ujkeletlive
Iráni megtorlótámadások
Az esti órákban Irán megerősítette magasrangú vezető Ali Laridzsáni, illetve Gholamreza Szoleimani, a Baszidzs félkatonai szervezet parancsnokának halálát. Az izraeli halálos csapások egy nappal korábban, kedd hajnalban történtek, miután válaszul már napközben felerősödtek az iráni, és a libanoni Hezbollah terrorszervezet által indított drón- és rakétatámadások.
A likvidálások teheráni megerősítését követően, éjfél után fél egy körül újabb masszív rakétatámadás érte el az ország középső régióit, beleértve Jeruzsálemet, Tel-Avivot és külvárosi körzeteit, miközben súlyos becsapódásokról érkeztek jelentések Gus Dan régióban (Tel-Aviv és környéke).
A Magen David Adom mentőszolgálat tájékoztatása szerint egy hetvenes éveiben járó házaspár életét vesztette Ramat Ganban, hatan sérültek meg Saron-régióban, és Bnei Brakban, valamint súlyos károk keletkeztek a tel-avivi Szavidor vasútállomáson. A vasútállomást ért becsapódás miatt a forgalom átmenetileg szünetel.
Hajnali négy óra negyven perckor újabb iráni rakétatámadás miatt szólaltak meg a szirénák az ország központi régióiban. Személyes sérülésekről nem érkezett jelentés; a becsapódó törmelék azonban több helyen is súlyos károkat okozott, Holonban lángoló autókról számoltak be a közösségi médiában közzétett felvételek.
Az éjszaka folyamán Irán tovább folytatta az Öböl-államok amerikai létesítményei elleni támadásokat. A szaúdi védelmi minisztérium éjszakai közleménye szerint az elmúlt órákban összesen hat drónt semmisítettek meg az ország keleti részén, míg hasonló bejelentést tett a kuvaiti hadsereg, mondván „a légvédelem jelenleg ellenséges rakéta- és dróntámadásokat hárít el.”
Eközben, a környéken észlelt robbanásokra reagálva iraki biztonsági források arról számoltak be, hogy dróntámadás érte az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségét.
Az Izraeli Védelmi Erők éjszaka Bejrut központi negyedére mért csapásokat, míg a CENTCOM közleményében több 5000 fontos (kb. 2270 kg-os) mélységi páncéltörő lőszert vetett be iráni megerősített rakétaállások ellen a Hormuz-szoros közeli partvidékén.
- Izrael katonai sikerei összefüggésben a politikai célokkal, és a globális gazdasági válság
A kedd hajnali likvidálások sikerét egyértelműen hírszerzési információk biztosították, az időzítés háttere azonban túlmutat a jókor jó helyen elvnek.
Laridzsáni és Szoleimani kiiktatása, mint az ördögi iráni rezsim „agya és ökle” szimbolikus a felszabadulást és a sötétséget felváltó új kezdetét jelentő Csaharshanbe Szuri ünnep, és a pénteken beköszöntő iráni újév küszöbén.
Nem mellesleg, Laridzsáni likvidálása előtt került nyilvánosságra, miszerint Washington és Teherán között közvetlen kapcsolatfelvételre került sor, amelyet Donald Trump elnök elismert, mondván „meg akarnak állapodni. Beszélnek az embereinkkel… vannak, akik tárgyalni akarnak, fogalmunk sincs, kik ők,” – arra utalva, hogy a teheráni megbízott, Abbász Aragchi külügyminiszter nem felhatalmazott döntéshozó, majd hozzátette, miszerint nem zárkózik el a tárgyalásoktól, „mert néha jó dolgok sülnek ki belőlük.”
Míg az iráni háború homályos exit stratégiájába egyre inkább belebonyolódó Trump a félidős választások nyomása alatt többször is utalt a küszöbön álló tűzszünetre, szintén választások előtt álló Netanjahu számára a háború befejezésének jelenlegi időzítése politikailag nem megfelelő.
Netanjahu nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy Laridzsáni meggyilkolása Izrael azon törekvéseinek része, amelyek célja az iráni rezsim destabilizálása, megjegyezve véres szerepét az év eleji rezsimellenes tüntetők tömeges kivégzésében.
Az Axiosnak nyilatkozó izraeli tisztviselő szerint Laridzsáni „a legbefolyásosabb személyiség Irán élén,” így kiiktatása megerősíti Netanjahu azon törekvéseit, hogy megakadályozzon egy Trump által irányított tűzszünetet. Ilymódon, az elnök különmegbízottjával, Steve Witkoffal tárgyaló Aragchi felett álló közvetlen döntéshozó nem más, mint a Legfőbb Nemzeti Biztonsági Tanács titkára Laridzsáni volt, aki Ali Hamenei likvidálása után az ország kvázi polgári vezetőjeként belpolitikai befolyása mellett kiterjedt diplomáciai kapcsolatait is érvényesítette.
