzügyminisztérium jogi tanácsadójának címzett levelében hangsúlyozta, hogy ez a módszer közvetlenül sértheti a Költségvetési Alaptörvény 11. szakaszát, amely bizonyos esetekben kötelezően „előzetes jóváhagyást” ír elő.
- Afik, aki körülbelül két héttel ezelőtt már kilenc átutalást érvénytelenített az év végi átutalási maraton részeként azzal az indokkal, hogy az ellenzéki képviselők távozása után – egy olyan ülésen, amelyen Hanoch Milwidsky elnök keményen támadta a bizottság jogi tanácsadóját – nem történt érdemi megbeszélés.
- Titkolózás: Afik – aki korábban másfél évtizedig volt a Költségvetési Bizottság jogásza – közölte: a minisztérium ezt a gyakorlatot szándékosan eltitkolta a Kneszet elől, és az sem a magyarázatokban, sem a bizottsági üléseken nem szerepelt.
Mi várható:
A Kneszet jogi tanácsadója felszólította a Pénzügyminisztériumot, hogy haladéktalanul adja át az elmúlt öt év összes olyan kifizetésének listáját, amelyet előzetes engedély nélkül teljesítettek. A válaszok alapján Afik további jogi lépéseket helyezett kilátásba, ami akár a minisztérium költségvetési mozgásterének ideiglenes korlátozásához is vezethet.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Inog a rendszer, nagytakarítás és az átutások átvilágítása first appeared on Új Kelet Live.