ujkeletlive
Irán
Trump és Reza Pahlavi egyaránt katonai beavatkozást ígér a tüntetőknek
Az iráni tüntetés időbeli előrehaladtával, és az utcára vonulók tömegek, és sajnos az áldozatok számbeli növelésével arányosan Donald Trump retorikája hangzatos fenyegetésekkel, és a katonai „segítség” küszöbön álló küldésének ígéretével bővül.
Az elnök szerint egy nappal korábban a teheráni rezsim megkereste Washingtont, és javaslatot tett egy új nukleáris egyezmény tárgyalására, – „egy találkozó előkészítése zajlik, de lehet, hogy már azelőtt lépnünk kell,” – állította a hajnalig órákban újságíróknak az Air Force One fedélzetén.
Továbbá, hangsúlyozta, miszerint az Egyesült Államok „erőteljes opciókat” vizsgál az iráni fellépéssel kapcsolatban, mondván -„óránként kapok jelentéseket az iráni helyzetről. Amennyiben Irán amerikai bázisokat támad meg, olyan erővel válaszolunk, amilyet még soha nem láttak. El sem fogják hinni.”
Korábbi figyelmeztetéseire emlékeztetve, miszerint a tüntetők elleni brutális erőszak esetén katonai erőt fog alkalmazni a teheráni rezsim ellen, Trump tegnapi nyilatkozataival ismét előrevetítette a beavatkozás lehetőségét.
„Úgy tűnik, olyan embereket öltek meg, akiket nem lett volna szabad. Erőszakkal uralkodnak, nem is tudom, lehet-e őket vezetőknek nevezni,” – közölte Trump.
Az elsötétített, és internet nélküli Iránban megbénult a kommunikáció. Annyit viszont biztosan lehet tudni, hogy a napok óta dagadó elégedetlen tömeg visszaszorítására Ali Hamenei ajatollah rezsimje nem retten vissza a legszélsőségesebb erőszak alkalmazásától, és a hadsereg bevetésétől sem. Az áldozatok számáról változó jelentéseket közöl a nemzetközi média, a HRANA emberjogi szervezet adatai szerint az elmúlt két hétben több mint 544 személyt öltek meg, és 10 ezernél is többet tartóztattak le. Izraeli hírszerzési becslések szerint az áldozatok száma már meghaladta az ezret.
A gazdasági összeomlás, és a társadalmi elnyomás miatt kirobbanó tömeges elégedetlenség már most nagyobb méretű forradalmi tömeg tiltakozását vetíti előre, mint a 2022-es Mahsa Amini tüntetéseken volt.
Trump nyilatkozatai ellenére, egyelőre nem világos a katonai beavatkozás, illetve időzítése, ami könnyen az ellenkező hatást válthatja ki. Az elnök nemzetbiztonsági csapatával keddre összehívott ülésen fog várhatóan dönteni a rezsim gyengítésére irányuló lépésekről, ami a katonai csapás mellett, „nem kinetikus” lehetőségre is vonatkozhatnak.
- Katonai beavatkozás: Trump környezetében megoszlanak a vélemények, ugyanis az iráni rezsim célpontjai elleni közvetlen csapás aláásná a tüntetések legitimitását.
- Elrettentés és kiberháború: vadászgép-hordozók küldése a térségbe, valamint kiterjedt kibertámadások, és információs műveletek a rezsim ellen.
- Kommunikáció: Trump jelezte, hogy egyeztethet Elon Muskkal, hogy a Starlink műholdas szolgáltatáson keresztül állítsák helyre az internetet Iránban, kijátszva a rezsim által elrendelt totális blokádot.
Az elnök által többször hangoztatott katonai beavatkozásra válaszul Irán arányos válaszlépéseket helyezett kilátásba a régióban állomásozó amerikai bázisok, illetve a fő szövetséges, Izrael ellen. Ennek megfelelően
Jeruzsálemben kiemelt figyelemmel követik az eseményeket, különös tekintettel a biztonsági kockázatokra, ugyanakkor a legfőbb dilemmát a „félreszámítás” lehetősége [a szembenálló felek mindegyike azt hiszi, hogy a másik megtámadja] jelenti, ami könnyen egy nem kívánt, totális regionális eszkalációhoz vezethet.
A legutolsó regnáló sah fia, Reza Pahlavi eközben azt ígéri a tüntetőknek, hogy hamarosan felszabadítják az országot, utalva a külső beavatkozásra.
