ujkeletlive
Trump Hormuzi-koalíciót és a Kharg-sziget megszállását tervezi
Az ördögi Ali Hámenei ajatollah-reszim megbuktatásának mottójával USA-izraeli szövetség alatt kirobbantott iráni háború harmadik hetében Donald Trump „Epic Fury,” illetve az izraeli „Oroszlánüvöltés” néven ismert átfogó hadművelete eddigi összegzéseként vitathatatlan a két szövetséges, a régió ütközőzónájában felvonultatott lehengerlő katonai és technológiai fölénye, ugyanakkor az ajatollah-rezsim megdöntése a harcok előrehaladtával egyre inkább megkérdőjelezhető, míg a Trump elnök olvasatában elfogadható, mindent elsöprő győzelem sem egyértelmű.
Ilymódon, az elnök ütemterve a háború befejezésére – akár napi szinten is, folyamatosan változik. Legutóbb ugyan az Axios riporterének (Barak Ravid) nyilatkozva Trump azt állította, hogy „bármikor véget vethetnék neki, ha akarnám,” a háttérben a Lindsay Graham szenátor által tüzelt héják, szemben a közelgő félidős választások republikánusokra leselkedő súlyos árára figyelmeztető tanácsadói nyomása alatt az elnök egyre inkább sodródik a szárazföldi offenzívával egybekötött, és emellett több semleges ország behúzásával az eredetileg 4-6 hétre tervezett háború további eszkalálódása irányába. Tovább fokozva a feszültséget, Trump úgy döntött, hogy további 2500 tengerészgyalogost küld a Közel-Keletre, akik csatlakoznak a térségben már állomásozó mintegy 50 ezer amerikai katonához.
- A háború eddigi ára: eddig 13 amerikai katona esett el a harcokban, a háború kitörése óta pedig összesen több mint 2100 személy vesztette életét, többségük Iránban. Irán ENSZ-képviselője szerint az áldozatok közül több mint 1300 civil.
A február 28-án kezdetét vevő hadművelet első percében kiiktatott fő gonosz, Hámenei ajatollah nélkül, és a jelentős katonai veszteségek ellenére az iráni rezsim bukása egyelőre nem körvonalazódik, a vallási Tanács által megválasztott, és az apja nyomdokaiba lépő Modzstaba Hámenei vezetésével a háború gyors letudása, úgy tűnik Irán számára sem opció, miközben a globális olajszállítást megbénító Hormuzi-szoros hajóforgalmának blokkolása még akkor sem garantált, ha Trump hirtelen mégis tűzszünetet hirdetne.
Feszültség Washington és Jeruzsálem között – a szoros katonai katonai együttműködés ellenére két hét után akkor kerültek először a felszínre a véleménykülönbségek, miután Binjámin Netanjahu miniszterelnök, Trump és az amerikai Központi Parancsnokság (CENTCOM) parancsnoka figyelmeztése ellenére támadást indított Teherán olajkészletei ellen, ami felkorbácsolta az árakat, válaszul pedig Irán dróntámadások sorozatát indította szaúd-arábiai, és emírségekbeli olajlétesítmények ellen.
A The New York Times fehér házi forrásai szerint Netanjahu arra számított, hogy az olajkészletek felgyújtása káoszt teremt az iráni vezetésben, a gyakorlatban azonban a támadások a regionális energetikai színtér további eszkalációjához vezettek, ráadásul az állandó bombázás alatt tartott irániakat is inkább a rezsim irányába, és nem ellene sodorta.
Az incidenst követően, alig néhány nappal később Trump a hétvégén, egyelőre kizárólag katonai célpontokat támadva súlyos tűz alá vette az iráni olajlétesítmények 90 százalékát biztosító Kharg-szigetet, ami az olajárak újabb megugrásához vezetett, és amin az orosz szankciók ideiglenes felfüggesztése sem enyhített.
Így a Hormuzi-csapdába egyre inkább belebonyolódó elnök, az olaj áthaladásában érintett országokra hárítva a felelősséget tegnap kijelentette, miszerint kormánya hét országgal tárgyal a tankerhajók biztosításáról, egyenesen követelve ezen országok támogatását terve irányába.
- Igen, de – a tankerhajók haditengerészeti kísérete, a Times kormányzati forrásai szerint összetett, drága és veszélyes művelet, melynek megvalósítása hetekig is eltarthat. A megvalósításhoz az Egyesült Államoknak nagyobb tengeri erőt kellene összpontosítania, és meg kellene semmisítenie az útvonalat fenyegető iráni fegyverrendszereket, miközben olyan semleges országok, mint Kína, Japán illetve a NATO tagállamok bevonása harmadik világháborús helyzetet teremthetne, ráadásul az olajárak újabb megugrásához vezetne.
