ujkeletlive
Háborús készültségben a Közel-Kelet
A tüntetők elleni kivégzések miatt küszöbön álló Irán elleni támadásról keringő ellentmondásos hírek tetőfokán Donald Trump elnök tegnap esti fehér házi beszédében arról számolt be, miszerint arról tájékoztatták, hogy az iráni rezsim sorozatos kivégzéseket [akasztásokat] tervezett, de információi szerint elálltak szándékuktól, mondván – „az iráni kivégzések megszűntek, és nem lesznek többé; ha megtörténik, mindannyian nagyon dühösek leszünk”
Amikor az újságírók arról kérdezték az elnököt, honnan származnak az információk, azt válaszolta, hogy „nagyon fontos forrásoktól, a másik oldalról,” majd megjegyezte: „remélem, hogy igaz,” majd hozzátéve, miszerint „még kiderül, mit is jelent mindez. Utána fogunk járni a dolognak.”
Trump alig néhány órával korábban azt ígérte az iráni tüntetőknek, hogy „a segítség útban van,” utalva a küszöbön álló katonai beavatkozásra, tegnap esti bejelentésének függvényében, az újságírók azon kérdésére, miszerint az iráni katonai fellépés lehetősége ezennel lekerült napirendről, az elnök hárította a konkrét válaszadást, és megismételte, hogy jelenleg nincsenek kivégzések.
A másik fél – eközben Abbász Aragchi iráni külügyminiszter a Fox news csatornának adott interjút, azt állítva „ma és holnap nem lesz kivégzés,” továbbá hangsúlyozta, hogy az iráni gazdasági nehézségek miatt 10 napig tartó békés tüntetéseket három napos, Izrael által szervezett erőszakos cselekmények követték, de a nyugalom helyreállt.
„Biztosíthatom önöket, hogy nem tervezünk akasztásokat,” – közölte Aragchi, majd abbéli reményének adott hangot, hogy a feszültség nem torkollik háborúba, ami „mindegyik félnek ártana.”
Feszült készültség, és dilemmák
Trump sejtelmes, és folyamatosan változó élű kijelentései mellett, a nemzetközi médiában ellentmondásos hírek jelennek meg a várható támadás idejéről:
- Reuters: európai tisztviselőket idézve úgy tudja, hogy a támadás valószínű, akár a következő 24 órában megtörténhet;
- New York Times: hivatalos forrásai szerint a műveletre legkorábban néhány nap múlva kerülhet sor, Washingtonban egyelőre mérlegelik a kibertámadást vagy a belbiztonsági erők elleni célzott csapást.
Trump döntésére várva az egész régióban – beleértve Izraelt is, magasszintű a háborús készültség, míg a célpont – Forradalmi Gárda parancsnoka kijelentette, hogy „maximális készültségben” vannak, majd arra figyelmeztetett: „határozott választ adunk az ellenség minden téves számítására.”
A várható amerikai támadás élőjeleként az éjszaka folyamán Irán lezárta a légterét, kivéve a különleges okokból engedélyezett nemzetközi járatokat, egyidejűleg az USA megkezdte a személyzet kimenekítését közel-keleti bázisairól.
Korlátozások
* Lufthansa-csoport: a német légitársaság – a beleértve a SWISS, Austrian, Brussels Airlines és Eurowings bejelentette, hogy január 15. és 19. között törlik az összes éjszakai tel-avivi járatot. Kizárólag nappali járatokat üzemeltetnek, hogy a személyzetnek ne kelljen Izraelben éjszakáznia.
* Izraeli Repülőtéri Hatóság: a repülőterek egyelőre a megszokott rendben üzemelnek, de folyamatos tájékozódást javasolnak az utasoknak.
- Izraelben a „Cion Szárnya” elnöki különgép tegnap elhagyta az országot, majd visszatért a Nevatim bázisra egy krétai gyakorlat után. Korábban hasonló események előzték meg a tavaly júniusi iráni háborút, izraeli források szerint azonban mindössze egy előre tervezett rutinfeladatról volt szó.