„A szabadság közel van. Nem vagyunk egyedül – hamarosan nemzetközi támogatás érkezik. Hamarosan visszaköveteljük az országot az iszlám köztársaságtól. Hamenei és rendszere súlyos csapásokat szenvedett el tőletek – nem engedhetjük meg nekik, hogy egyetlen pillanatra is felépüljenek,” – közölte Pahlavi X-en, bár az internet blokkolása miatt nehezen juthatott el üzenete az iráni néphez.
Az ellenzéki vezető ismertetve a tervet, bejelentette az átmenetet a polgári engedetlenség szakaszából az „Irán visszahódítását célzó nemzeti felkelés” fázisába, és az utcákon lévő millióktól kapott legitimációra hivatkozva operatív tervet vázolt fel az Iszlám Köztársaság megdöntésére:
- felszólította a tüntetőket a főbb útvonalak elfoglalására;
- „legitim célpontnak” minősítette a rezsim propagandaintézményeit, és a kommunikáció blokkolásáért felelős egységeket;
- sürgette a biztonsági erőket az átállásra, kilátásba helyezve, hogy ellenkező esetben gyilkos kollaboránsokként „örök átok” fogja sújtani őket;
- végezetül, arra buzdította a diaszpórában élő irániakat, hogy vegyék át az ellenőrzést a nagykövetségek felett, távolítsák el a rezsim szimbólumait, és tűzzék ki a nemzeti lobogót.
A katari Al-Araby csatorna izraeli becslésekre hivatkozva azt állítja, hogy az Egyesült Államok hamarosan csapást mér Iránra, miután az Izraeli Védelmi Erők megemelte a készültségi szintet, és megerősítette a légvédelmi rendszereket egy esetleges iráni válaszcsapástól tartva.
Politika, rövid elemzések
Amerikai katonai segélyek nélkül
Binjámin Netanjahu miniszterelnök mar-a-lagói látogatása idején az Economist újságnak azt nyilatkozta, hogy Izrael „felnőttkorba lépett” ezért előrevetítve hosszútávú kormányon maradását, bejelentette, hogy szándékában áll tíz éven belül teljesen megszüntetni a zsidó állam függőségét az amerikai katonai segélyektől, sőt mi több szerinte a folyamat már meg is kezdődött.
„Csökkenteni akarom a segélyt a következő évtizedben, a végső cél a nulla függőség,” – közölte, arra utalva, hogy már amúgy sincs szükség az évi 3,8 milliárd dolláros segélycsomag megújítására, amely nem mellesleg 2028-ban lejár.
Netanjahu szerint Donald Trumppal már meg is állapodtak közös tárgyalócsoportok felállításáról, amit a republikánus Lindsey Graham szenátor megerősített, mondván „nincs szükség tíz év várakozásra.”
„Javaslatot fogok benyújtani a menetrend felgyorsítására. Értékelem a szövetségeseket, akik függetlenségre törekszenek, és Izrael virágzó gazdasága ezt lehetővé teszi,” – közölte X-en Graham szenátor, majd hozzátette, hogy a felszabaduló milliárdokat az amerikai hadsereg fejlesztésére lehetne átcsoportosítani.
A két héttel korábbi mar-a-lagói látogatáson az elnökkel nyilvánvalóan szóba kerülhettek a katonai segély megújításával kapcsolatos nehézségek is, így Netanjahu előrement az esetleges politikai kudarcnak, és bejelentette, hogy Izraelnek nincs szüksége arra a segélyre, amit valószínűleg Trump erősen izolacionista politikája következményeként valószínűleg nem tudna megszavaztatni.
Legutóbb Barack Obama elnök idején került tető alá, az eddigi legnagyobb mértékű segélyt [23,5 milliárd dollár] tíz évvel korábban, hasonló megállapodás ezúttal nem tűnik keresztülvihetőnek, egyrészt a fegyverembargót és a segélyek leállítását ideológiai alapon követelő progresszív baloldal, illetve másrészt, a szintén progresszív MAGA doktrína, és legfőbb képviselője J.D. Vance alelnök jóvoltából, akik szerint az USA-nak nem „segélyt” kell küldenie, hanem „közös üzletet” kell kötnie szövetségeseivel.
