Avi/ujkelet.live
A háború 10. napja: Az éjszaka folytatódott a rakétázás Iránból Izrael ellen. Sérülésről nem érkezett jelentés.
Az öböl államok sem úszták meg. Iráni támadásokról számoltak be Bahreinben és Kuvaitban.
Robbanások Bahreinben az amerikai hadsereg bázisán:
Segítség: A KAN közszolgálati műsorszolgáltató tegnap esti jelentése szerint Izrael felajánlja a Polgárvédelmi Parancsnokság szakértelmét és technikai támogatását az öbölmenti országoknak.
- A cél: A polgárvédelmi képességek javítása az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) tevékenységének keretében.
- A stratégiai üzenet: Izrael ezzel azt kívánja jelezni, hogy elkötelezett a régió stabilizálása mellett, szemben Iránnal, amelyet a térség destabilizálásával vádolnak.
Amerikai mozgósítás és veszteségek
Az amerikai hadsereg fokozza jelenlétét, miközben újabb elesett katonáról számolt be.
- Veszteségek: Meghalt egy amerikai katona, aki a múlt vasárnapi, Szaúd-Arábia elleni iráni támadásban sebesült meg. Ezzel a hadművelet kezdete óta hétre emelkedett az elesett amerikai katonák száma.
- Epic Fury hadművelet: Az amerikai hadsereg felvételeket tett közzé B-1B Lancer bombázókról, amelyeket az Irán elleni művelet részeként telepítettek Európába. A gépek szombaton érkeztek meg egy brit katonai bázisra.
Izrael és az USA fokozza az iráni rezsimre gyakorolt nyomást
A lényeg: Miközben az izraeli légierő stratégiai csapásokat mér Teheránra, a biztonsági kabinet egy elhúzódó, akár több hétig tartó konfliktusra és a rezsim fokozatos gyengülésére készül.
Közvetlen katonai találatok: Az Izraeli Védelmi Erők szóvivője, Effie Defrin dandártábornok sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy az izraeli légierő megsemmisítette az Iráni Forradalmi Gárda légierejének teheráni parancsnokságát.
- A célpont jelentősége: Defrin szerint innen koordinálták az Izrael és a környező országok elleni rakéta- és dróntámadásokat.
- Veszteségek: Izraeli becslések szerint a tüntetések leveréséért felelős Baszidzs milícia több ezer tagja vesztette életét az elmúlt napok légicsapásaiban.
A nukleáris fenyegetés felszámolása
A KAN izraeli forrásokra hivatkozva arról számolt be, hogy az Egyesült Államok előtt még egy „jelentős akció” áll az iráni nukleáris létesítmények ellen.
- Eddigi eredmények: Izrael titkos nukleáris létesítményeket, centrifugaktárakat és technológiai laboratóriumokat támadott, valamint több atomtudóssal végzett.
- A vörös vonal: A teljes fenyegetés felszámolásának feltétele az Iszfahánban őrzött, 60%-os tisztaságú dúsított uránkészlet sorsa.
- Titkos opciók: Amerikai jelentések szerint Jeruzsálem és Washington egy titkos kommandós akcióról egyeztet, amelynek célja az uránkészlet fizikai eltávolítása Iránból.
A „lassú összeomlás” forgatókönyve
A 12-es csatorna jelentése szerint Izrael további öt hétnyi intenzív harcra készül Iránban. Továbbá a biztonsági vezetés bemutatta a „lassú összeomlás” elméletét:
- Helyzetkép: Nincs garancia a rezsim azonnali bukására; valószínűbb egy meggyengült hatalom, amely idővel esik szét.
- Hadiarányok: Jelenleg a támadások 70%-át Izrael, 30%-át az USA hajtja végre, de Jeruzsálem az amerikai szerepvállalás fokozódását várja.
- Morális válság: Politikai források szerint „repedések” látszanak az iráni hadvezetésben; a katonák félnek a kilövésektől, a parancsnokoknak személyesen kell kényszeríteniük őket a feladatok ellátására.
Mi vezethet a rezsim végéhez?
Az izraeli biztonsági szervezet szerint öt fő tényező hozhat fordulatot:
- A háború miatt tovább romló, kritikus gazdasági helyzet.
- Az iráni lakosság általános elégedetlensége a rezsim tettei miatt.
- Potenciális alternatív vezetés megjelenése és belső lázadások.
- Regionális koalíció által gyakorolt „maximális nyomás”.
- Fokozódó nemzetközi diplomáciai elszigeteltség.
