ujkeletlive
Éjszakai támadások, lezuhant amerikai tanker, az olaj, és Netanjahu a háború kitörése óta első sajtótájékoztatóján kegyelmi kérelmének elfogadására szólította fel Herzoghot
Az éjszaka folyamán tovább folytatódtak a libanoni-iráni összehangolt rakéta- és dróntámadások; a többszöri riasztások ébren tartották főleg az északi régiók lakosait. Hajnali 02:00 óra körül Iránból indított újabb rakétatűz hullám érte el az ország északi részét, és egymás után háromszor szólaltak meg a szirénák Haifán, és számos galileai településen. Tverián egy rakétadarab zuhant az úttestre, személyi sérülésekről nem érkezett jelentés. Eközben repeszbecsapódások találtak el két épületet az alsó-galileai Zarzir faluban. A Magen David Adom mentőszolgálat tájékoztatása szerint 30 személyt szállítottak kórházba, közöttük egy 34 éves nőt közepesen súlyos állapotban, míg mások könnyebb sérüléseket szenvedtek. A helyszínen többen szorultak kezelésre a sokkhatás miatt.
- A Hezbollah terrorszervezet által két nappali korábban bejelentett várható erőteljes támadáshullám váratlanul érte az északi régiókat, a történtekre reagálva az Izraeli Védelmi Erők magas rangú tisztviselője tegnap elismerte – „hibáztunk a hátország tájékoztatásával kapcsolatban, korábban kellett volna frissítenünk az információkat a lakosság számára,” – majd hozzátette, hogy a hadsereg ki fogja vizsgálni az eseményeket, megjegyezve „a nyilvánosság tájékoztatása erősíti az ellenállóképességet és a közbizalmat.”
- Izrael állítólag elutasította a libanoni elnök közvetlen tárgyalásokra vonatkozó javaslatát, azt állítva, hogy Binjámin Netanjahu miniszterelnök kormánya elszánt a Hezbollah terrorszervezet felszámolását illetően.
Lezuhant egy amerikai utántöltő repülőgép Irakban
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) bejelentette, hogy egy KC-135 típusú üzemanyag-utántöltő gépe lezuhant Irakban, egy másik tankergépet is érintő, szemmel láthatólag balesetből eredő incidens során.
„Az incidens baráti légtérben történt az ‘Epic Fury’ hadművelet alatt; a mentési munkálatok jelenleg is zajlanak. Az eseményben két repülőgép volt érintett. Az egyik gép Irak nyugati részén zuhant le, a második biztonságosan leszállt,” – közölte a CENTCOM, miközben hangsúlyozta, hogy az eset „nem ellenséges, vagy baráti tűz eredménye,” – az incidenst, és a mentési munkálatokat illetően további információk közlése később várható.
A balesetben érintett második tankergép ma este landolt a Ben Gurion reptéren, a gép korábban a nemzetközi vészjelzés 7700-as kódját jelezte.
Az nevet, aki a végén nevet: Oroszország a háború legnagyobb nyertese
Vlagyimir Putyin küldötte szerint Washington „kezdi jobban megérteni” az orosz olaj fontosságát, miután „termékeny megbeszélést” folytattak az amerikai tárgyalókkal az ukrajnai invázióról.
„Megbeszéltük azokat az ígéretes projekteket, amelyek hozzájárulhatnak az orosz-amerikai kapcsolatok helyreállításához és a globális energiapiacok jelenlegi válságának megoldásához,” – közölte Kirill Dmitriev orosz gazdasági megbízott egy Telegram-bejegyzésben, azt követően, hogy szerdán Floridában találkozott Donald Trump tisztviselőivel, többek között Steve Witkoffal. A két ország közötti szerdai tárgyalásra először került sor azt követően, hogy a 12 napja kirobbant háború miatt szünetelnek az ukrajnai béketárgyalások.
