Avi/ujkelet.live
A háború 6. napja: Irán délután két körben rakétatámadást indított Izrael ellen, mely miatt aktiválódtak a szirénák az ország középső részén, beleértve Tel Avivot valamint Jeruzsálemet és Szamáriát, milliókat küldve az óvóhelyre.
- A mérleg: Az előzetes katonai becslések szerint kis számú rakétát lőttek ki. Sérültekről nem érkezett jelentés.
- A kontextus: Hat Iránból indított támadás volt éjfél óta.
Irán mondja: A Forradalmi Gárda azt állította, hogy egytonnás robbanófejekkel felszerelt Khorramshahr-4 típusú ballisztikus rakétákat lőtt ki a Ben Gurion repülőtérre és a légierő ottani bázisára.
- Tényellenőrzés: Az iráni közlemény a légierő „27. századát” nevezte meg célpontként, ám ilyen egység nem létezik. Valószínűleg a 27-es légibázisra (Lod légibázis) utaltak, amely a Ben Gurion repülőtér része volt, de 2010-ben végleg bezárták.
Kiterjedt támadások az Öböl-menti államok ellen
A Forradalmi Gárda bejelentette, hogy 20 amerikai katonai célpontot támadott meg sikerrel Kuvaitban, Bahreinben és az Egyesült Arab Emírségekben.
- F-15: Iráni állami források továbbá azt állították, hogy Irán délnyugati határának közelében lelőttek egy amerikai gyártmányú, kétüléses F-15i vadászgépet.
- A pilóták sorsáról nem közöltek információt.
- Az Emírségek: Az Egyesült Arab Emírségek védelmi minisztériuma szerint hétből hat iráni ballisztikus rakétát, valamint 125 drónt fogtak el. Hat drón és egy rakéta azonban becsapódott az ország területén.
- Katar: A védelmi minisztérium bejelentette, hogy az országot ma 14 ballisztikus rakétával és négy drónnal támadták meg, amelyek közül az összes drónt és 13 ballisztikus rakétát elfogtak.
- Iráni érvelés: Teherán állítja, hogy csak amerikai bázisokat támad, és nem akarja ellenséggé tenni a szomszédait, de azzal vádolja őket, hogy területeiket az USA Irán elleni „agressziójához” használják fel.
Nemzetközi felháborodás és diplomáciai törésvonalak
Irán legutóbbi akciói, amelyek már Törökországot és Azerbajdzsánt is elérték, heves diplomáciai reakciókat váltottak ki:
- Szaúd-Arábia: „Gyalázatosnak” és „bűnözői magatartásnak” nevezte a támadásokat, amelyek szembe mennek a nemzetközi joggal.
- Katar: Szuverenitássértésnek és a regionális stabilitás közvetlen fenyegetésének minősítette az eseményeket.
- Irak: Az ország kurd, síita és szunnita vezetői közös nyilatkozatban ítélték el, hogy területeiket szomszédos országok elleni támadásokra használják (utalva a pro-iráni milíciákra).
Miért fontos? A helyzet eszkalálódása miatt a nyugati szövetségesek is mozgásba lendültek. Franciaország engedélyezte az amerikai repülőgépek ideiglenes állomásoztatását a közel-keleti légibázisain.
Összefogás az EU-val
Az Öböl-menti országok és az Európai Unió külügyminiszterei közös platformon ítélték el az Irán által végrehajtott „elutasított támadásokat”, és egységes stratégiát vázoltak fel a teheráni rezsim megfékezésére.
A felek egyértelmű feltételeket és célokat fogalmaztak meg a feszültség kezelésére:
- Nukleáris stop: Közös diplomáciai erőfeszítéseket tesznek egy tartós megoldás érdekében, amely megakadályozza, hogy Irán atomfegyverhez jusson.
- Technológiai korlátozások: Szigorú korlátokat követelnek a ballisztikus rakéták, drónok és minden olyan technológia gyártására és telepítésére, amely kockázatot jelent a régióra és a világra.
- Regionális stabilitás: Felszólították Iránt, hogy fejezze be Európát és a Közel-Keletet destabilizáló tevékenységeit, és tegye lehetővé az iráni nép számára saját sorsának meghatározását.
Gazdasági és szállítási biztonság
A miniszterek hangsúlyozták, hogy az Öböl-térség stabilitása a globális gazdaság egyik alappillére.
- Szabad hajózás: Követelik a légtér, valamint a kulcsfontosságú tengeri útvonalak – köztük a Hormuzi-szoros és a Báb el-Mandeb – védelmét és a hajózás szabadságának fenntartását.
- Ellátási láncok: Kiemelt cél az energiapiacok stabilitásának és a globális ellátási láncok biztonságának garantálása.
A szolidaritás jele: Az Európai Unió kifejezte teljes szolidaritását az Öböl-menti államokkal, hangsúlyozva a nemzetközi jog betartásának és a polgári lakosság védelmének fontosságát.
