ujkeletlive
Amerikai csavar
Donald Trump elnök tegnapi évértékelő beszéde során röviden utalt az iráni konfliktus valamilyen módon történő megoldására, döntés ugyan még nem született a hadművelet versus diplomácia javára, de izraeli politikai források a héber médiában már kész tényként utalnak, a mai genfi találkozó várható papírforma szerinti összeomlásására, és azt követően rövid időn belül a konfliktus katonai eszkalálódására.
A genfi találkozó egyik amerikai tárgyalója, az elnök különmegbízottja Steve Witkoff egy keddi zárt körű találkozón megjegyezte a Trump-adminisztráció azon követelését, miszerint Iránnak el kell fogadnia, hogy bármilyen jövőbeli nukleáris megállapodás határozatlan ideig érvényben marad, – jelentette az Axios három forrásra hivatkozva.
Hol van itt a csavar? – Barack Obama volt amerikai elnök és kormánya által anno 2015-ben kidolgozott iráni atomalkut kritikusai többek között azért is tartották elfogadhatatlannak a megállapodást, mivel hibás lejárati rendelkezéseket (sunset provisions) tartalmazott – miszerint az iráni nukleáris programra vonatkozó korlátozások többsége fokozatosan, az aláírást követő 8 és 25 év között járt volna le, miközben Irán ígéretet tett arra, hogy soha nem törekszik nukleáris fegyver birtoklására.
Ilymódon, az obamai „lejárati rendelkezések” kizárása megerősítené az alkut, és megkönnyítené Trump számára, hogy otthon a korábbi megállapodás „javított változataként” fogadtassa el, – közli az Axios.
- Witkoff két nappal korábbi megjegyzései az AIPAC donorainak washingtoni találkozóján hangzottak el, mondván – „azzal az előfeltevéssel indulunk az irániaknál, hogy nincs lejárati rendelkezés. Akár lesz megállapodás, akár nem, az alapelvárásunk, hogy életük végéig jól kell viselkedniük.”
- Továbbá, megerősítette, hogy az amerikai-iráni tárgyalások jelenleg kizárólag a nukleáris kérdésekre összpontosítanak, de ha sikerül megállapodni, a Trump-adminisztráció további tárgyalásokat kíván folytatni Irán rakétaprogramjáról, és a proxymílíciák támogatásáról, és abban a fázisban az Egyesült Államok azt szeretné, ha a régió más országai is részt vennének a megbeszéléseken.
- Összegezve, Witkoff szerint a jelenlegi nukleáris tárgyalások során két kulcsfontosságú kérdést kell megoldani, egyrészt Irán urándúsítási képességét, illetve a már meglévő dúsított uránkészletének sorsát.
A múlt hét végén Abbász Aragchi iráni külügyminiszter a CBS-nek azt nyilatkozta, hogy országa aláírhatna egy „jobb” megállapodást, amely biztosítja, hogy nukleáris programja „örökre békés maradjon,” – világossá téve, hogy nem áll szándékukban teljesen lemondani a dúsításról, ami eleve elfogadhatatlan Washingtonban. Ugyanakkor, a háttérben Trump nyitott lehet egyfajta „jelképes” helyi dúsításra, amennyiben Teherán tudja biztosítani, hogy az engedmény nem teszi lehetővé nukleáris fegyver kifejlesztését.
Utolsó genfi tárgyalási forduló a háború előtt
A mai iráni-amerikai találkozó, úgy tűnik az utolsó esély a diplomáciai áttörésre. Irán állítólag kész az urándúsítás mértékét a jelenlegi 60%-ról körülbelül 3,6%-ra csökkenteni, ami közel áll a 2015-ös korábbi atomalkuban rögzített szinthez, – idéz a KAN közszolgálati csatorna egy térségbeli arab diplomatát, ami igazolni látszik, hogy a korábbi forduló során az Egyesült Államok bár ragaszkodott a „nulla százalékos dúsítás” elvéhez, mutatott némi hajlandóságot egy minimális engedményre.
Miközben a térségbe vezényelt súlyos amerikai katonai jelenlét nyomán tetőzik a feszültség, az irániakra nagy nyomás nehezedik a közvetítők – Omán, Katar, Egyiptom és Törökország részéről, akik a háború elkerülése végett a megállapodás elfogadására akarják revenni Ali Hamenei ajatollah rezsimjét, bár a héja-tábort képviselő amerikai, és izraeli politika szerint a diplomáciai áttörés esélytelen, ettől függetlenül Trump valószínűleg azt követően fog dönteni, hogy meghallgatta a tárgyalásokra küldött két megbízottja, Witkoff és Kushner véleményét.
JD Vance alelnök tegnap újságíróknak azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok szerint vannak arra utaló jelek, miszerint Irán megpróbálja újjáépíteni nukleáris programját a tavaly júniusi jelentős károkat okozott izraeli-amerikai támadást követően, mondván – „az alapelv nagyon egyszerű: Irán nem rendelkezhet nukleáris fegyverrel. Ha megpróbálnak nukleáris fegyvert újjáépíteni, az problémát jelent számunkra. Valójában bizonyítékokat láttunk arra, hogy pontosan ezt próbálták megtenni.”
Eközben, izraeli politikai források [Ynet] úgy ítélik meg, hogy a genfi találkozón bemutatásra kerülő új iráni tervezet nem felel meg az amerikai elvárásoknak, így az elnök hamarosan a támadás mellett fog dönteni.
A várható eszkalálódás miatt elsőként a KLM légitársaság jelentette be, hogy vasárnaptól felfüggeszti az Amszterdam–Tel-Aviv útvonalon közlekedő járatait, mivel azok „kereskedelmi és operatív szempontból nem kivitelezhetőek.” Az érintett utasok értesítést kapnak, és választhatnak a járatmódosítás, vagy a teljes jegyár-visszatérítés között, – áll a társaság közleményében, hozzátéve azt is, hogy továbbra is figyelemmel kísérik a fejleményeket, és a körülmények függvényében felülvizsgálják a döntést.