Alig egy nappal az említett megbeszélést követően, az Egyesült Államok 30 napra feloldotta az orosz olajvásárlásra érvényes embargót, engedélyezve országoknak, hogy megvásárolják a jelenleg a tengeren rekedt orosz olajat és kőolajtermékeket. A döntést annak reményében hozta a Fehér Ház, hogy ezáltal enyhíti az ellátási aggodalmakat, és csökkenti az olajárakat.
A bejelentésre a piac mérsékelt optimizmussal reagált, a Brent határidős ára 71 centtel, vagyis 0,71%-kal 99,75 dollárra esett hordónként, míg az amerikai West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj ára 88 centtel, vagyis 0,92%-kal 94,85 dollárra mérséklődött.
Scott Bessent pénzügyminiszter azzal indokolta a döntést, hogy ezáltal tettek egy lépést az iráni háború által felkavart globális energiapiacok stabilizálása felé, ugyanakkor Yang An, a Haitong Futures elemzője szerint „az engedély kiadása enyhítette a piaci aggodalmakat, de nem oldja meg a legfontosabb problémát. A legfontosabb dolog a Hormuzi-szorosban a hajózás helyreállítása,” – idézi a Reuters a gazdasági elemzőt.
Az orosz olajjal kapcsolatos bejelentés egy nappal azután történt, hogy az amerikai energiaügyi minisztérium bejelentette, miszerint az Egyesült Államok 172 millió hordó olajat bocsát ki a stratégiai olajkészletből, hogy megfékezze az iráni háború nyomán az egekbe szökött olajárakat, mely döntés nem okozott szemmellátható változást a piacon, és maradt a 100 dollárhoz közeli hordónkénti nyersolajár.
Tegnap este: Netanjahu megtartotta a háború első sajtótájékoztatóját, elismerve, hogy bizonytalan az iráni rezsim bukása
Sorozatos kritikák után, Binjámin Netanjahu miniszterelnök az iráni háború 12-ik napja után állt ki először a sajtó elé, közölve, hogy döntését a megelőző csapásra vonatkozóan az indokolta, miszerint – „Irán karnyújtásnyira volt attól, hogy támadhatatlanná váljon.”
„Ez már egy másik Irán, már nem jelent akkora fenyegetést, mint korábban. Már nem ugyanaz a hatalom, nem ugyanaz az óriási zsarnok, aki ellen tehetetlenek vagyunk,” – közölte Netanjahu,, majd ismételten arra figyelmeztette az iráni népet, hogy – „szabadságuk elnyerésének pillanata egyre közeledik.”
A libanoni fenyegetéssel kapcsolatban – miután személy szerint, és kormányával egybehangzóan – a tavalyi 12 napos iráni hadművelethez hasonlóan azt állította miszerint Iránt, és a Hezbollahot is legyőzték, Netanjahu azt válaszolta – „akkoriban 150 ezer rakétáról, a tel-avivi toronyházak pusztulásáról, az ország többi részének romba döntéséről és 15-20 ezer halottról beszéltünk. Mindez nem valósult meg, mert hatalmas csapást mértünk rájuk, de ez nem jelenti azt, hogy ne maradt volna némi visszamaradt tűzerejük.”
„A fenyegetések jönnek, és mennek, de mi a korábbiakhoz képest is tovább növeljük erőnket. Holnapra még gyengébbek lesznek – Irán és a Hezbollah egyaránt. Megváltoztatjuk a Közel-Keletet, az ellenségeink és a barátaink szemében is. Izrael erősebb, mint valaha, és ezt az egész világ látja. A nemzetek életében folyamatosan új vagy régi fenyegetésekkel találkozunk. A jólét biztosításának egyetlen útja, ha rendkívül erősek vagyunk. Kétségtelen, hogy Izrael minden egyes hadjáratból megerősödve kerül ki. Október 7-én mindenki azt hitte, hogy ez a végünk, de ma regionális nagyhatalom vagyunk,” – állította a miniszterelnök.