Összegezve – a 100 dollár körül ingadozó olajárak mérséklésére Trump még a héten egy Hormuzi-koalíció bejelentését tervezi, miközben amerikai szárazföldi csapatok bevetését fontolgatja a Kharg-szigeti olajraktárak elfoglalására.
„Azt követelem, hogy ezek az országok lépjenek közbe, és védjék meg saját területüket, mert az ő területük. Ez az a hely, ahonnan az energiájukat nyerik,”– közölte Trump újságíróknak az Air Force One fedélzetén, konkrét jelöltek nevét azonban nem említve. Az Axiosnak nyilatkozó amerikai tisztviselő azzal indokolta az elnök terveit, miszerint mindaddig míg a blokád fennáll, és az öbölmenti olajszállítás korlátozott, Trump akkor sem tudna véget vetni a háborúnak, ha akarna.
Truth Social saját közösségi platformján Trump már múlt hétvégén állította, hogy az Egyesült Államok és több más ország hadihajókat küld az Öbölbe a kereskedelmi hajózás újraindítása érdekében, majd felszólította Kínát, Franciaországot, Japánt, Dél-Koreát és az Egyesült Királyságot a segítségnyújtásra.
Tegnap, az Air Force One fedélzetén újságíróknak nyilatkozva már „követelte,” azt is, hogy a NATO-tagállamok, illetve más olajimportáló országok – köztük Kína feladata a szoros biztosításának megoldása, hozzátéve, hogy – „tárgyalunk más országokkal a szorosok felügyeletéről. Jó lenne, ha mások is velünk együtt járőröznének. Mi segítünk. Jó válaszokat kapunk,” – ígéri az elnök.
Trump nem említette a csatlakozók nevét, azt viszont elismerte, a hét megkeresett ország közül néhányan már elutasították a kérést, így a tervezett misszió „kicsi lesz,” mert Iránnak „nagyon kevés tűzereje” maradt.
A kulisszák mögött Trump, és a kormányzat magas rangú tisztviselői a hétvégét az említett országok meggyőzésével töltötték, míg az elnök tegnap beszélt Keir Starmer brit miniszterelnökkel a kezdeményezésről, ami váratlan fordulat miután nem sokkal előtte az elnök még azt állította, hogy az Egyesült Királyság számára „már túl késő” a segítségnyújtás.
„Sűrű diplomáciai hétvége volt az USA, valamint az európai, Öböl-menti, és ázsiai szövetségesek között. A Trump-adminisztráció elsődleges célja a szövetségesek politikai elkötelezettségének megteremtése egy Hormuzi-szoros csoportosulás mellett,” – idézi az Axios fehér házi forrásait, hozzátéve, hogy a koalíciót arra fogják felkérni, hogy hadihajókat, parancsnoksági és irányítási támogatást, drónokat, és egyéb katonai eszközöket bocsássanak rendelkezésre.
- Trump Iránról, és az olajszállító tartályhajók biztonságos áthaladásáról tárgyal Sanae Takaichi japán miniszterelnökkel, csütörtöki első hivatalos fehér házi látogatása során. Eközben, Kínát is nyomás alá helyezné hogy kötelezze el magát a koalíció mellett, mielőtt Pekingbe utazik a hónap végén Xi Jinping elnökkel várható csúcstalálkozójára. A Financial Times szerint Trump azzal fenyegeti Kínát, hogy lemondja az utat, amennyiben Peking nem hajlandó tárgyalni a szövetséget illetően, miközben egy iráni tisztviselő a CNN-nek azt nyilatkozta, hogy engedélyezhetik a tartályhajók biztonságos áthaladását, ha az olajszállítmányt kínai jüanban, nem pedig amerikai dollárban bonyolítják le.
- Továbbá, az elnök figyelmeztette a NATO-szövetségeseket is, amennyiben „nem érkezik válasz, vagy ha a válasz elutasító lesz, szerintem az nagyon rossz hatással lesz a NATO jövőjére,” – idézi a Financial Times.
Lényegében, egyelőre senki sem vállalt nyilvános kötelezettséget, de az Axiosnak nyilatkozó magas rangú kormányzati tisztviselő szerint Trump arra számít, hogy néhány ország még ezen a héten bejelenti támogatását, létrehozva ezáltal a Fehér Ház „Hormuz-koalíciónak” nevezett szövetségét.
„Ennek az olajnak a nagy része nem a miénk, más országokba kerül. Tehát ha ők is akarják, és azt szeretnék, hogy csökkenjen az ár, akkor nekik is segíteniük kell,” – közli az Axios forrása, ugyanakkor elismeri, hogy az elnök egyelőre mindössze a politikai elkötelezettség biztosítását várja el, a „ki mit és mikor küld” kérdést később fogják tisztázni.
