ujkeletlive
Éjszakai támadások
A késő esti órákban a libanoni határ közelében több településen is riasztás történt feltételezett drónbehatolás miatt, majd a másfél évvel ezelőtti libanoni tűzszüneti megállapodás óta először, a Hezbollah terrorszervezet 6 rakétát lőtt ki Haifa, és környező területei irányába. A légierő elfogott egy kilövést, néhány további lövedék pedig lakatlan területen landolt. Sérültekről vagy károkról nem érkezett jelentés.
Az Izraeli Védelmi Erők tájékoztatása szerint a kilövések a Litáni-folyótól délre eső területről, és a Hezbollahtól származnak, amit a terrorszervezet megerősített, mondván a rakétatámadás oka „bosszú a muszlimok legfőbb vezetője, Ali Hamenei véreért.” A hadsereg válaszcsapást indított a támadást követően.
Eközben, a drónok behatolása miatt hosszú ideig tartó riasztás tartotta a libanoni határ térségében lakókat, Slomi térségében tűz ütött ki.
Jeruzsálemben és környékén éjjel fél tizenkettőkor szólaltak meg a szirénák, az iráni rakétabecsapódás miatt a Magen David Adom mentőszolgálat szerint hatan megsérültek, amit később a szolgálat három sérültre módosított.
Hajnali három óra körül erős robbanásokat lehetett hallani Tel Avivban, amit állítólag újabb libanoni lövedékek tengeri becsapódása okozott.
A tegnapi bét-semesi iráni ballisztikus rakétabecsapódás kilenc áldozata közül tegnap este négy nevet hoztak nyilvánosságra.
A zsinagógában becsapódó, illetve az alatta található közösségi óvóhelyben, és a környező lakóházakban súlyos károkat okozó rakéta kilenc személy halálát okozta, miközben több mint 40-en megsérültek.
A rakétakilövés után ugyan aktiválták a térségbeli légvédelmi rendszereket, azonban az elfogórakéták egyelőre tisztázatlan okokból nem akadályozták meg a becsapódást.
Az eddig közzétett áldozatok
A 45 éves Ronit Elimelech a United Hatzalah önkéntese volt, édesanyjával, Szarával együtt vesztette életét. Három gyermeke közül kettőt kimentettek a romok alól, és könnyű, illetve közepes sérülésekkel kórházba szállították, míg a harmadik gyermek, és édesapja nem sérült meg.
Oren Katz – felesége, gyermekei és testvére gyászolják.
Gavriel Baruch – a 16 éves Gavriel, akinek édesapja korábban anyagilag is támogatta, illetve részt vett a támadás miatt lerombolt zsinagóga építésében.
Trump, a háború, és az olajárak
Donald Trump elnök döntése alapján szombat hajnalban indított iráni rezsim elleni átfogó támadás elsődleges gazdasági hatását nem lehetett érzékelni a hétvégi kereskedési szünet miatt. A közel-keleti eszkalálódás miatt az éjféli piacnyitáskor azonban az olajárak 10%-kal megugrottak, és egy ponton átlépték a 80 dolláros hordónkénti határt.
Az árak meredek emelkedése figyelmeztet azon aggodalmakra, melyeknek hátterében a globális energiaellátási láncra nehezülő nyomás áll, azt követően, hogy az olajforgalmat biztosító Hormuzi-szoroson keresztül, a napi 65-ről alig hatra zuhant az áthaladó tankerhajók száma.
Szintén tegnap este az amerikai hadsereg megerősítette, hogy az iráni háború kitörése utáni kevesebb, mint 48 óra alatt három amerikai katona életét vesztette, öten pedig megsebesültek a harcokban. A hadsereg bejelentése után Donald Trump elnök a nyilvánosság előtt ismertette az Irán elleni háború, és a jelenlegi rezsim megdöntése mellett szóló érveit, miközben előre figyelmeztetett, miszerint hadművelet végéig valószínűleg még több amerikai katonát fognak elveszíteni.
