Avi/ujkelet.live
A háború 6. napja: Donald Trump elnök az Axiosnak adott exkluzív interjúban kijelentette: személyesen kíván részt venni Irán következő legfelsőbb vezetőjének kiválasztásában, hasonlóan a venezuelai modellhez.
Miért fontos? Trump elfogadhatatlannak nevezte a likvidált Ali Hamenei fiát, Modzstaba Hameneit, aki jelenleg a legesélyesebb utód. Az elnök szerint ha a régi irányvonal folytatódik, az öt éven belül újabb háborúba sodorná az Egyesült Államokat.
A számok és a tények mögött: Az iráni rezsim napok óta halogatja az új vezető bejelentését, bár csütörtöki nyilatkozatok szerint a döntés már küszöbön áll.
- A jelölt: Az 56 éves Modzstaba Hamenei keményvonalas klerikus, szoros kapcsolatban áll a Forradalmi Gárdával, de korábban nem viselt állami tisztséget.
- A zavaró tényező: Izrael kedden bombázta azt a komi épületet, ahol az utódlásról döntő testület ülésezett, hogy megzavarja a szavazatszámlálást.
„Vesztegetik az idejüket. Hamenei fia jelentéktelen figura. Részt kell vennem a kinevezésben, ahogy Delcy [Rodriguez] esetében is tettem Venezuelában.”
Az elnök hozzátette, hogy olyan vezetőt akar, aki „harmóniát és békét” hoz Iránnak. Arra a kérdésre, hogy kit látna szívesen a poszton, megjegyezte: „A többsége azoknak, akikre gondoltunk, már halott.”
A tágabb összefüggés: Trump kijelentései rendkívüli amerikai befolyást vetítenek előre Irán politikai jövője felett, ami ellentmond a védelmi minisztérium hivatalos kommunikációjának.
- Hivatalos álláspont: Pete Hegseth védelmi miniszter tagadja, hogy a cél a „rezsimszerváltás” lenne; az akciók fókuszában a rakétaképességek, a nukleáris program és a haditengerészet gyengítése áll.
- A venezuelai példa: Trump a helyzetet a januári venezuelai intervencióhoz hasonlította, ahol Nicolás Maduro elfogása után Delcy Rodriguez vette át a hatalmat. Az elnök szerint azóta „megindult az olaj”, és az USA már több mint 80 millió hordót kapott.
Trump azonnali kegyelmet követel Netanjahunak
Trump elnök drasztikusan fokozta a nyomást az izraeli jogrendszerre: az Axiosnak adott interjújában követelte, hogy Jichák Herzog államfő még „ma” adjon kegyelmet Binjámin Netanjahu miniszterelnöknek.
Miért fontos? Trump közvetlen beavatkozása az izraeli belügyekbe egy aktív háború kellős közepén történik. Az elnök „szégyennek” nevezte, amiért Herzogot az elmúlt egy évben nem cselekedett, és kijelentette: nem hajlandó találkozni vele, amíg a kegyelem meg nem születik.
- Egy Trump-tanácsadó, aki beszélt az elnökkel a kegyelemről, az Axiosnak azt mondta: „Egyik felünk tudja, hogy Bibi totál gáz, és másik felünk amolyan zseninek tartja Bibit.” Vannak, akik mindkettőben hisznek, tette hozzá a tanácsadó.
Mit mond Trump? Az elnök szerint a 2020 óta zajló korrupciós per egy „boszorkányüldözés”, amely elvonja a miniszterelnök figyelmét a hadvezetéstől. ,,Netanjahu egy háborús miniszterelnök, akinek „nem szabadna börtönben lennie”.
- A fókusz: „Azt akarom, hogy az egyetlen nyomás Bibin az Irán elleni harc legyen, ne a kib@szott bírósági ügye” – fogalmazott Trump.
- Az állítólagos ígéret: Trump azt állítja, Herzog az elmúlt évben ötször is megígérte neki a kegyelmet, de végül zsarolásra és saját politikai karrierje építésére használta azt.
A másik oldal: Herzog hivatala és izraeli tisztségviselők visszautasítják Trump vádjait.
- Nincs ígéret: Egy magas rangú tisztviselő szerint az államfő csak annyit mondott, hogy a jogi eljárásoknak megfelelően mérlegelni fogja a kérést.
- Szuverenitás: Herzog hivatala emlékeztette az elnököt, hogy Izrael jogállam, és a kegyelmi döntést külső vagy belső nyomásgyakorlás nélkül, a törvények és a lelkiismeret alapján hozzák meg.
Emlékeztető: Netanjahu ellen három különálló ügyben indítottak eljárást vesztegetés, csalás és bizalommal való visszaélés vádjával.
- Azzal vádolják, hogy több mint 200 000 dollár értékű ajándékot fogadott el gazdag üzletemberektől, és több százmillió dollár értékű szabályozási előnyt nyújtott egy távközlési mágnásnak kedvező cikkekért cserébe.
- A per húzódik, részben Netanjahu ismételt jogi késleltetési taktikái miatt.
Jelenlegi helyzet: A bíróságok a háborús szükségállapot miatt zárva tartanak, így a per eleve szünetel.
- Feltételek: Az izraeli jog szerint a kegyelem feltétele a bűnösség elismerése és a megbánás – Netanjahu eddig egyikre sem volt hajlandó, sőt, vallomásaiban ellentmondásokba keveredett.