„Olyan lesz, mint Jemen: időnként kilőnek egy rakétát, mi pedig kezeljük. Fenntartjuk az elért eredményeket, amihez folyamatos légi jelenlétre lesz szükség Irán felett” – fogalmazott egy védelmi tisztviselő a harcok várható jellegéről.
Diplomáciai feszültség
A lényeg: Az Egyesült Arab Emírségek lett az első öbölmenti ország, amely közvetlen támadást intézett iráni célpont ellen a jelenlegi konfliktusban. Az akció hírének kiszivárgása azonban komoly törést okozott Jeruzsálem és Abu-Dzabi kapcsolatában.
A szimbolikus támadás
A KAN jelentése szerint az Egyesült Arab Emírségek csapást mért egy iráni vízsótalanító üzemre.
- Válaszreakció: Az akció válasz volt az Emírségeket ért súlyos iráni támadásokra a hadműveletek kezdete óta.
- Időzítés: Izraeli feltételezések szerint a támadás már napokkal ezelőtt megtörtént, annak ellenére, hogy az emírségekbeli hivatalos szervek korábban tagadták azt.
Diplomáciai súrlódások
Abu-Dzabi dühösen reagált arra, hogy Izrael kiszivárogtatta a támadás tényét a sajtónak.
- A hivatalos álláspont: Az Emírségek üzenete egyértelmű: „Ne beszéljetek a nevünkben, szuverén állam vagyunk.”
- Védekezés vs. támadás: Az Emírségek hivatalos kommunikációja szerint az ország védekező pozícióban van Iránnal szemben, nem pedig támadóban – ugyanakkor érdemben nem cáfolták a csapás megtörténtét.
Veszélyben a szövetség?
Egy korábbi magas rangú emírségekbeli tisztviselő a Kannak úgy nyilatkozott: Izrael magatartása „nem bölcs”, és ez a fajta eljárás egy fontos szövetséges elvesztéséhez vezethet.
Iráni menekülés és diplomáciai elszigeteltség Libanonban
A lényeg: Miközben az iráni Kudsz Erő tisztjei tömegesen hagyják el Libanont, a bejrúti politikai vezetés megszakította a kapcsolatot a Hezbollahhal, magára hagyva a terrorszervezetet a konfliktusban.
Az iráni „exodus”
Izraeli híradások szerint az iráni Kudsz Erő libanoni hadtestének tagjai menekülnek az országból.
- Diplomáciai mentőöv: A korábban több tucatnyi tisztből álló egység mára alig pár főre olvadt. Sokan közülük diplomata-útlevéllel távoztak az izraeli fenyegetés és a libanoni kormány Forradalmi Gárda-ellenes döntései miatt.
- Célzott csapások: A menekülési hullám azután gyorsult fel, hogy Izrael egy bejrúti szállodában végzett a hadtest több tagjával. Érdemes megjegyezni, hogy a libanoni hadtest parancsnokát már napokkal korábban likvidálták Teheránban.
- Stratégiai távolság: Teherán és a Hezbollah között a koordináció jelenleg inkább stratégiai, mintsem taktikai szintű a mindkét fronton kialakult komplex helyzet miatt.
Bejrút elfordulása
Az Al-Dzsadid libanoni csatornának nyilatkozó diplomáciai források szerint Libanon „sorsára maradt”, mivel nincsenek hatékony diplomáciai csatornák a harcok lezárására.
- Megszakadt kommunikáció: Joseph Aoun libanoni elnök és Nabih Berri parlamenti elnök elutasították a Hezbollah megkereséseit, és minden kapcsolatot megszakítottak a terrorszervezettel.
- A bizalomvesztés oka: A jelentések szerint a konfliktus elején Berri elnök arra kérte a Hezbollahot, hogy cáfolják a rakétatámadásokat és kerüljék a felelősségvállalást, de a szervezet később mégis hivatalos közleményben ismerte el azokat, figyelmen kívül hagyva a politikai kérést.
A libanoni kormány fellépése
- A libanoni kormány döntéseket hozott az iráni Forradalmi Gárda ellen, ami tovább nehezíti az iráni erők jelenlétét az országban.
- Bár Irán távolról még próbálja befolyásolni a libanoni eseményeket, a helyi politikai elit elszigetelődése és az operatív parancsnokok távozása jelentősen gyengíti a befolyásukat.
The post Mi vezethet az iráni rezsim végéhez és miért dühös az Emírségek? first appeared on Új Kelet Live.