Diplomáciai kimenekítések
- Nagy-Britannia: a brit külügy azt tanácsolja állampolgárainak, hogy kerüljenek minden nem létfontosságú utazást Izraelbe. A brit nagykövet, és a teljes diplomáciai kar elhagyta Teheránt, a nagykövetség ideiglenesen zárva tart, és távmunkában működik, – jelentette a Politico.
- Egyesült Államok: a jeruzsálemi nagykövetség biztonsági riasztást adott ki az amerikai állampolgároknak Izraelben, Ciszjordániában, és a Gázai övezetben, fokozott éberségre, illetve az izraeli utazás tervek felülvizsgálatára kérve az amerikai állampolgárokat. A katari amerikai nagykövetség hasonló óvatosságra intett.
Itthon: vihar előtti csend?
Az október hetedikei Hamász támadások, és azt követően kirobbant több frontos háborúk, különösen a tavaly júniusi iráni invázió baljós emlékei közepette az izraeliek körében is növekszik a pánikhangulat.
Az Izrael Védelmi Erők azonban nyugalomra int, a hadsereg szóvivője, Effie Defrin dandártábornok tegnap este közleményben fordult a lakossághoz, mondván – „figyelemmel kísértem az elmúlt órák híreit, és szeretném tisztázni: a hadsereg szorosan követi a fejleményeket. A vezérkari főnök folyamatos helyzetértékelést tart, teljes felügyelet alatt tartjuk az eseményeket, és minden eshetőségre felkészültünk. Megerősítettük védelmi rendszereink készenlétét.”
Továbbá, Defrin arra kéri a lakosságot, hogy kizárólag a hivatalos katonai közleményekre hagyatkozzanak, és kerüljék a pánikkeltő pletykák terjesztését, hangsúlyozván, hogy a polgárvédelmi irányelvek egyelőre nem változtak.
Dilemma: háború vagy háború?
Az internet, és telefon központi iráni blokkolása miatt nehéz pontos adatokhoz jutni a utcára vonuló dühödt tömegek tiltakozásáról, illetve a napi fejleményekről, annyi azonban bizonyosnak tűnik, hogy Ali Hamenei ajatollah, és a mögötte álló hadsereg, illetve a milíciák egyelőre magabiztosan ellenőrzés alatt tartják az országot.
Trump feltüzelése mögötti politikai érdekek, különös tekintettel a volt sah fia – a száműzött Reza Pahlavi szándéka a visszatérésre amerikai segítséggel, illetve a gazdasági elégedetlenség miatt utcára vonuló tömeg támogatására tervezett amerikai művelet együtt – a helyzet jelenlegit állása szerint, nem szavatolja a külső katonai beavatkozás nyomán történő rendszerváltást. Az irániak várható reakcióját a túlzott nyomás esetén precedensként jelzi a tavaly júniusi izraeli-amerikai többfrontos erőteljes támadás, ami a washingtoni, és jeruzsálemi várakozások ellenére nem érte el a kívánt hatást Hamenei gyilkos rezsimjének bedöntésére.
Ami, az 1979-ben hatalmából elűzött iráni sah fia, Pahlavi visszatérését jelenti, Trump nem biztos abban, hogy az irániak körében elegendő támogatással rendelkezik a hatalom esetleges átvételére.
„Nagyon kedvesnek tűnik, de nem tudom, hogyan viselkedne a saját országában, és még nem tartunk ott. Nem tudom, hogy országa elfogadná-e vezetését, de ha igen, akkor nekem az is megfelelne,” – közölte Trump a Reutersnek az Ovális Irodában adott interjú kapcsán, majd ismét sejtelmesen fogalmazva, kijelentette, miszerint a tüntetések miatt lehetséges, hogy megbukik a teheráni vezetés, de az igazság az, hogy „bármelyik rezsim megbukhat. Akár megbukik, akár nem, ez egy érdekes időszak lesz,” – tette hozzá.
