ujkeletlive
Trump izraeli háborús, illetve a térség arab országainak ellenlobbija közepén, egyelőre az ománi találkozó mellett döntött
Az amerikai-iráni konfliktus diplomáciai úton történő rendezése, és a háttérben zajló izraeli háborús nyomás között egyelőre a tárgyalást részesítve előnyben, Donald Trump elnök továbbra is azzal fenyegetőzik, hogy a rezsim legfőbb vezetője Ali Hamenei ajatollahnak „nagyon kéne aggódni,” utalva a Perzsa-öbölbe vezényelt magasfeszültségű amerikai armada bevetésére iráni katonai célpontok ellen.
Az elnök tegnapi esti rövid megjegyzése azon híresztelések közepette történt, miszerint a péntekre tervezett iráni nukleáris tárgyalásokra végre mégsem kerül sor.
Az eredeti tervek szerint a felek Isztambulban találkoztak volna, de Irán meghátrált és S helyszínt a korábbi Ománba helyezzék át, és az izraeli követelésekkel kibővített 4 napirendi pont helyett, kizárólag a nukleáris képességek felfüggesztéséről hajlandóak tárgyalni.
A huzavona végül oda vezetett, hogy Washington szerdán hivatalosan is elutasította Teherán követelését a pénteki tárgyalások helyszínének és formátumának megváltoztatására. Az Axios tegnapi este még arról számolt be, hogy az ilymódon kialakult diplomáciai patthelyzet miatt megnőtt a kockázata annak, hogy Trump a katonai opció felé mozdul el.
Egy magas rangú amerikai tisztviselő akként foglalta össze a rövidre zárult egyeztetést, – „azt mondtuk nekik: vagy ez, vagy semmi. Erre ők azt felelték: ‘Oké, akkor semmi,’” – ehhez képest rövid időn belül Washington mégis beleegyezett az ománi találkozóba.
Kulisszák mögött – regionális erők ellennyomása
Trump különmegbízottja Steve Witkoff keddi izreli látogatásán Binjámin Netanjahu miniszterelnök Fehér Háznak küldött üzenete, világossá tette, miszerint az Iránnal kötendő „jó megállapodás” nem lehet kevesebb, mint „nulla urándúsítás; az Irán birtokában lévő, 450 kilogrammos dúsított uránkészlet elszállítása az ország területéről; a rakétaprogram leállítása; valamint a Közel-Keleten működő proxy szervezetek támogatásának megszüntetése,” mely kondíciókat összességében Teherán el is utasította.
Washington tegnap esti tárgyalási folyamatból való kilépését követően a régió több vezetője, az izraeli nyomás ellenére lobbizott a Trump-kormánynál, úgy tűnik sikerrel.
Ilymódon, a tárgyalásokat Ománban tartják meg, ahogyan Irán ragaszkodott hozzá, annak ellenére, hogy az Egyesült Államok kezdetben elutasította az eredeti, isztambuli találkozóra vonatkozó terv módosítását, – idézi az Axios forrásait, hozzátéve, hogy Trump meggyőzése érdekében a térség legalább kilenc országának legmagasabb szintű diplomatái győzték meg az elnököt szándéka megváltoztatására.
„Arra kértek minket, hogy tartsuk meg a találkozót, és hallgassuk meg, mit mondanak az irániak. Azt mondtuk az araboknak, hogy megtartjuk a megbeszélést, ha ragaszkodnak hozzá. De nagyon szkeptikusak vagyunk,” – közölte egy amerikai tisztviselő, míg egy másik forrás szerint a Trump-kormányzat „szövetségesei iránti tiszteletből” egyezett bele a találkozó megtartásába, valamint „annak érdekében, hogy továbbra is a diplomáciai utat kövesse.”
A másik fél – Abbász Aragchi iráni külügyminiszter szintén megerősítette, miszerint a tárgyalásokat „pénteken körülbelül 10 órakor, Muszkatban tervezik megtartani,” hozzátéve – „hálás vagyok ománi testvéreinknek minden szükséges előkészület megtételéért,” – közölte Aragchi X-en.
Egyelőre nem világos, hogy Washington hajlandó lesz-e a tárgyalások folytatására kizárólag a nukleáris program felfüggesztését tartva napirenden. Marco Rubio külügyminiszter hangsúlyozta, miszerint érdemi tárgyalásokat több kérdést szem előtt tartva lehet folytatni, – ide tartozik „a ballisztikus rakéták hatótávolsága, a nukleáris program, a térségben működő terrorszervezetek támogatása, valamint a saját népükkel szembeni bánásmód.” Ezzel szemben egy magas rangú iráni tisztviselő a Reutersnek reagálva kijelentette: „az Egyesült Államokkal Ománban folytatott tárgyalások kizárólag a nukleáris programról szólnak majd. A ballisztikus rakéták nincsenek napirenden.”
Összegzésképpen – Washingtonban szkeptikusak egy lehetséges megállapodást illetően, és Izraelben is úgy vélik, hogy küszöbön az amerikai csapás; Trump elnök azonban egyelőre még nem döntött.
