Avi/ujkelet.live
A háború 5. napja: Irán kiterjedt rakéta- és dróntámadást indított több szomszédos ország és Izrael ellen, ami példátlan katonai együttműködést és diplomáciai feszültséget váltott ki a régióban.
Izrael: Nyolc óra szünet után röviddel délután 2 előtt ismét rakéta indítást észleltek Izrael felé, de végül nem szólaltak meg a szirénák, vagy azért mert a rakéta út közben lezuhant vagy elfogták az ország határain kívül. Röviddel később azonban – először a háború során – Iránból és Libanonból egyszerre támadták Izraelt két körben, a szirénák aktiválódtak az ország középső és északi részén, valamint Jeruzsálem térségében és Szamáriában. Sérülésről nem érkezett jelentés.
- Törökország: A NATO védelmi rendszerei elfogtak egy Iránból indított ballisztikus rakétát a török légtérben.
- Reuters: A török külügyminiszter beszélt iráni kollégájával, és kifejezte Törökország tiltakozását az Iránból a török légtér felé kilőtt ballisztikus rakéta miatt.
- Katar: A haditengerészet két drónt semmisített meg, míg a légvédelem 10-ből 6 drónt és robotrepülőgépet iktatott ki.
- Egyesült Arab Emírségek: Az eddigi legsúlyosabb mérleg: 3 ballisztikus rakétát és 121 drónt fogtak el, de 8 drón becsapódott az ország területén.
- Szaúd-Arábia: Dróntámadás érte a Ras Tanura-i olajfinomítót, de az előzetes jelentések szerint sem az infrastruktúrában, sem az olajellátásban nem esett kár.
Új szövetségek a láthatáron?
Egyiptomi források a Hezbollah terrorszervezethez köthető libanoni Al Akhbar újságnak azt nyilatkozták, hogy Szaúd-Arábia és az Emírségek – félretéve a Jemen kapcsán fennálló vitáikat – komolyan fontolgatják a háborúba való belépést Irán ellen, ha a támadások folytatódnak.
- Egyiptom aggodalma: Kairó tart egy elhúzódó, „felőrlő” konfliktustól. Szerintük az iráni rezsim nem fog egyhamar összeomlani, a háború pedig csak eszkalálná a Hezbollah, a Hamász és a húti tevékenységét.
- Katonai készültség: Egyiptom teljes harckészültséget rendelt el a Sínai-félszigeten, tartalékosokat hívott be, és megerősítette határvédelmét, bár hangsúlyozták: az amerikai kintlévőségek védelmében nem kívánnak részt venni.
A kurd kártya
Donald Trump amerikai elnök aktív diplomáciai offenzívába kezdett az iráni ellenzéki csoportokkal:
- A hívás: Trump telefonon egyeztetett Mustafa Hijrival, az Iráni Kurdisztáni Demokrata Párt (KDPI) vezetőjével.
- A háttér: A KDPI a legrégebbi szeparatista szervezet, amely szekuláris demokráciát akar Iránban a jelenlegi rezsim helyett.
- Szélesebb kör: Trump korábban két meghatározó iraki kurd vezetővel, Maszúd Barzánival és Bafel Talabanival is tárgyalt.
A célkeresztben Irán rakétakészletei és légvédelme
Az Izraeli Légierő az éjszaka folyamán több hullámban támadásokat hajtott végre iráni katonai célpontok ellen Iszfahánban és Sirázban. Ez az első alkalom a jelenlegi hadjárat során, hogy ezeket a területeket támadták.
A hadművelet részletei:
- Célpontok: Több mint 20 helyszínt értek találatok, köztük két iszfaháni létesítményt, ahol Irán a fejlett Ghadr ballisztikus rakétáit tárolta.
- Eredmények: Az izraeli hadsereg becslései szerint a csapások több tucat ballisztikus rakétát és robotrepülőgépet semmisítettek meg.
- Légvédelem: Teherán környékén is iktattak ki légvédelmi rendszereket.
Szisztematikus leépítés: Izrael célja az iráni rezsim katonai képességeinek módszeres gyengítése. A hadműveletek egy katonai forrás szerint még legalább egy-két hétig folytatódnak, melynek során további több ezer rezsim-közeli célpontot terveznek támadni.
Regionális dinamika: Az Öböl-menti államok szerepe
Bár jelenleg az Öböl-menti országok elsősorban védekező szerepet töltenek be (az Iránból érkező rakéták és drónok lelövésével), az izraeli katonai vezetésen belül erősödik a meggyőződés, hogy ez hamarosan megváltozhat.
- Defenzívából offenzívába: Egyes izraeli tisztviselők szerint a folyamatos iráni támadások hatására az Öböl-menti államok a jövőben támadólag is csatlakozhatnak a hadjárathoz.
- Eddigi mérleg: Ahogy korábban láttuk, az Emírségek és Katar már most is aktívan használja légvédelmi rendszereit az iráni fenyegetés elhárítására.
Háború angol nyelven
A lényeg: Az izraeli hadsereg feltárta az Irán elleni hadművelet munkamegosztását. A tisztviselők szerint ez az első alkalom, hogy a két ország teljes körű, közös háborút vív, amelyet hónapokig tartó titkos tervezés előzött meg.
Munkamegosztás a harctéren:
- Földrajzi felosztás: Izrael Nyugat- és Közép-Iránban támadja a ballisztikus rakétakilövőket, ahonnan Izraelt érik a csapások.
- USA: Dél-Iránban semmisíti meg azokat a kilövőállásokat, amelyeket az Öböl-menti amerikai bázisok elleni támadásokhoz használnak.
- Célpontok típusa: Az Egyesült Államok vállalta a teljes iráni haditengerészet kiiktatását.
- Izrael a teheráni rezsim-központokra és egyéb stratégiai célpontokra összpontosít.
Logisztika és technológiai fölény
Az izraeli légierő nagyban támaszkodik az amerikai kapacitásokra:
- Légi utántöltés: Az USA utántöltő flottája tízszerese az izraelinek; jelenleg több tucat amerikai tanker állomásozik Izraelben.
- Személyi állomány: Több mint 1000 amerikai katona tartózkodik Izraelben a műveletek támogatására.
- Közös irányítás: Izraelben és az USA-ban is „közös koordinációs sejtek” működnek, amelyek valós időben szinkronizálják a hírszerzést és a célpontokat.
A vezetés szintjén
A kapcsolat napi szintű: Ejal Zamir izraeli vezérkari főnök minden nap egyeztet Brad Cooper tengernaggyal, az amerikai központi parancsnokság (CENTCOM) vezetőjével.
„Ez egy háború angol nyelven” – fogalmazott egy katonai tisztviselő a két hadsereg közötti szoros integrációra utalva.
The post Egyszerre támadták Izraelt Iránból és Libanonból first appeared on Új Kelet Live.