A sajtótájékoztatón szóbakerült büntetőperének megszüntetésére irányuló kérelme is, illetve Donald Trump elnök Jichák Herzog államfőre gyakorolt egyre nagyobb, leginkább zsarolásnak tűnő nyomása, miáltal arra akarja kényszeríteni Herzogot, hogy feltételek nélkül írja alá a kegyelmi kérvényt, ami tulajdonképpen a miniszterelnök elleni korrupciós perek ejtését eredményezné.
„Herzognak a helyes dolgot kell tennie, és nem szabad engednie sem a belföldi, sem a külföldi nyomásnak. Véget kell vetnie ennek az abszurd cirkusznak,” – közölte Netanjahu, mondván, hogy Trump „szívéből beszélt.”
A miniszterelnök továbbá tagadta, hogy bármi köze lenne Trump érdekében történő közbenjárására, majd ezt követően kétszer is megtagadta a válaszadást Idit Szilman miniszter azon felhívását illetően, miszerint az amerikai elnököt szankciók kivetésére szólította fel Gali Baharav-Miara főügyész, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Jichák Amit ellen.
Netanjahu nem határolódott el Szilman kijelentéseitől, helyette Joe Biden volt elnökre hárított, mondván – „csodálkozom, hogy Bidenről nem kérdeztek semmit,” – utalt Biden korábbi, az országot polgárháborús helyzetbe sodró jogi reform miatti figyelmeztetéseire, majd közölte, miszerint – „az elnököknek jogukban áll kimondani, ami a szívüket nyomja. Ez az ő szívéből jön, mert úgy gondolja, hogy itt politikai boszorkányüldözés zajlik,” – védelmezte Trumpot.
A sajtótájékoztató néhány órával azt követően történt, hogy az Igazságügyi Minisztérium kegyelmi osztálya véleményezte Netanjahu, az ország biztonságára hivatkozó, féltelek nélküli korrupciós pereinek törlésére irányuló kérelmét, azt javasolva Herzog elnöknek, hogy ne éljen jogkörével ebben az ügyben, miután az indokolva az álláspontot, miszerint a tárgyalás még zajlik, és a miniszterelnök nem ismerte el bűnösségét.
Néhány órával korábban, Trump legutóbbi Axiosnak adott rövid telefonos interjúja során visszakanyarodott egy olyan témához, ami az elmúlt hónapok során is széleskörű elutasítást vont maga után az izraeliek körében, de a háború közepén való erőltetése még inkább maga ellen fordíthatja a közvéleményt.
Az elnök ismét szóba hozta Netanjahu függőben lévő kegyelmi kérvényét, majd közjogi méltósággal szemben nem elfogadott hangnemben kezdte Jichák Herzog elnököt vádolni, amiért az kijelentette, hogy be kell tartania a jogi procedúrát, beleértve szakvélemények figyelembevételét is, mielőtt döntést hozna.
„Nincs szüksége semmilyen jogi szakvéleményre. Tele van hülyeséggel. Gyenge és szánalmas alak. Azt akarom, hogy Bibi a háborúra koncentráljon – ne pedig baromságokra,” – közölte Trump gyakorlatilag lehülyézve Herzogot, amiért nem teszi azt, amit mond neki.
Ellentmondások – a szövetségesek katonai fölénye nem vezet az iráni rezsim bukásához
Donald Trump elnök napi szintű egymásnak ellentmondó kijelentései a küszöbön álló háború befejezését, illetve a régió további eszkalálódását eredményező végnélküli folytatását illetően, a háttérben egyre inkább világossá válik, hogy az izraeli-amerikai katonai fölény jelentős pusztítása nem záloga az iráni rezsim bukásának.
A háború 12 nappal korábbi kirobbantása előtt az elnököt figyelmeztették arra, hogy a siker ilyen téren nem feltétlenül garantált, Trump azonban szemmelláthatóan abban bízik, hogy a katonai nyomás fokozása vezet a társadalmi elutasítással járó rezsim összeomlásához.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök tegnapi sajtótájékoztatóján elismerte, hogy az ajatollah rezsim megbuktatására nincs garancia, és az irániak felé hárítva, azt mondta – „vízhez vezetheted az embert, de inni nem kényszerítheted.”
