ujkeletlive
Deep state, és politikai kampány
Az ünnepi ülésre a Legfelsőbb Bíróság elnöke nem kapott meghívást, Herzog pedig nem jelent meg
A Kneszet alapításának 77., illetve a zsidó állam plénumának otthont adó jelenkori épület felavatásának 60. évfordulója alkalmából összehívott ünnepi ülés, alig félház előtt éles politikai összecsapássá alakult Binjámin Netanjahu miniszterelnök, és az ellenzék vezetője, Jáir Lapid között.
A vita kiváltó oka a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Jichák Amit kizárása az eseményről, holott a protokoll alapján erre nem kerülhetett volna sor. Ettől függetlenül, Netanjahu a döntést nem volt hajlandó megindokolni, ugyanakkor beszédében világosan rávilágított Amit bíró Kneszetből való kirekesztésének politikai hátterére, éles kritikát fogalmazva meg az igazságszolgáltatási rendszerrel szemben, illetve azon általa többször is emlegetett deep state kísérlet ellen, amely „sárba tiporja a demokráciát.”
A Legfelsőbb Bíróság elnökének kihagyása mellett, az állítólag késve meghívást kapott Jichák Herzog elnök sem vett részt az eseményen. Netanjahu kegyelmi kérelme, és a kormány által erőltetett igazságügyi reform terhével a vállán Herzog más elfoglaltságra hivatkozva nem jelent meg a Kneszetben.
Az ünnepi ceremóniát a Kneszet elnöke, Amir Ohana [Likud] eleve feszült hangulatban, az ellenzék nélküli félig üres teremben nyitotta meg, rögtön azzal indítva, hogy letámadta a Legfelsőbb Bíróságot, azt állítva, hogy aláássa a megválasztott kormány hatalmát. Ohana azt ugyan elismerte, hogy a Legfelsőbb Bíróság bíráit a hagyomány szerint meg szokás hívni az ünnepi eseményekre, ugyanakkor Amit bíró kizárását a „más szokásokat is megsértettek,” számlájához írta.
„Sajnálom, hogy ismét vannak olyanok, akik egy ünnepi eseményre szóló meghívás hiányát Izrael demokratikus rendszerét ért lényegi csapásként értelmezik. Még jobban sajnálom, hogy ugyanezen emberek közömbösen elfogadják az igazságszolgáltatási ág átalakulását egy szuperhatalommá, amely ítélkezik, törvényt hoz és megsemmisít törvényeket, és alaptörvényeket – mint egy mindenható király. A hatalmi ágak közötti tisztelet nem egyoldalú. Nem lehet elvárni, hogy a törvényhozó hatalom tisztelje az igazságszolgáltatást, miközben az továbbra is kiüresíti az előbbi lényegi hatásköreit,” – közölte Ohana.
A Legfelsőbb Bíróság elnökének kizárás miatt az ellenzék bojkottálta az ülést, Lapid volt az egyetlen ellenzéki képviselő, aki csak addig tartózkodott a teremben, amíg felszólalt.
„Ez volt a céljuk: biztosítani, hogy ne jöjjünk el, hogy még a Kneszet ünnepén is tudják, hogy kiszorítottak minket. Tudják, hogy szétverték ezt az országot. Tudják, hogy megosztottság és viszály van. Ezt akarták? Egy fél országot? Fél népet? Fél Kneszetet? Ez volt a céljuk? Nem állnak meg addig, amíg teljesen el nem pusztítanak minket? Azt akarják, hogy többé ne éljünk itt együtt? Hogy mindenki saját nemzetet, saját államot, saját parlamentet, saját értékeket hozzon létre? Ezt döntötték el? Izrael Állam felszámolását? Nem szégyellik magukat? Miniszterelnök úr, nem szégyelli magát?” – közölte Lapid közvetlenül a miniszterelnökhöz fordulva.
A plenáris ülésen Netanjahu is felszólalt, de nem volt hajlandó válaszolni az újságírók azon kérdésére, a Legfelsőbb Bíróság elnöke miért nem kapott meghívást.
Rövid beszéde, folytatása volt a mindössze két nappal korábban elhangzott figyelmeztetésének, miszerint a mélyállam [deep state] megpróbálja megbuktatni a jobboldali kormányt, és egyúttal a demokráciát is.