Rövid hírek – új reptér a Negevben
Jövő hét elején a kormány várhatóan jóváhagyja az első kiegészítő nemzetközi repülőtér helyszínét a negevi Ciklag térségében. A Globes értesülései szerint a döntés a Binjámin Netanjahu miniszterelnök által összehívott megbeszélésen körvonalazódott, amelyen részt vett Miri Regev közlekedési miniszter, a Pénzügyminisztérium képviselői, illetve a biztonsági szervek, és más vezető tisztviselők is.
Az új terminált a Ben Gurion Nemzetközi Repülőtér kiegészítőjeként határozták meg, tekintettel az Izraelbe irányuló, és onnan induló légi forgalom folyamatos növekedésére, valamint azon igényre, hogy csökkentsék a központi repülőtér terhelését, hosszú évek óta tartó viták hátterében.
Az elmúlt években két lehetséges helyszín merült fel:
- Nevatim (Negev) – széles körű politikai támogatást élvezett a déli régióban, ugyanakkor az Izraeli Védelmi Erők, és a biztonsági apparátus következetesen ellenezte, mivel veszélyeztethette volna a légierő működését.
- Ramat David – több szakmai jelentés légiközlekedési, és gazdasági szempontból legkedvezőbb megoldásként határozta meg nagy kapacitása, illetve a Ben Gurion reptér tehermentesítésére való valós képessége miatt, ám heves politikai ellenállásba ütközött a völgyben működő önkormányzatok részéről környezeti és zajterhelési hatások miatt.
A szakmai és politikai érdekek összecsapásai nyomán évekig tartó viták miatt végül egyik alternatíva sem valósult meg, a döntést pedig újra és újra elhalasztották. Netanjahu tavaly úgy határozott, hogy két repteret építenek: elsőként a ciklagi délen, majd egy előzetes tervezés bemutatása után megkezdődik a ramat davidi repülőtér tervezése is, északon.
Szakmai jelentések
Az elmúlt években bemutatott szakmai jelentések szerint a Negevben, Beit Kama és a 6-os főút közelében tervezett ciklagi repülőtér számos lényeges korláttal fog szembesülni: egybeesik a légierő repülési útvonalaival, és súlyosan zavarhatja a katonai tevékenységet, miközben saját repülési útvonalai versenyeznek a Ben Gurion repülőtér megközelítési útvonalaival is. Emiatt a létesítmény hozzájárulása a légi forgalom csökkentéséhez korlátozott, sőt csúcsidőszakokban akár tovább is növelheti a terhelést. Továbbá, a repülőtér süllyedési megközelítési útvonalai közel kerülnek a Gázai övezet határához, ami miatt a biztonsági szervek korábban elle,nezték a megépítését, – tette közzé a Globes. Annak ellenére, hogy a szakmai bizottságok értékelései szerint, mind a gazdasági, mind a biztonsági szempontok tekintetében egyértelműen kijelenthető, hogy a Ciklag reptér megépítése közép- és hosszú távon nem nyújt megfelelő megoldást a polgári légiközlekedés igényeire, a biztonsági rendszer egyes szereplőit sikerült politikai nyomás alatt meggyőzni az utóbbi időben, hogy enyhítsék álláspontjukat.
A légi közlekedési ágazat ellenzői arra figyelmeztetnek, hogy problémás helyszínről van szó, amely könnyen „fehér elefánttá” válhat, hasonlóan a Ramon repülőtérhez: milliárdos beruházás, amely nem tölti be a neki szánt szerepet, – összegzi a Globes.
Politikai reakciók
Eran Doron, a Ramat Negev Regionális Tanács vezetője üdvözölte a döntést, mondván „a repülőtérnek a Negev minden lakosa számára a növekedés, és a jólét motorjának kell lennie,” – hozzátéve, miszerint – „a helyszínnel kapcsolatban – tanulmányoznunk kell a javaslatot, és pontosítanunk kell a helyszínt, hogy a civil települések kára minimális legyen. Ez egy drámai és helyes döntés a Negev jövője szempontjából.”
Meir Tzur, az Arava Regionális Tanács vezetője háláját és elismerését fejezte ki Netanjahunak, a közlekedési miniszternek, és Becalel Szmotrich pénzügyminiszternek, miközben a döntést rendkívül fontosnak minősítette a távoli periféria javára, és a különbségek csökkentésére irányuló gyakorlati intézkedések szempontjából. Dimona polgármestere, Beni Biton, aki egyébként a miniszterelnök közeli munkatársa, azonban visszafogottabban dicsérte a döntést, mondván, ez mindössze egy [választási] kacsintás a Negev lakói felé, mivel ez a repülőtér, ha egyáltalán megépül, 2040 előtt nem lát napvilágot, ugyanakkor megjegyezte: „a helyszín kiválasztása nem logikus. Nevatimban már van egy polgári infrastruktúra egy kiegészítő repülőtérhez, míg Ciklagban a nulláról kell kezdenünk. Sajnos a légierő, amely ellenezte és ellenzi a nevatimi repülőtér építését, nemcsak a Negevet, hanem az egész országot is legyőzte.”
The post Huzavona és fenyegetések közepette: mégis lesz iráni-amerikai tárgyalás Ománban first appeared on Új Kelet Live.