ujkeletlive
Sábát sálom
Iráni-libanoni össztűz, Trump lebombázta Kharg-szigetét, és Putyin elutasított ajánlata
A szombat bejövetele után az észak régióktól Tel Aviv-ig többszöri riasztások miatt kellett óvóhelyre vonulni a helyieknek. Az összehangolt iráni-libanoni össztűz súlyos károkat okozott Galileában, és az ország központi részén. Eközben, Izrael kiterjedt szárazföldi hadműveletetre készül Libanonban, a folyamatos légi megtorlócsapásokkal azonban az USA kérésére elkerülik a bejrúti repülőteret.
Az éjszaka folyamán Donald Trump elnök Truth Social közösségi platformján közölte, miszerint az amerikai hadsereg a Közel-Kelet történelmének legerőteljesebb bombatámadása során célpontokat semmisített meg Irán olajközpontjaként működő Kharg szigetén, továbbá azzal fenyegetve, hogy megtámadja az olajinfrastruktúrát is, amennyiben Irán folytatja a Hormuzi-szoros hajóforgalmának blokkolását.
Trump állítása szerint az amerikai hadsereg „teljesen megsemmisített minden KATONAI célpontot,” miközben az olajinfrastruktúrát egyelőre érintetlenül hagyta a stratégiai jelentőségű szigeten, ahol az iráni olaj mintegy 80-90 százalékának exportálása történik.
„Azonban, ha Irán, vagy bárki más bármit tenne a hajók Hormuzi-szoroson keresztüli szabad, és biztonságos áthaladásának megakadályozása érdekében, azonnal felülvizsgálom ezt a döntést,” – utalt az elnök az olajlétesítmények elleni lehetséges támadásra, ami a piaci árak újabb megugrásához vezethet.
„Iránnak nincs lehetősége megvédeni magát az amerikai támadások ellen. Irán hadserege és mindenki más, aki részt vesz ebben a terrorszervezetben, bölcsen tenné, ha letenné a fegyvert, és megmentené, ami még megmaradt az országukból, ami nem sok!” – állítja Trump.
- Kharg szigete 26 km-re fekszik Irán partjaitól, és körülbelül 483 km-re északnyugatra a Hormuzi-szorostól. A szoroson áthaladó tankerhajók megakasztása miatt az öböl arab országainak termelői leállították szállítmányaikat, Teherán azonban több mint egy millió hordó nyersolajat exportált a háború kezdetétől.
Nem sokkal az elnök bejelentése után az iráni rezsim válaszában kijelentette, hogy az ország olaj- és energiainfrastruktúrája elleni bármilyen támadás az Egyesült Államokkal együttműködő olajcégek tulajdonában lévő energiainfrastruktúra elleni támadásokhoz vezet a régióban, – közölte a helyi média.
Trump az elmúlt napokban számos olyan kijelentést tett, ami az olajárak meredek ingadozásához vezet. Forrásokat idéző elemző cikkek szerint a háttérben a Fehér Házban zajló hatalmi harcok állnak, közöttük a héják – élükön Lindsay Graham szenátor a háború végnélküli folytatását követeli a teljes rezsimváltás, és a nukleáris képességek felszámolását is beleértve, míg a közelgő félidős választásokra figyelmeztető inkább racionális érveket mozgató tanácsadói szerint a republikánusoknak nagy árat kell megfizetniük amennyiben az elnök nem jelent be hamarosan a korlátozott hadművelet során elért győzelmét.
Ilymódon, Trump a héten hol a háború küszöbön álló befejezését jelentette be, hol azt állítja egyáltalán nem áll szándékában, és ennek megfelelően ingadoznak az olajárak.
„Ezt nem mondhatom meg. Úgy értem, van egy saját elképzelésem, de mi haszna? Addig tart, ameddig szükséges,” – közölte Trump tegnap újságírókkal.
Az egy héttel ezelőtti iráni olajinfrastruktúra elleni izraeli támadások után 120 dollárra ugrott meg a nyersolaj világpiaci ára. A kedélyek hűtésére Trump ezt követően állította, hogy a háború hamarosan véget ér, majd Chris Wright amerikai energiaügyi miniszter közösségi médiában közzétett bejegyzése nyomán – miszerint a Hormuzi-szoroson a haditengerészet tartályhajókat kísért át sikeresen, hirtelen 71 dollárra zuhant az olaj ára. Wright megállapítását később törölték, a Fehér Ház pedig cáfolt, így az árak azóta is 100+ dollár felett ingadoznak.
A válság kezelése érdekében az Egyesült Államok csütörtökön 30 napra feloldotta az orosz olajvásárlásra érvényes embargót, engedélyezve országoknak, hogy megvásárolják a jelenleg a tengeren rekedt orosz olajat és kőolajtermékeket. A döntést annak reményében hozta a Fehér Ház, hogy ezáltal enyhíti az ellátási aggodalmakat, és csökkenti az olajárakat.
