ujkeletlive
Trump továbbra is tárgyalna, míg Izrael háborúba kényszerítené az elnököt, Teherán bizonytalan az ankarai találkozó helyszíne, és résztvevői miatt
Ellentmondásos hírek, és várakozások hátterében zajlanak a készülődések a héten péntekre bejelentett ankarai találkozó előtt, ahol iráni és amerikai magasrangú tisztviselők mellett arab országok képviselői is jelen lennének a teheráni rezsim nukleáris képességeinek felszámolására irányuló tárgyalások megkezdése érdekében.
Donald Trump elnök régióba vezényelt armadája, és a napi szinten meglebegtetett, illetve minden eddiginél pusztítóbb iráni rezsim elleni csapás ígérete árnyékában, az elnök tovább is fenntartja a konfliktusok diplomáciai úton történő rendezésének szándékát, míg az izraeli narratíva nem tart elfogadhatónak egy látszólag címlapsztori kiegyezést az iráni nukleáris program felfüggesztésére vonatkozóan, és nem titkoltan gyengeségnek tartja a Fehér Ház tétovázását, amit Ali Hamenei ajatollah, és rezsimje a támadás elmaradásaként értelmezhet.
A péntekre bejelentett, iráni tárgyalások újrafelvétele előtt Trump különmegbízottja Steve Witkoff jeruzsálemi rövid látogatásán Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel, a biztonsági rendszer vezetőivel, illetve a hadsereg tábornokaival egyeztetett. A megbeszélésen hangoztatott izraeli álláspont szerint „Irán újra és újra bizonyította, hogy nem megbízható,” mire Witkoff azt válaszolta, hogy „nem vagyunk naivak.”
Mindezen biztonsági aggályokat alátámasztva, a megbeszélésen a védelmi rendszer vezetői bemutatták Witkoffnak a legfrissebb hírszerzési adatokat Irán nukleáris, illetve ballisztikus rakétaprogramját illetően, valamint a rezsim ellen tüntető civilek elleni mészárlásról szerzett információkat. Witkoff világossá tette, miszerint az Egyesült Államok nem hiszékeny, és ragaszkodni fog feltételeihez, míg Netanjahu ismertette vörös vonalait az Iránnal kötendő „jó megállapodás” kapcsán, mint nulla urándúsítás; az Irán birtokában lévő, 450 kilogrammos dúsított uránkészlet elszállítása az ország területéről; a rakétaprogram leállítása; valamint a Közel-Keleten működő proxy szervezetek támogatásának megszüntetése, mely kondíciókat összességében Teherán előre borítékolhatóan nem fogja elfogadni.
Netanjahu hivatala a Witkoff-találkozó után közölte, hogy a tervezett iráni találkozó előtt a miniszterelnök világossá tette álláspontját, miszerint „Irán újra és újra bebizonyította, hogy nem lehet megbízni az ígéreteiben.” A megbeszélésen emellett szó esett a Gázai övezet helyzetéről is, Netanjahu hivatala erre vonatkozóan közölte, hogy – „a miniszterelnök hangsúlyozta a Hamász lefegyverzésének, az övezet demilitarizálásának, és a háborús célok maradéktalan elérésének alkut nem tűrő követelményét, mielőtt sor kerülne Gáza újjáépítésére. A miniszterelnök egyértelművé tette, hogy a Palesztin Hatóság semmilyen formában nem lesz része az övezet irányításának, és tájékoztatta Huckabee amerikai nagykövetet azokról a súlyos jogsértésekről, amelyeket az UNRWA zsákjainak fegyverek elrejtésére való felhasználásában tártak fel.”
Továbbá Izrael elégedett azzal a fejleménnyel, hogy Trump veje, Jared Kushner is csatlakozik a tárgyalásokhoz, arra utalva, hogy Netanjahu és kormánya szerint Witkoff nem elég erős tárgyaló, bár Gázával kapcsolatban Kushner hasonló kritikákat kapott korábban.
Mindent összevetve – a nagy reményekkel bejelentett pénteki első találkozó, amennyiben létrejön, és a felek nem támasztanak olyan követeléseket, amelyek már az első alkalommal a párbeszéd összeomlását eredményeznék, akkor hetekig, vagy akár hónapokig tartó fordulókra kerülhet sor, felvetve a kérdést, mi lesz a régióba kirendelt, és az Egyesült Államok kasszáját tetemes költségekkel terhelő armada sorsa.