Izrael támadásban
Az Izraeli Légierő eddigi egyik legnagyobb szabású támadását hajtotta végre iráni rezsimcélpontok ellen, miközben fény derült a hadműveletet támogató példátlan logisztikai háttérre is.
A támadás számokban: A 12. teheráni hadművelet precízen megtervezett és kiterjedt volt.
- Erőforrások: Mintegy 90 vadászgép vett részt a csapásmérésben.
- Célpontok: 40 stratégiai helyszínt támadtak, összesen körülbelül 200 bombát ledobva.
- Helyszín: Elsősorban Teherán térsége és a nyugatra fekvő Alborz tartomány.
Stratégiai célpontok: A csapások az iráni rezsim irányítási struktúrájának szívét vették célba:
- Alborz tartomány: Megsemmisítették az iráni különleges egységek főhadiszállását, amely a rezsim összes speciális alakulatát irányítja a térségben.
- Teherán: Találat érte az Iráni Forradalmi Gárda létesítményeit, a Baszidzs félkatonai szervezet bázisait, belbiztonsági központokat, valamint több tucat parancsnoki pontot és fegyverraktárt.
További műveletek: A légierő ma reggel Nyugat- és Közép-Irán katonai létesítményeit is támadta, több tucat bombával célba véve a ballisztikus rakétakilövőket és a légvédelmi rendszereket.
- Miért fontos? Ez a művelet a háború kezdete óta a 113. támadási hullám volt, amelynek elsődleges célja az Izrael területére irányuló tűzerő szisztematikus csökkentése.
- Adatok: A hadsereg közlése szerint a jelenlegi háború kitörése óta már összesen 300 iráni ballisztikus rakétakilövőt semmisítettek meg.
- A katonai vezetés hangsúlyozta: ezek a megelőző csapások elengedhetetlenek ahhoz, hogy a lehető legkisebbre szorítsák az Izrael állam területe ellen indított támadások mértékét.
Logisztikai bravúr a levegőben: Mivel Irán több mint 1500 kilométerre fekszik Izraeltől, a hadművelet sikere a folyamatos légi utántöltésen múlt.
- Rekordmennyiségű üzemanyag: Az izraeli légierő 120. repülőszázad százada több mint 550 különálló légi utántöltést hajtott végre a konfliktus alatt, összesen 5 millió font üzemanyagot mozgatva meg. Ez több mint a fele a 2025. júniusi 12 napos háború teljes üzemanyag-forgalmának.
- Amerikai támogatás: Izrael nagyban támaszkodik az USA légi utántöltő flottájára, amely tízszer nagyobb az izraelinél. Jelenleg is több tucat amerikai tankergép állomásozik Izraelben a műveletek támogatására.
Libanon szembefordul Iránnal
A libanoni vezetés és a Hezbollah terrorszervezet, illetve teheráni pártfogói közötti viszony látványos törésponthoz érkezett ma:
- Vízumkényszer: Bejrút eltörölte az iráni állampolgárok vízummentes belépését.
- A Gárda kitiltása: A kormány megtiltotta az Iráni Forradalmi Gárda minden tevékenységét az országban.
- Ultimátum: A miniszterelnök követeli minden lehetséges lépés megtételét az iráni katonai jelenlét felszámolására.
- Kontextus: Ez azután történt, hogy az izraeli hadsereg arab nyelvű szóvivője figyelmeztetett: minden Libanonban tartózkodó iráni képviselőt célpontnak tekintenek, és 24 órás ultimátumot adott nekik a távozásra.
Miért fontos? Elemzők szerint ami most Libanonban történik az állami vezetés és a Hezbollah viszonyában, az történelmi léptékű. Még ha rövid távon nem is hoz azonnali békét, hosszú távon megnyithatja az utat egy olyan Libanon előtt, amely képes függetlenedni az iráni katonai irányítástól.
Katonai eszkaláció és evakuálás: Az izraeli hadsereg „sürgős figyelmeztetést” adott ki Bejrút déli elővárosainak (Dahieh), a Hezbollah fellegvárának lakói számára.
- Az utasítás: A lakóknak azonnal észak (Tripoli felé) vagy kelet (a Libanon-hegység felé) kell távozniuk. Dél felé menekülni szigorúan tilos.
- Új taktika: Míg korábban konkrét épületekre adtak ki figyelmeztetést, a mostani parancs négy teljes, nagy kiterjedésű városrészt érint.
Mi történik Észak-Izraelben? Délután mintegy 10 rakétát lőttek ki Libanonból Izrael északi részére.
- Védekezés: Több rakétát elfogtak, a maradék pedig lakatlan területen csapódott be. Sérülés nem történt.
The post Túl a mai 6. iráni rakétatámadáson, a Gárda dicsekvése és Libanon elfordulása Teherántól first appeared on Új Kelet Live.