Ugyanakkor, az Axios egy másik izraeli tisztviselőt is idéz, aki szerint Laridzsáni hatalma gyengült, az apja nyomdokaiba lépő Modzstaba Hámenei legfőbb vezetői megválasztását követően. A néhai Laridzsáni ugyanis más jelöltek mellett lobbizott, és az elmúlt napokban egy olyan frakciót is képviselt, amely az Egyesült Államokkal folytatandó béketárgyalások megkezdésére törekedett, – jelentett az Axios a helyzetet ismerő forrásokat idézve, továbbá megjegyezve, miszerint az ellenzéki tábor, amelyet Modzstaba támogatói vezettek, köztük Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnök, és Ahmed Vahidi, az Iszlám Forradalmi Gárda parancsnoka, a háború folytatására törekedett.
Az eszkalálódó libanoni feszültség közepette Izraelnek egyelőre nem alkalmas az iráni kivonulás, ugyanakkor Trump rövid távú befejezést ígér. Az elnök egy fehér házi ebéden tegnap kijelentette, hogy az Egyesült Államok már nem harcol „sokkal tovább” Iránnal, és bár pontos menetrendet nem jelölt meg, „pár hetet” említett, miközben az iránti katonai akciót a gazdaságépítés melletti „kis kirándulásnak” nevezte.
Összegezve, Trump háborús kilépési törekvéseit bevezető kijelentései ellenére, Laridzsáni likvidálásával megszakadt a tűzszünet felé hajló iráni lánc, így Aragchi a megbízást a teheráni héja felsővezetéstől fogja kapni, akik hasonlóan Netanjahu törekvéseihez egyelőre nem támogatják a harcok befejezését.
A Reuters jelentése szerint Modzstaba legfőbb vallási vezető (vagy, aki helyette) elutasította két közvetítő ország feszültségcsökkentésre irányuló javaslatát, mondván „az idő nem alkalmas a békére,” és hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokat, és Izraelt le kell győzni, valamint kártérítés megfizetésére kell kényszeríteni.
Eközben Laridzsáni és Szoleimani likvidálásának tüzét tovább élesztve Netanjahu felszólította az irániakat, hogy vonuljanak az utcákra és ünnepeljék ősi tűzfesztiváljukat.
„Az elmúlt 24 órában kiiktattunk két terrorista vezért, e zsarnokság legfőbb terrorista vezéreit. Vadászgépeink a terepen, a kereszteződésekben és a városok terein mérik a csapásokat a terrorista ügynökökre, ami azt a célt szolgálja, hogy lehetővé tegye Irán bátor népének a Tűz megünneplését,” – utalt a Csaharshanbe Szur ünnepre, amit az Iszlám Köztársaság pogánynak minősítve elutasít, és az ünnepségek gyakran torkollnak rendszerellenes tüntetésekbe.
Végezetül, a pénteken beköszöntő iráni újévre utalva, és boldog Noruzt kívánva, Netanjahu „fentről figyelő” [izraeli] védelmet ígért a népnek.
Tegnap azonban nem csak a rezsim ellen, hanem a mellette tüntetők is az utcára vonultak, igaz ők a hatóságok felszólítására az ellenséges „összeesküvések” elhárítása érdekében. Az iráni állami adó felvételei szerint kora estétől kezdve tömegek vonultak fel Teheránban, és más városokban, sokan az iráni zászlót lengetve, miután a csatorna közzétette a hatóságok üzenetét, hogy csatlakozzanak a vallási csoportokhoz országszerte egy „népi gyűlésre, amellyel semlegesíthetik a cionista ellenség elemeinek potenciális összeesküvéseit,”
Az igazság, és az olaj ára
Az iráni nukleáris fenyegetés felszámolására irányuló tavalyi Felkelő Oroszlán hadműveletet Izrael szövetségesei egyértelműen támogatták, az alig egy év utáni következő fordulót illetően a körülmények, és helyzet korántsem egyértelmű.
A közös amerikai-izraeli hadművelet a háttérben összehangoltnak tűnik, ugyanakkor mind Donald Trump elnök, mind Binjámin Netanjahu miniszterelnök a célokat és stratégiát illetően ragaszkodnak, a többnyire politikai hátterű saját szabad cselekvési szabadságukhoz.
Az EU és NATO tagállamok mellett az USA az ázsiai szövetségeseinek hűvös távolságtartását az elnök sokszor fenyegető felszólítására a háború harmadik hetében történő katonai fellépésre a Hormuz-szoros blokádjának feloldása érdekében, a felek azzal is indokolják, miszerint sem Trump sem Netanjahu nem tájékoztatták őket a háború kirobbantása előtt, melynek pontos céljai máig homályosak.