Egyelőre azonban, a meglehetősen ellentmondásos fehér házi híreket az izraeli központosított háborús narratíva is tovább bonyolítja, a héber médiában minden csatornán hangoztatva azon aggályokat, miszerint az amerikaiak a látványos politikai siker érdekében Netanjahu négy feltétele közül mindössze a nukleáris program felfüggesztésével megelégedve, a ballisztikus rakéták ügyét későbbi szankciók részévé kívánják rendezni.
Ezidőtájt a kulisszák mögött, úgy tűnik a pénteki tárgyalás már elkezdése előtt veszélybe került, ugyanis Irán változtatásokat követel, mind a helyszínre, és formátumra vonatkozóan, – jelentette az Axios két, az ügyet ismerő forrást idézve.
- Az esetleges tárgyalások idő előtti összeomlásához vezethet, hogy tegnap az iráni hadsereg két alkalommal is provokatívan lépett fel a Perzsa-öbölben tartózkodó amerikai hajók ellen.
- Az első incidens: a Forradalmi Gárda gyorsnaszádjai megpróbáltak felszállni egy amerikai zászló alatt közlekedő kereskedelmi hajóra a Hormuzi-szoros közelében. Az iráni hajók szétszéledtek, mielőtt egy amerikai haditengerészeti romboló megérkezett volna, hogy a légierő támogatásával kíséretet biztosítson a hajónak. Lövések nem dördültek el.
- A második esetben egy „nem egyértelmű szándékú” iráni drón közelítette meg az USS Lincoln repülőgép-hordozót, amelyet egy F–35-ös vadászgép lelőtt, – közölte a CENTCOM szóvivője, Tim Hawkins százados.
A helyszínen történt, mindkét súlyosnak minősített incidenst követően a Wall Street Journal arról számolt be, hogy Trump fontolóra vette a tárgyalásokból való kilépést, ugyanakkor a jelentés arra nem adott magyarázatot, hogy az elnök végül miért váltott irányt, és az éjszaka folyamán már azt nyilatkozta, hogy „az Egyesült Államok jelenleg tárgyal Iránnal, a tárgyalások mindenhol zajlanak.”
Eközben, az Axios forrásai szerint az irániak visszalépnek az elmúlt napokban elfogadott megállapodásoktól, miután több országot már meghívtak az ankarai tárgyalásokon való részvételre. Teherán jelenleg azt szeretné elérni, hogy a tárgyalások törökországi helyszínét Ománba helyezzék át, emellett ragaszkodnak a kétoldalú iráni-amerikai formátumhoz, kizárva több arab és muszlim ország megfigyelőként való részvételét.
Teherán megváltozott követeléseinek oka, miszerint a tárgyalásokat kizárólag a nukleáris kérdésekre kívánja korlátozni, félretéve a ballisztikus rakéták, és a proxy csoportok támogatásának ügyét, – jelezte az Axios, hozzátéve, hogy Trump úgy tűnik beleegyezik a helyszín megváltoztatásába, és a pénteki tárgyalásra várhatóan Ománban kerül sor, további megfigyelők csatlakozásáról még zajlanak az egyeztetések.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtófőnöke megerősítette, hogy egyeztetett Witkoffal az öbölbeli incidensekről, illetve az új iráni követelésekről, majd hangsúlyozta, hogy – „jelenleg a tárgyalások Iránnal továbbra is ütemezettek. A mi megítélésünk szerint a tárgyalások a hét későbbi részében folytatódnak,” – tette hozzá, és megjegyezte, hogy Trump elnök elkötelezett amellett, hogy elsőként a diplomáciát kövesse, de „a tangóhoz két félre van szükség,” és a Fehér Ház minden lehetőséget nyitva tart.
Irán külügyminisztériumának szóvivője az állami médiának azt állította, hogy Törökország és Omán is szóba jöhetnek, de a tárgyalások helyszíne, és időzítése „nem lehet a médiában zajló játszmák alapja.”
Tovább dagad a botrány Szmotrich és a tejgazdák között
Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter tegnap este megfenyegette Binjamin Netanjahu miniszterelnököt, azt állítva, hogy az általa erőltetett „tejreform nélkül nincs költségvetés, és nincs kormány,” – jelentette a KAN közszolgálati csatorna.
A miniszterelnök a fenyegetést követően úgy döntött, hogy a reformot a költségvetési kísérőtörvény részeként viszik tovább, szembemenve a legfőbb jogi tanácsadó álláspontjával. Az említett Szmotrich-féle javaslat megvitatása eleve a gazdasági bizottság hatásköre, melynek élén David Bitan [Likud] köztudottan a tejgazdák álláspontját támogatja a reform ellenében.