A bejelentésre a piac mérsékelt optimizmussal reagált, a Brent határidős ára 71 centtel, vagyis 0,71%-kal 99,75 dollárra esett hordónként, míg az amerikai West Texas Intermediate (WTI) nyersolaj ára 88 centtel, vagyis 0,92%-kal 94,85 dollárra mérséklődött, majd később a nap folyamán visszaállt 100 dollárra.
Az orosz olajjal kapcsolatos bejelentés egy nappal azután történt, hogy az amerikai energiaügyi minisztérium bejelentette, miszerint az Egyesült Államok 172 millió hordó olajat bocsát ki a stratégiai olajkészletből, hogy megfékezze az iráni háború nyomán az egekbe szökött olajárakat, mely döntés nem okozott szemmellátható változást a piacon, és maradt a 100 dollárhoz közeli hordónkénti nyersolajár.
Mindezek után Trump Kharg-szigeti bejelentése az olaj kapásból 3%-os megugrásához vezettek.
Putyin
Nem sokkalta azt követően, hogy az Egyesült Államok állítólag korlátozott ideig felfüggesztette az orosz olajra kivetett szankciókat, Trump a Fox Newsnak elismerte, hogy Vlagyimir Putyin és Oroszország „egy kicsit” segíti Iránt az Egyesült Államokkal, és Izraellel fennálló konfliktus közepette, amit az elnök azzal magyarázott – „valószínűleg úgy gondolja, hogy mi meg Ukrajnának segítünk. Ők is csinálják, mi is csináljuk,” – vonta le a következtetést elnézve Putyin ténykedéseit.
Egyes amerikai sajtóértesülések szerint Oroszország megosztotta az amerikai katonai erők tartózkodási helyét Iránnal, ami segíthet a Közel-Keleten végrehajtott rakéta- és dróntámadások irányításában, bár Trump különmegbízottja, Steve Witkoff szerint az orosz kormány biztosította a Trump-adminisztrációt, hogy nem szolgáltat hírszerzési adatokat az iráni rezsimnek.
A Wall Street Journal amerikai tisztviselőkre és egy volt orosz hírszerző tisztre hivatkozva múlt héten arról számolt be, hogy a megosztott információk között szerepelnek az amerikai hadihajók és repülőgépek koordinátái is, amelyeket Irán célpont meghatározáshoz használhat fel.
Mindezen túlmenően, Putyin elnök több vonalon is próbálja befolyásolni az iráni háború alakulását. Hétfőn telefonon beszélt Trumppal, és tanácsadója – Jurij Usakov szerint az orosz elnök „számos gondolatot fogalmazott meg az iráni konfliktus gyors politikai, és diplomáciai lezárása érdekében, beleértve az Öböl-menti államok vezetőivel, az iráni elnökkel, és más országok vezetőivel folytatott egyeztetéseket is.”
Trump állítólag elutasította Putyin azon javaslatát, hogy a háborút lezáró megállapodás részeként Irán dúsított uránkészletét szállítsák Oroszországba, – jelentette az Axios.
Putyin ajánlata elvileg lehetővé tenné az iráni nukleáris készlet eltávolítását anélkül, hogy amerikai vagy izraeli csapatoknak iráni földre kellene lépniük, így biztosítható lenne 450 kilogrammnyi, 60%-os tisztaságú dúsított uránkészlet kiemelése, ami az Egyesült Államok és Izrael egyik legfőbb hadicélja.
Az orosz elnök azzal is érvelt, miszerint a 2015-ös nukleáris alku értelmében korábban már tárolt alacsonyan dúsított uránt, így azon kevés országok egyike, amelyek rendelkeznek a technikai kapacitással az anyag fogadásához. Emellett, a hétfői beszélgetés során Putyin több ötletet is felvetett az USA és Irán közötti háború lezárására; melyek között az uránnal kapcsolatos javaslat mindössze az egyik volt.
„Nem ez az első alkalom, hogy felajánlják. Nem fogadtuk el. Az USA álláspontja az, hogy az uránt biztosított körülmények között kell látnunk,”- idéz az Axios egy amerikai tisztviselő.
Összegezve – a háború előtti utolsó tárgyalási fordulóban Irán elutasította az átszállítást, és helyette azt javasolta, hogy saját létesítményein belül, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség felügyelete mellett hígítsák fel az uránt.
„Az elnök mindenkivel beszél – Hszi Csin Pinggel, Putyinnal, az európaiakkal, és mindig készen áll az alkura. De annak jó üzletnek kell lennie. Az elnök nem köt rossz üzleteket,” – állítja az Axios forrása, emellett Pete Hegseth védelmi miniszter homályos pénteki sajtótájékoztatóján arra utalt, hogy az USA-nak „számos lehetősége” van az iráni uránkészlet ellenőrzés alá vonására, de az önkéntes átadáson kívül más lehetőséget nem említett.
The post Sábát éjszakai hírek: Iráni-libanoni össztűz, Trump lebombázta Kharg-szigetét, és Putyin elutasított ajánlata first appeared on Új Kelet Live.