Az izraeli-amerikai katonai fölény egyértelmű, ugyanakkor Irán is okozott meglepetéseket a régió amerikai létesítményeinek támadásával, az szövetségeseknek nem kevés fejfájást okozó olcsó, de záporozó drónok bevetésével, az Izraelben súlyos halálos áldozatokat és károkat követelő kazettás rakétákkal, és nem utolsó sorban az egész világot megbénító Hormuz-szoros blokádjával.
Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok önellátónak számít, az olajpiac sokkja az amerikai benzin árát gallononként 0,80 dollárral emelte meg az egy hónappal korábbi szinthez képest.
A republikánus nyomás alatt álló Trump adminisztráció szinte minden vészhelyzeti lehetőséget kimerített, hogy megfékezze s nemzetközi nyersolajárak növekedését, múlt héten felszabadította a Stratégiai Olajtartalékot (SPR) a Nemzetközi Energiaügynökség által bejelentett rekordméretű készletfelszabadítás részeként, emellett egy hónapra feloldotta az orosz olajat szállító tankerektől való vásárlás szankcióit. Mindezen próbálkozásokat számottevő eredmények nem kísérték, egyedül Vladimir Putin orosz elnök járt jól az üzlettel.
Az amerikai elnök többszöri ígéretet tett a szoroson áthaladó tankereknek áthaladására, amelyekhez nemzetközi koalíció toborzását jelentette be, egyelőre szintén kevés sikerrel. Amennyiben mégis összejön egy nemzetközi, katonai tengerészeti unió az áthaladást az sem fogja teljes mértékben biztosítani.
A Nemzetközi Tengerészeti Szervezet vezetője kijelentette, hogy a Hormuzi-szoroson áthaladó haditengerészeti kíséretek nem fogják „100 százalékig garantálni” a vízi úton áthaladni próbáló hajók biztonságát, – jelentette a Financial Times kedden, megjegyezve, hogy a katonai segítségnyújtás „nem jelent hosszú távú vagy fenntartható megoldást” a szoros megnyitására.
Szaúd-Arábia igyekszik a nyersolajáramlást az Arab-öböl helyett a Vörös-tengeri exportútvonalak felé irányítani, emellett az Egyesült Arab Emírségek Fujairah-ba tartó vezetéke együttesen is alig enyhíti a Hormuz-szoros blokádja miatti globális olajellátást megbénító napi 17 millió hordónyi nyersolaj és kőolajtermék kiesését.
Amennyiben az olajtartályok áthaladásának blokkolása a szoroson tartóssá válik elemzők szerint a Brent nyersolaj ára elérheti a hordónkénti 150-200 dollárt, míg bizonyos termékeknél, mint a gázolaj és a kerozin, a tényleges ár akár a 200-250 dollárhoz közelíthet, ami számos régióban és országban makrogazdasági és politikai kockázatot jelentene a J.P. Morgan szerint.
„Ez az esemény nagyobb makrogazdasági kockázatot hordoz, mint a közelmúlt katonai konfliktusai,” – nyilatkozta pénteken Joseph Lupton, a J.P. Morgan közgazdasági kutatási társvezetője, megjegyezve, miszerint „a globális energiapiacok és ellátási láncok megzavarása valószínűsíthetően jelentős és tartós politikai, illetve gazdasági következményeket von maga után regionális szinten.”
A helyzet orvoslására Trump szárazföldi offenzíva indítását fontolgat az iráni Kharg-szigeti olajraktárak elfoglalására, miközben tengeri-koalíciója összefogására is törekszik. Hétvégén az NBC-nek ugyan azt nyilatkozta, hogy az Egyesült Államok „csak úgy, szórakozásból még párszor lecsaphat a szigetre,” – fehér házi források szerint egyelőre „senki ne keressen többet abban, amit az elnök bejelentett,” – majd azt sem zárták ki, hogy „ez változhat,” amennyiben a szoros megtisztítására irányuló erőfeszítések elhúzódnak, – „az elnök nem fog tétlenül várni, és nem hagyja, hogy az irániak diktálják a konfliktus ütemét.”
A keményvonalas Lindsey Graham szenátor, és támogatói nyomása alatt Trump egyre inkább előtérbe helyezi a Kharg-sziget elfoglalását, mert szerinte ez „a rezsim gazdasági kiütését,” – idézi az Axios forrását, megjegyezve a kockázatokat is, mivel az offenzíva iráni megtorló csapásokat vonhatna maga után az Öböl-menti országok, különösen Szaúd-Arábia olajlétesítményei, és csővezetékei ellen, tovább sokkolva a globális ellátást és az árakat.
The post Fájdalmas éjszaka – 2 halálos áldozata van a Laridzsáni és a Baszidzs parancsnok likvidálását követő iráni megtorlócsapásoknak first appeared on Új Kelet Live.