- a Reuters amerikai hírszerzési forrásokra hivatkozva tegnap arról számolt be, hogy az iráni vezetés stabil, és kontroll alatt tartja a lakosságot Ali Hamenei két héttel korábbi kiiktatása, és a heves bombázások ellenére, illetve izraeli források is úgy vélik, miszerint nincs garancia arra, hogy a háború a rezsim bukásához vezet. Három, az ügy részleteit ismerő forrást idézve, a Reuters jelentése rávilágít, hogy a számos hírszerzési jelentésből származó adatok összevetése „konzisztens elemzést ad, miszerint a rezsimet nem fenyegeti az összeomlás veszélye; továbbra is uralja az iráni közvéleményt,” – továbbá megjegyezve, hogy a témában készült legfrissebb jelentést az elmúlt napokban véglegesítették.
Összességében – a jelentés hangsúlyozza, hogy Ali Hamenei a hadművelet korai szakaszában történő kiiktatása és a várakozások ellenére a vallási berendezkedés egységes maradt, amit zárt ajtók mögött magas rangú izraeli tisztségviselők a Reuters kérdésre elismertek, mondván, nem biztos, hogy a háború az mullahok uralmának megdöntéséhez vezet.
Szintén, a Reuters idézi egy párizsi székhelyű iráni ellenzéki csoport magas rangú tisztviselőjét, aki tegnap kijelentette, miszerint az Irán elleni amerikai-izraeli háború nem fogja megbuktatni a vallási vezetést; erre csak egy belső ellenállás által támogatott népfelkelés lenne képes.
A közel kéthetes bombázások során eddig mintegy kétezren vesztették életüket Iránban, a katonai, és biztonsági infrastruktúra jelentős része pedig súlyosan megrongálódott, válaszul
Irán blokkolta a globális energiapiacokat, és a várakozásnak ellentmondva elsődleges célpontja nem Izrael, hanem az Egyesült Államok régióbeli létesítményeit támadva kiterjesztte a konfliktust az egész Közel-Keletre.
„A júniusi 12 napos háború, és a jelenleg is zajló, szintén 12. napja tartó konfliktus bebizonyította, hogy a bombázások nem tudják megdönteni a rezsimet,” – jelentett ki egy sajtótájékoztatón Mohammad Mohaddesin, az Iráni Ellenállás Nemzeti Tanácsának (NCRI) külügyi vezetője, hozzátéve – „még ha 50 000 felfegyverzett katonát is küldenének a térségbe, szükség van az iráni nép támogatására. Népfelkelésre van szükség. Ha ez az 50 000 vagy 20 000 fős sereg, vagy bármilyen más létszám egyesül egy népfelkeléssel, akkor válik lehetővé a rendszerváltás.”
Mohaddesin továbbá az amerikai szárazföldi csapatok bevetését nem tartja reális forgatókönyvnek.
Az NCRI szervezetet – perzsa nevén Mudzsahidin-e-Khalk (MEK) néven is ismert – az Egyesült Államok 2012-ig terrorszervezetként tartotta nyilván, és Iránban is be van tiltva. Az nem világos, mekkora támogatottsággal rendelkezik Iránban, az viszont nyilvánvaló, hogy erősen elutasítja a megbuktatott sah száműzetésben élő fia, Reza Pahlavi köré szerveződő monarchisták visszatérési terveit.
Ugyanakkor, Mohaddesin elismerte, hogy csoportja egyedül nem képes megbuktatni a rendszert, de szerinte a januári, véres tömegtüntetésekhez hasonló megmozdulások a bombázások után újraindulnak, és végül megváltoztathatják az erőviszonyokat.
„Nem tudom megmondani, hány hónapba vagy évbe telik, de ez az út vezet a rezsim megdöntéséhez,” – idézi a Reuters Mohaddesint.
The post Éjszakai támadások, lezuhant amerikai tanker, Netanjahu kegyelmi kérelmének elfogadására szólított fel, és Putin nevet a végén first appeared on Új Kelet Live.