Egyelőre az sem világos, hogy Trump szárazföldi offenzíva indítása mellett döntene a Kharg-szigeti olajraktárak elfoglalására, miközben koalíciója összefogására is törekszik. Hétvégén az NBC-nek ugyan azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok „csak úgy, szórakozásból még párszor lecsaphat a szigetre,” – de fehér házi források szerint egyelőre „senki ne keressen többet abban, amit az elnök bejelentett,” – majd arra utalt, hogy „ez változhat,” amennyiben a szoros megtisztítására irányuló erőfeszítések elhúzódnak, – „az elnök nem fog tétlenül várni, és nem hagyja, hogy az irániak diktálják a konfliktus ütemét.”
Graham szenátor, és támogatói nyomása alatt Trump egyre inkább előtérbe helyezi a Kharg-sziget elfoglalását, mert szerinte ez „a rezsim gazdasági kiütését,” – idézi az Axios harmadik forrását, megjegyezve a kockázatokat is, mivel az offenzíva iráni megtorló csapásokat vonhatna maga után az Öböl-menti országok, különösen Szaúd-Arábia olajlétesítményei és csővezetékei ellen.
„Nagyok a kockázatok. Nagyok a nyereségek is. Az elnök még nem döntött erről, és nem is állítjuk, hogy meg fogja tenni,” – állítja a forrás.
Összegezve
A Fehér Ház elzárkózott a Hormuzi-koalíció várható bejelentésének megerősítésétől, ami nyilvánvalóan arra vezethető vissza, hogy a Trump által hangoztatott országok eddig tartózkodtak egy ilyen puskaporos hordónak számító tengeri kísérőfeladat elköteleződése mellett, főleg amíg az aktív harcok tartanak, ezért ha lenne is valamilyen szintű elvi egyetértés, az érintett országok hajlandósága nem vehető biztosra éles tűz, ráadásul egy meglebegtetett szárazföldi behatolás mellett.
És az olaj – Chris Wright energiaügyi miniszter tegnap kijelentette, – „nincs garancia” arra vonatkozóan, hogy mikor csökkennek majd a benzinárak, elismerve, hogy a Hormuzi-szoros továbbra is veszélyes, de azzal vigasztalta az amerikaiakat, hogy a tapasztalható ársokk rövid távú fájdalom a geopolitikai nyereség érdekében.
Wright saját minisztériuma alá tartozó Energiainformációs Ügynökség (EIA) azt jósolja, hogy a benzinárak 2027 vége előtt nem térnek vissza a konfliktus előtti szintre.
Az ABC csatornának nyilatkozva Wright úgy értékelte, hogy „rövid távú fennakadásokra” kell számítani, illetve „a háborúkban egyáltalán nincsenek garanciák,” – közölte, majd hozzátette – „azt garantálhatom, hogy a helyzet drámaian rosszabb lenne ezen katonai művelet nélkül, amelynek célja az iráni rezsim meggyengítése.”
Továbbá, reményét fejezte ki, hogy az árak nem érik el a Biden alatt tapasztalt gallononkénti 5 dolláros csúcsot, ha mégis megtörténne „ez a benzináremelkedés legalább valami olyasmiért van, ami örökre megváltoztatja a világ geopolitikai helyzetét.” Az NBC News kérdésére, miszerint az amerikaiaknak fel kell-e készülniük az Irán által jósolt hordónkénti 200 dolláros olajárra –, Wright azt állította – „semennyi figyelmet nem szentelnék annak, amit Irán mond,” – de elismerte, hogy a háború végéig „bizonyos mértékű áremelkedéssel” kell számolni.
A hónap elején az olajárak 2022 óta először értek el háromjegyű összeget, az amerikait terhelő átlagos benzinár vasárnap elérte a 3,699 dollárt (AAA), a múlt havi 2,927 dollárhoz képest. A konfliktus hosszútávon is globális visszaesést eredményez; a termelés újraindítása „elég hosszú időt” vesz igénybe, míg „az árak talán csökkenni fognak, de egy magasabb szintről indul majd meg a csökkenés, ami pedig továbbra is igen magas árakat jelent, amelyek végiggyűrűznek a globális, és az amerikai gazdaságon is,” – összegezte Diane Swonk, a KPMG vezető közgazdásza az ABC-nek.
The post További eszkalálódás küszöbén: Trump nemzetközi Hormuz-koalíciót, és a Kharg-sziget megszállását tervezi first appeared on Új Kelet Live.