A Ynet hírportál ezügyben idézi Joram Ettinger biztonságpolitikai szakértőt, és volt diplomatát, aki úgy véli, hogy az évi 3,8 milliárdos befektetés valójában hatalmas hasznot jelent Washingtonnak az alábbiak szerint:
- Harctéri laboratórium: az F-35-ös program az izraeli tapasztalatok nélkül kudarcra lett volna ítélve. Az izraeli módosítások 2025-re 40 milliárd dollárnyi plusz exportot és 72 milliárdos gazdasági kibocsátást generáltak az USA-ban;
- Hírszerzési aranybánya: George Keegan tábornok (volt légierő-hírszerzési főnök) szerint Izrael annyi és olyan minőségű hírszerzési adatot szállít, amely felér „öt CIA-val;”
- Helyettesítő erő: az amerikai haditengerészet szerint Izrael tevékenysége felér több amerikai repülőgép-hordozó és hadosztály jelenlétével a Közel-Keleten.
Összegezve, a fenti következtetéseket levonva, a segélyektől való fokozatos leépülés mellett, Izrael üzleti megállapodások révén hajthatja be a kívánt pénzösszegeket.
Akvárium, halak nélkül
Címmel közölt elemzést a Maariv hírportál a megbénult Miniszterelnöki Hivatal működéséről.
Bezárult a kör: a Lahav 433 különleges nyomozóegység tegnap gyanúsítottként hallgatta ki Tzachi Bravermant, Binjámin Netanjahu miniszterelnök kabinetfőnökét, az igazságszolgáltatás akadályozásának gyanúja miatt. A nyomozás alapja Eli Feldstein, a kormányfő volt szóvivőjének vallomása, aki szerint a kabinetfőnök egy titkos éjszakai találkozón próbált meg leállítani egy nemzetbiztonsági vizsgálatot.
A régióban, és általában az egész világon zajló komplex biztonságpolitikai, és diplomáciai átalakulások közepette az ország legfontosabb döntéshozatali központja kvázi működésképtelenné vált. A miniszterelnök körének kulcsszereplőit – nevezetesen a kabinetfőnököt, a stratégiai tanácsadót, és a szóvivőt jogi korlátozások, és nyomozások miatt távolságtartása kötelezték a miniszterelnöktől, és hivatalától.
A Katargate kirobbanása dominóhatást indított el, miután Feldstein vallomásával magával rántotta Jonatán Urich-ot, Bravermant, és Omer Manszurt.
- Jonatan Urich – a miniszterelnök egyik legközelebbi bizalmasa, és az elmúlt évek egyik legbefolyásosabb stratégiai tanácsadója – távolságtartási végzés miatt nem dolgozhat a hivatalban. Az ok: kezdetben a Katargate miatt korlátozták részvételét a miniszterelnök melletti munkában, amit végül kiterjesztettek a német Bild lapnak kiszivárogtatott katonai dokumentumok ügyében folytatott nyomozás miatt. Urich nem tartózkodhat a hivatalban, és nem tarthat közvetlen munkakapcsolatot Netanjahuval.
- Tzachi Braverman – kabinetfőnök, aki a Miniszterelnöki Hivatal operatív működtetéséért, és a napi menetrendért felelt. Tegnap hallgatták ki, miután szintén korlátozásokat szabtak ki: eltiltották a hivataltól, és 30 napos az ország elhagyására vonatkozó kiutazási tilalmat rendeltek el ellene. Netanjahu az utolsó órában nevezte ki londoni nagykövetnek.
- Omer Manszur – szóvivő, aki ellen szintén korlátozó intézkedések léptek életbe, miután tanúvallomást tett egy folyamatban lévő nyomozásban, így kénytelen távol maradni a hivataltól, és elvették az útlevelét is.
Összegezve – Netanjahu egyszerre vesztette el kabinetfőnökét, szóvivőjét és politikai tanácsadóját. A hivatalban maradt tisztviselők nem tudják ellátni a gyors egymás után következő feladatokat, amelyhez jól bejáratott koordinációs képesség, és gyors döntéshozatali mechanizmus szükséges. Ehelyett, egy olyan időszakban, amikor percek alatt kellene reagálni biztonsági kihívásokra, a kormányfői stáb a túlélésért, és az egész országot megrengető Katargate elől menekülve jogi védekezésért küzd.
The post Trump szerint Irán atomalkura szólít fel, de inkább amerikai csapás lesz a vége a tüntetők támogatására, Reza Pahlavi szintén beavatkozást ígér first appeared on Új Kelet Live.