Politika
Lex Deri 2
Azt követően, hogy a koalíció ismét elővette a Deri 2 néven ismert, korábban a Kneszet első olvasatán megszavazott törvényjavaslatot, a fő kedvezményezett Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter a törvény véglesítését követeli, ilymódon akadályozva meg, hogy a Legfelsőbb Bíróság beleszólhasson a miniszterek kinevezésébe, illetve felmentésébe.
A korábban, az ultraortodox szefárd Sász vezetője Árje Deri kormányba való visszatérésére készült javaslat, ezúttal Ben-Gvir igényeihez – azaz politikai túléléséhez igazítják. A törvénytervezet célja, hogy megfossza a Legfelsőbb Bíróság beleszólási jogát a miniszteri kinevezések terén, ami kétélű fegyver, mivel ilymódon fékek nélkül lehetővé válik vádlottak, és elítélt bűnözők kormányzati szerepvállalása.
- Előzmény: 2022 decemberében a Kneszet elfogadta a lex „Deri 1”-et, amely lehetővé tette Deri kinevezését annak ellenére, hogy adócsalás bűncselekmények miatt felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Később, a Legfelsőbb Bíróság 10:1 arányban alkalmatlannak találta Derit a miniszteri posztra, többek között azért, mert korábban félrevezette a bíróságot, amikor azt állította, hogy visszavonul a közélettől. Ezt követően, újabb törvény készült Deri 2 néven, amit a névadó kérésére végül leállítottak.
A Deri 2 javaslat végleges Kneszet szavazásra való küldése előtti bizottsági viták már a jövő hét elején megkezdődnek. Netanjahu támogatja a törvényt, tudván, hogy a bíróság valószínűleg vissza fogja utasítani, ami újabb összetűzésre ad majd okot a kormány számára az igazságügyi rendszer, különösen a testület elnöke, Jichák Amit főbíró ellen. A koalícióban azonban fontolgatják a szöveg finomítását, hogy az csak a következő Kneszet időszakától kezdve lépjen hatályba, arra számítva, hogy emiatt a Legfelsőbb Bíróság eláll Ben-Gvir menesztésének elrendelésétől.
A törvény plénum előtti véglegesítéséhez a koalíciónak szüksége van, az egyelőre az ellenzék soraiban ülő ultraortodox frakciók támogatására, de a törvény névadójának [Deri] pártja, a Sász valószínűleg meg fogja szavazni, így meg lehet a többségi támogatás. Érdekesség azonban, hogy a törvénnyel foglalkozó, és tegnapelőtt megszavazott különbizottság 16 tagja között egyetlen Sász-képviselő sincs, ilymódon tartva távol az ügyet Deritől.
Ben-Gvir azért sietetti a törvény nyélbe ütését, mivel a Legfelsőbb Bíróság előtt folyamatban van egy eljárás, melynek értelmében valószínűleg alkalmatlannak fogják nyilvánítani, és kezdeményezik leváltását. A koalícióban úgy kalkulálnak, hogy ha a törvény hatálybalépését eltolják a következő ciklusra, a bíróság nem fogja kényszeríteni a miniszterelnököt Ben-Gvir menesztésére a jelenlegi kormányban, bár ennek az esélye nem túl nagy.
Az éjszakai találkozó-ügy: Netanjahut tanúvallomásra idézik
Binjámin Netanjahu miniszterelnök kabinetfőnöke Tzahi Braverman a gyanú szerint a miniszterelnöki hivatalban szerzett tudomást a dokumentum-szivárogtatási [Bild] ügyben folyó titkos nyomozásról. Az „éjszakai találkozó” ügyében az információhozjutás módját illetően a rendőrség továbbra is hírzárlatot rendelt el, ugyanakkor a nyomozás során felmerülő kérdés tisztázása végett tanúvallomásra beidézték a miniszterelnököt.
Netanjahu, és kabinetfőnöke közötti információcsere megakadályozása miatt, mindaddig míg a miniszterelnök nem tesz eleget a tanúvallomásnak, a rendőrség kéri Braverman távoltartásának meghosszabbítását a Miniszterelnöki Hivataltól további két hétre, melyről a bíróság ma fog dönteni.
Az ügy háttere
A nyomozás [Bild, katargate] a Miniszterelnöki Hivatal legbelsőbb körét érinti, és a legutóbbi fejlemények közvetlen bizonyítékokat szolgáltathatnak titkos dokumentumok szándékos kiszivárogtatására, és a hatósági vizsgálat akadályozására, állítja a nyomozást folytató Lahav 433 egység.
Bravermant azzal gyanúsítják, hogy figyelmeztette, a miniszterelnök szóvivőjét Eli Feldsteint: az izraeli hadsereg nyomozást indított szivárogtatás ügyében. A rendőrség szerint ez a magatartás kifinomult módszerekkel elkövetett akadályoztatási szándékot mutat, ami indokolttá tenné Braverman távoltartását a Miniszterelnöki Hivataltól.
Feldstein egy tavaly decemberi interjúban azt állította, hogy 2024 október elején – körülbelül egy hónappal [Feldstein] letartóztatása előtt Braverman egy parkolóban tájékoztatta a titkos nyomozásról, megnevezett néhány gyanúsítottat, és kijelentette, hogy ő „el tudja intézni” az ügyet. Braverman tagadja Feldstein állításait.
The post Witkoff: bármely Iránnal kötendő nukleáris megállapodásnak határozatlan ideig kell érvényben maradnia first appeared on Új Kelet Live.