Tegnapi felszólalásában burkoltan említette az igazságszolgáltatás képviselőit, akik a demokrácia ellenségei, szembeállítva saját személyével, aki a demokrácia védelmezője.
„Izrael történelme során mindig voltak éles viták, de tudtuk, hogy a demokrácia keretein belül működünk. Ez most erodálódik; a nemzet egy része siratja, kiabál miatta,” – utalt Netanjahu kormánya vitatott igazságügyi reformtörekvéseit bírálókra, majd tovább folytatva, hangsúlyozta, miszerint „meg kell találnunk a módját annak, hogy visszaállítsuk az egyensúlyt a három hatalmi ág között.”
„Van egy megválasztott kormány, és minden hatalmi ágnak megvan a maga szerepe, és mindegyiknek szüksége van olyan fogaskerekekre, amelyek összekapcsolják a többi ággal,” – közölte, hangsúlyozva saját törekvéseit ezen ágak közötti kompromisszumra, de „vannak, akik szerint a demokráciában a legveszélyesebb dolog maga a demokrácia, ezért ki kell üresíteni a többség akaratát. Mi fogunk dönteni.”
„Vissza lehet mindezt terelni egy rendes kerékvágásba, ez így volt néhány évtizeddel ezelőtt is, olyan bírákkal, akiknek a becsületességét és tisztességét senki sem vonta kétségbe. Megvolt az a megértés, hogy minden hatalmi ágnak megvan a maga része. Nem tiporunk el másokat, és minket sem tipornak el. Vissza fogom hozni ezt az állapotot, mert lehetséges. Volt egy arany középút, amelyen Izrael évtizedeken át haladt, és visszatérünk hozzá,” – közölte, világossá téve, hogy be fog avatkozni a jogérvényesítési folyamatba.
Az elmúlt napokban a kormányzó Likud, és a miniszterelnök felül érkező Bíróság-ellenes felszólalásoknak kettős célja van, – áll a Ynet elemzésében. Magas rangú források szerint Netanjahu és köre már a közelgő választásokra készül, ami akár előrehozott formában a nyáron, de legkésőbb szeptemberre várható, miközben a közvéleményt is igyekszik felkészíteni arra, hogy közeli tanácsadói ellen a Katargate nyomozás végén vádemelésekre kerülhet sor.
Likudhoz közeli vezető politikusok úgy látják, a miniszterelnök azért élezte ki ismételten támadásait az igazságügyi intézményekkel szemben, mert attól tart, felgyorsulnak a nyomozások munkatársai, különösen Jonatan Urich ellen, és mielőtt mindez bekövetkezne arra építi kampányát, hogy megingassa a közbizalmat az igazságszolgáltatás felé, így a várható vádemelések – Urich, kabinetfőnöke Tzahi Braverman, illetve akár saját kihallgatása eleve a deep state kormányellenes törekvéseinek következményeként kerüljön a közvélemény elé.
„Egy törvénytelen, és célzott boszorkányüldözésnek vagyunk tanúi, amelynek egyetlen célja van: a jobboldali kormány megbuktatása az izraeli mélyállam, és annak végrehajtói által az ügyészségen, a főügyész hivatalában, és a rendőrségen belül. Ez a boszorkányüldözés arra szolgál, hogy félelmet keltsen a kormány minisztereiben, a képviselőkben, és a magas rangú tisztviselőkben, miközben fojtogatja a miniszterelnök környezetéhez tartozó személyeket,” – áll a Likud szombati közleményében, megerősítve Netanjahu kijelentéseit a hamis vádakról, és a soha nem létezett ügyekről, melyek a kormány megbízatásának lerövidítésére irányuló összeesküvések részei.
Eközben a kormány azt is világossá tette, hogy nyíltan szembemegy a bíróság döntésével.
A Legfelsőbb Bíróság felfüggesztette a katonai rádió március 1-re tervezett bezárását, mire több miniszter a bírósági döntés nyílt ignorálására szólított fel, és „bírói diktatúrát” hangsúlyozva, jelezték, hogy a kormány kész akár a jogállami kereteket is átlépni a „jobboldali-liberális agenda” végrehajtása érdekében.
A bíróság március 15-i határideje, és a kormány március 1-i bezárási terve közötti két hétben súlyos alkotmányos válság alakulhat ki.
The post Kneszet-ünnepi ceremónia: fél ház, fél nemzet first appeared on Új Kelet Live.