Ilymódon, a Trump elnök kezében lévő lehetőségek közül, amennyiben a megtorlócsapás mellett dönt, úgy könnyen lehet, hogy a rezsim bedöntése helyett az egész régiót fogja lángba borítani, ezért Washington arab szövetségesei mellett, Izrael is a katonai beavatkozást mellőzve, más lehetőségeket ajánl.
Mindenekelőtt: Trump közeli szövetségese, Szaúd-Arábia közölte, miszerint nem engedélyezi területe vagy légtere használatát az Irán elleni támadáshoz, és nem vesz részt semmilyen, a rezsim elleni katonai akcióban.
A nyomás és félelemkeltés, illetve valós háborús előrejelzés gyanánt, a Reuters jelentése szerint a katari Al-Udeid légibázis amerikai személyzetének egy részét távozásra szólították fel, ugyanakkor a britek szintén kivonták erőik egy részét az öbölállamból a régiós feszültség közepette.
A jelentés szerint magas rangú iráni tisztviselő megerősítette a Forradalmi Gárda korábbi fenyegetését, miszerint Trump beígért csapása esetén Teherán amerikai katonai bázisokat fog támadni a térségben, miközben a környező országokra, köztük Törökországra nyomást gyakorolva, arra szólítottak fel, hogy próbálják megakadályozni az amerikai eszkalációt.
A Reuters által idézett iráni tisztviselő hangsúlyozta, hogy minden „közvetlen kommunikáció” megszakadt Washington, és Teherán között, ami megerősíti Trump korábbi állításait, miközben az iráni légierő parancsnoka közölte: „rakétakészletünk június óta nőtt, a legmagasabb szintű harckészültségben vagyunk.”
Gáza – Washington szerint a Hamász készen áll a lefegyverzésre
Az iráni feszültség hátterében Donald Trump elnök közel-keleti különmegbízottja, Steve Witkoff az amerikai elnök nevében bejelentette a 20 pontos béketerv második szakaszának megindítását. A cél a tűzszünetről való átmenet a Gázai övezet teljes demilitarizálására, a romok eltakarítása, és egy független palesztin közigazgatás, a Gázai Közigazgatási Nemzeti Bizottság felállítása.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök, és kormánya azonban többször is arra utalt, miszerint adnak ugyan egy esélyt a második szakasznak, a Hamász azonban minden bizonnyal elutasítja a teljes demilitarizálást, ezért a közeljövőben a harcok újraindítását fogják kezdeményezni. Ilymódon, Netanjahu két héttel ezelőtt azzal az ígérettel utazott Mar-a-lagóba, a Trumppal való találkozóra, hogy elutasítja a második szakaszt, amennyiben a Hamász nem fogja letenni a fegyvert, és az utolsó elesett túsz, Ran Gvili törzsőrmester maradványait nem adják vissza. Egyelőre egyik feltétele sem teljesült, és bár a miniszterelnök úgy tűnik vonakodva beleegyezett a továbblépést illetően, koalíciójának radikális partnerei arra akarják revenni, hogy rúgja fel a Trump-féle alkut.
Eközben, Witkoff bejelentése után két amerikai tisztviselő újságíróknak tartott tájékoztató során arra tettek utalást, miszerint a Hamász bizalmasan jelezte, hogy kész elfogadni az Egyesült Államok demilitarizációs tervét, és hajlandó megkezdeni a fegyverleszerelést, – jelentette az Axios, idézve az egyik nyilatkozó forrást – „kidolgoztunk egy tervet a demilitarizáció végrehajtására. Az elnök látni akarja a megvalósulást, a Hamász pedig jelezte, hogy ez meg is fog történni. Úgy véljük, ez elérhető cél,” – majd hozzátette a küldetés addig nem tekinthető befejezettnek, amíg az utolsó túsz maradványait meg nem találják, de ez nem elégséges indok arra, hogy ne haladjanak tovább a békemegállapodással.
Az átfogó béketerv második szakasza végrehajtására vonatkozóan Witkoff bejelentette az új palesztin technokrata kormány felállítását, amely Gáza napi szintű igazgatását végzi majd.