Szmotrich ügyködése a Bitan vezette bizottságon kívül, Netanjahu pártjában sem arat osztatlan sikert, így a miniszterelnök egyeztetett a reformot ellenző képviselőkkel azt követelte tőlük, hogy még az éjjel támogassák a törvény továbbítását a Szmotrich számára kedvező bizottsághoz. Hasonlóan az ultraortodoxok katonai szolgálat alóli felmentését biztosító törvényt illetően, a hezitálóknak különféle ígéreteket tett. Ez esetben azt állította, hogy a törvényhozási folyamat későbbi szakaszában kompromisszum születik a reformról, ami a tejtermelő gazdáknak járó nagyobb kártérítést fog eredményezni, tudván, hogy mindezen ígéretnek csekély az esélye, de utólag már úgysem tehetnek semmit ellene.
Az úgynevezett tejreform áttolása e a költségvetési kísérőtörvénybe, valamint a kapcsolódó vita átterelése a gazdasági bizottságból, egy másik – előre beavatott bizottságba Szmotrichnak ugyan biztosítja a főbb ellenállási gócpontok kikerülését, ugyanakkor összecsapáshoz vezethetnek a Kneszet jogi tanácsadóival, ami végül egész törvényt megbuktatja.
A Tejtermelők Szövetsége tegnap este közleményben hangsúlyozta – „elfogadtuk Avi Dichter mezőgazdasági miniszter kérését, hogy ideiglenesen fagyasszuk be a tejellátás korlátozását, az eljárások kimerítésének érdekében. A pusztító reform eltörléséért folytatott küzdelem azonban továbbra is tart. Holnap, a tervek szerint, az egész mezőgazdasági ágazat tiltakozó napot tart a Kneszet előtt. A tejellátás korlátozását, valamint további lépéseket kénytelenek leszünk megújítani, ha nem zajlik le a megfelelő eljárás.”
Az izraeli tejágazat szigorúan szabályozott modell szerint működik – a Mezőgazdasági Minisztérium a Tejtanáccsal együttműködve minden évben úgynevezett gyártási kvótákat állapít meg a termelők számára. A korlátozás tiltja a kvótát meghaladó termelést, csökkenti a kínálatot, és ténylegesen megemeli a nyers tej árát. A tejet a tejfeldolgozóknak szabályozott „célárakon” értékesítik biztosítva az ágazat gazdaságosságát. Az alapvető tejtermékek kiskereskedelmi árát szintén hatósági árplafon védi a túlzott drágulástól
Ehelyett, a pénzügyminiszter mélyreható tejágazati reformot szorgalmaz, hasonlóan a 2015-ben az Európai Unióban elfogadott modell mintájára, ami nagyjából azt jelentené, hogy az állam kiváltaná a kevésbé hatékony termelők gyártási kvótáit, lehetővé téve számukra, hogy méltányos kompenzációért kilépjenek a rendszerből. A megmaradó, „hatékonynak” minősített tehenészetek garantált „védett árat” kapnának, amely alacsonyabb lenne ugyan, mint a jelenlegi célár, de magasabb annál, amit egy szabad piaci ár meghatározna. Emellett, a nagy tejfeldolgozókat köteleznék arra, hogy elsőként ezektől a védettárú tehenészetektől vásároljanak, és csak ezt követően szerezhessenek be szabadpiaci terméket. Miközben a piacot megnyitnák – eltörölnék a hatékony tehenészetek alapítására, és bővítésére vonatkozó korlátozásokat, amely növelné a termelést, és csökkentené a fogyasztói árakat, – állítja Szmotrich.
A Szmotrich által a költségvetési kísérőtörvény keretében előmozdított tejágazati reform részeként megszűnne a tervezési rendszer, eltörölnék a termelési kvótákat, 15%-kal csökkentenék a célárat, és kikényszerítenék azoknak a termelőknek a kivonulását az ágazatból, akik összesen évi 500 millió liter tejet termelnek. Ez mintegy 400 tehenészet bezárásához vezetne, amelyek az ország összes tehenészetének körülbelül 70%-át teszik ki, továbbá feloszlatnák a Tejtanácsot. Emellett a reform tartalmaz egy fejezetet a piac szabad import előtti megnyitásáról is, valamennyi tejtermékre vonatkozó védővám teljes eltörlésével, egy év múlva.
The post Fokozódó feszültség Irán körül: Washington tárgyal, Jeruzsálem háborút követel, Teherán kivár first appeared on Új Kelet Live.