A sorok között: Trump nyilvános nyomása önsorsrontó lehet. Jogi szakértők szerint ha Herzog most engedne, a Legfelsőbb Bíróság megsemmisíthetné a döntést, mivel az nem legitim jogi folyamat, hanem idegen politikai kényszer eredménye lenne.
Mi jön most? Herzog továbbra is várja a kormányzati jogászok szakvéleményét, de korábban jelezte: a megoldás egy vádalku formájában is elképzelhető lenne.
Irán több mint 2500 rakétát és drónt vetett be a háború kezdete óta
Az iráni Fars hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva közölte a támadások eddigi mértékét, miközben Teherán diplomáciai és fenyegető üzeneteket is megfogalmazott a szomszédos országok felé.
A számok és a tények mögött: Az iráni jelentések szerint a háború kirobbanása óta masszív arzenált mozgósítottak:
- Fegyverzet: Több mint 500 ballisztikus rakétát és robotrepülőgépet, valamint több mint 2000 drónt indítottak útnak.
- Célpontok: A források szerint a támadások 40%-a Izraelt, míg 60%-a a térségben található amerikai létesítményeket vette célba.
- A valóság: A jelentésekkel ellentétben az iráni csapások civil célpontokat is értek az öbölmenti országokban, valamint Azerbajdzsánban.
Mit mond az iráni elnök? Maszúd Peszeskján iráni elnök a kormányülésen a „jószomszédi viszony” fontosságát hangsúlyozta, miközben a felelősséget elhárította.
- Diplomáciai hárítás: Peszeskján szerint Irán tiszteletben tartja a szomszédos államok szuverenitását, és a békét a régió országainak kellene szavatolniuk.
- Kényszerpálya: Az elnök azt állította, hogy Irán diplomáciai úton igyekezett elkerülni a háborút, de az „amerikai-cionista támadás” nem hagyott más választást, mint az önvédelmet.
Miért fontos? A békülékeny hangnem mellett Irán kemény fenyegetéseket is megfogalmazott. A Tasnim hírügynökség jelentése szerint Teherán „megfelelő lépéseket” helyezett kilátásba azon országok ellen, amelyek kommunikációs infrastruktúrát biztosítanak az iráni ellenzéki csatornáknak, amennyiben nem állítják le a sugárzást.
Izrael újabb légicsapás-hullámot indított Teherán ellen
Az Izraeli Légierő újabb támadássorozatot indított este az iráni rezsim célpontjai ellen Teherán térségében.
Figyelmeztetés: Az izraeli hadsereg perzsa nyelvű szóvivője, Kamal Penhaszi alezredes „sürgős figyelmeztetést” adott ki a Teherán környéki ipari övezetekben tartózkodó civilek számára a várható csapások előtt.
- Érintett területek: Az üzenet külön nevesítette az Abbasz Abad ipari negyedet, valamint a Pakdasht keleti részén, Sarif Abad közelében található Senzar ipari területet.
- A célpontok: Az akció az iráni rezsim katonai infrastruktúrájának megsemmisítésére irányul, folytatva az elmúlt napok Irán-szerte végrehajtott műveleteit.
Célzott likvidálás Libanonban
Az Izraeli Haditengerészet ma reggel csapást mért a Libanon északi részén, Tripoli városában található Beddawi palesztin menekülttáborra. A támadásban életét vesztette Wasim Atallah Ali, aki a Hamász terrorszervezet katonai szárnyának libanoni kiképzéseiért és gyakorlataiért felelt.
További csapások: A hadsereg felvételeket tett közzé a haditengerészet déli-libanoni akcióiról is, ahol a Hezbollah fegyverraktárait vették célba.
Védelem: A Hezbollah délelőtt egy kisebb, kevesebb mint 20 rakétából álló sorozatot lőtt ki az észak-izraeli Akkó térségére. Személyi sérülés vagy anyagi kár nem történt. Az Izraeli Légierő percekkel a támadás után felderítette és megsemmisítette a kilövőállást.
Pszichológiai hadviselés és biztonsági kockázatok
Az izraeli biztonsági szervezetek legfrissebb elemzései szerint a Hezbollah új stratégiával próbálkozik az északi határon, mivel a harctéren nem értek el jelentős eredményeket, jelentette a 12-es csatorna.
- „Kiürítési üzenetek”: Arra számítanak, hogy a terrorszervezet hamis kiürítési felszólításokkal próbál pánikot kelteni az északi települések lakói körében, célba véve a hátország morálját.
- Betörési kísérlet esélye: A biztonsági és politikai vezetés egy esetleges szárazföldi betörés forgatókönyvét is vizsgálta. Bár ennek esélyét jelenleg nagyon alacsonynak értékelik, az Izraeli Védelmi Erők felkészült az ilyen típusú próbálkozások meghiúsítására.
Biztonsági okokból zárva marad a Templom-hegy a palesztinok előtt ezen a pénteken, a ramadán idején, jelentette be a COGAT vezetője.
- A döntést azzal indokolta, hogy az Irán vezette „haláltengely” folyamatos rakétatámadásaival mindenki életét veszélyezteti Izraelben és az egész régióban, ami nem teszi lehetővé a biztonságos vallásgyakorlást a Júdeában és Szamáriában élő palesztinok számára.
The post Trump Irán és Netanjahu jövőjét is megszabná és helyzet a frontokon first appeared on Új Kelet Live.