A kormány élén Ali Saath áll, a Palesztin Hatóság korábbi közlekedési miniszterhelyettese, ugyanakkor az új vezetés minden tagja gázai származású. Személyüket az USA, Izrael és Egyiptom is ellenőrizte, amit a Palesztin Hatóság, a Hamász, valamint a többi palesztin frakció is elfogadott.
A demilitarizálás – az amerikaiak a többi közvetítővel együtt folyamatosan egyeztettek a Hamásszal a lefegyverzés kérdéséről, és a második szakasz megkezdését követően újabb tárgyalások várhatóak, amint az új palesztin kormány átveszi a hatalmat.
Az újságíróknak nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint a Trump-adminisztráció gázai demilitarizációs tervét fokozatosan, és szakaszonként fogják végrehajtani, rövid távon a következőkre összpontosítva:
- Terrorinfrastruktúra – például az alagutak, és fegyvergyárak felszámolása;
- Nehézfegyverek – például az RPG-k, rakéták, és gránátok leszerelése, melyeket olyan helyre szállítanak, ahol nem használhatók Izrael elleni támadásokra;
- Gázai rendőrség felállítása – amely a technokrata kormány felügyelete alatt működik, felel a közrendért, és kizárólagos fegyverviselési joggal rendelkezik.
Emellett, Washington tárgyalni akar Izraellel egy esetleges „amnesztia-programról” azon Hamász-operatívok számára, akik hajlandóak átadni fegyvereiket, és felhagyni a katonai tevékenységgel.
Összegezve – Washingtonban úgy vélik, hogy a Hamász pozitív jelzéseket küld a demilitarizációval kapcsolatban, amit úgy értelmeznek, hogy „kimerültek, és sok emberüket elveszítették. Ennek azonban valódinak kell lennie, nem színleltnek,” – idézi az Axios az amerikai tisztviselőket, azt is hozzátéve, miszerint tisztában vannak azzal, mennyire szkeptikusak az izraeliek a Hamász tényleges fegyverleszerelését illetően.
Kontextus – a terrorszervezet nyilvánosan azt állítja, hogy nem áll szándékukban a teljesen demilitarizálás végrehajtása mindaddig, amíg létre nem jön a palesztin állam, ami jelenleg úgysem reális követelés, ugyanakkor több Hamász-vezető elismerte hajlandóságát nehézfegyvereik átadására egy arab erőnek, vagy a palesztin kormánynak – tárolás céljából.
Emellett, a második szakasz biztonsági környezete Izrael szempontjából szintén vita tárgyát képezi. Az ENSZ BT által felhatalmazott Nemzetközi Stabilizációs Erő (ISF) várhatóan azon gázai körzetekben fog állomásozni, melyek még izraeli ellenőrzés alatt állnak, hogy lehetővé tegyék az izraeli csapatok fokozatos kivonulását.
A tegnap nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint több ország is érdeklődik katonák küldése iránt, míg a részleteket reményeik szerint két héten belül bejelentenik. Valójában, a Hamász, és más militáns csoportok leszerelése miatt az említett országok vonakodnak csapatok bevetésére az övezetben, Törökország azonban jelezte részvételét, amit azonban az izraeli kormány hevesen elutasít.
A tegnapi tájékoztatón az amerikai tisztviselők hangsúlyozták, hogy a Trump-adminisztráció Törökországnak szerepet kíván biztosítani Gáza jövőjét illetően, mondván – „fontosnak tartjuk bevonásukat, mert befolyással bírnak a Hamászra,” – ugyanakkor az elnök, és környezete a Törökország és Izrael között tulajdonképpen teljesen összeomlott kapcsolat helyreállítását is szorgalmazzák.
„Dolgozni fogunk rajta. Remélhetőleg rávehetjük mindkét felet, hogy enyhítsenek retorikájukon és működjenek együtt,” – idézi az Axios riportere a tájékoztatón elhangzottakat.
The post Trump szerint leálltak az iráni kivégzésekkel; a brit és amerikai nagykövetség nem ajánlja az izraeli utazást first appeared on Új Kelet Live.