„Mindent megteszünk, hogy ne így legyen, de Amerika meg fogja bosszulni a halálukat, és a legsúlyosabb csapást méri a terroristákra, akik háborút indítottak alapvetően a civilizáció ellen,” – közölte a Truth Social saját platformján közzétett rövid felvételen.
Az elnök tájékoztatása, a rezsim megdöntésére vonatkozó egyelőre bizonytalan, és egyre több amerikai katona életét követelő elhúzódó háborúra enged következtetni, ami akár egy hónapig, vagy kevesebb ideig fog tartani, Trump szerint.
Trump összefoglalva a hadművelet célját, méltatta a rezsim vezetője, Ali Hamenei ajatollah likvidálását, míg az általa vezetett háborút az egyetlen útnak nevezte annak érdekében, hogy megakadályozzák azt hogy, Irán nukleáris fegyverekkel rendelkező terrorista állammá váljon.
„Ezek a lépések helyesek, és szükségesek annak biztosításához, hogy az amerikaiaknak soha ne kelljen szembenézniük egy atomfegyverekkel rendelkező radikális, vérszomjas terrorista rezsimmel. Ezek az elviselhetetlen fenyegetések nem folytatódhatnak tovább,” – közölte, hangsúlyozván a háború egzisztenciális szükségletét, ami a jövő nemzedékek biztonságát szolgálják.
Továbbá, idézve az „amerikaiak százainak, sőt ezreinek vérével kezét beszennyező” Hamenei kiiktatásáért hálás iráni nép hangját, azt állította, hogy iráni katonatisztek ezrei telefonálnak, hogy megadják magukat, és mentelmi jogért könyörögjenek, majd felszólította az Iráni Forradalmi Gárdát, az iráni hadsereget, és a rendőrséget, „vagy nézzenek szembe a biztos halállal. Ez biztos. A halál nem lesz szép látvány.”
Végezetül, azt üzente az irániaknak, hogy „ragadják meg ezt a pillanatot, legyenek bátrak, merészek, hősiesek, és vegyék vissza az országukat,” – mondta, majd hozzátette, hogy teljesítette az iráni tüntetőknek januárban tett ígéretét, miszerint „a segítség már úton van. Amerika veletek van. A többi rajtatok múlik, de mi ott leszünk, hogy segítsünk.”
Legfrissebb felmérések szerint az amerikaiaknak mindössze egynegyede támogatja az Izraellel közösen indított iráni háborút, ráadásul a megkérdezett republikánusok egynegyede véli úgy, hogy Trump túlságosan hajlamos a katonai erő alkalmazására, – derül ki a Reuters/Ipsos tegnap lezárult közvélemény-kutatásából.
A megkérdezettek mintegy 90 százaléka azt állítja, hogy legalább egy kicsit hallott a szombat hajnal óta tartó csapásokról.
Összességében – a válaszadók mintegy 27 százaléka támogatja a rezsim elleni támadásokat, míg 43 százalékuk ellenzi, 29 százalék pedig nem biztos a véleményében.
Továbbá, az amerikaiak mintegy 56%-a gondolja úgy, hogy az elmúlt hónapokban Venezuelában, Szíriában és Nigériában támadásokat elrendelő amerikai elnök túlságosan is hajlandó katonai erőt alkalmazni amerikai érdekek előmozdítása érdekében. A demokraták túlnyomó többsége – 87%, a republikánusok 23%-a, míg a politikai pártokkal nem azonosuló megkérdezettek 60%-a vélekedik ekképpen.
A Reuters/Ipsos a légicsapások megkezdése után az egész országot arányosan lefedve, 1282 amerikai felnőtt online válaszait értékelte, három százalékpontos hibahatáron.
The post Éjszakai hírek – libanoni drón és rakétatámadás hónapok óta először, és rakéta becsapódás Jeruzsálemben first appeared on Új Kelet Live.