ujkelet.live
Egy nappal azt követően, hogy Donald Trump elnök azt nyilatkozta, miszerint fontolgatja az Irán elleni háború „lecsendesítését” anélkül, hogy megoldaná a Hormuz-szoros lezárása körüli válságot, tegnap este ultimátumban szólította fel az iráni rezsimet a blokád feloldására.
„Amennyiben Irán ezen pontos időponttól számított 48 ÓRÁN belül nem NYITJA MEG TELJESEN, FENYEGETÉS NÉLKÜL a Hormuz-szorost, az Amerikai Egyesült Államok le fog csapni, és meg fogja semmisíteni különféle ERŐMŰVEIKET, A LEGNAGYOBBAL KEZDVE! Köszönöm a figyelmüket az ügyben,” – írta az elnök Truth Social közösségi platformján.
Az Egyesült Államok a hétvégén nagyszabású támadást indított a natanzi nukleáris létesítmény ellen, mire Irán tegnap este rakétazáporral válaszolt Dimona ellen, majd a déli Arad városa következett.
Dimonában a becsapódás miatt 51-en, közöttük egy személy súlyosan sérült, míg Arad városában egy feltehetően több száz kilogramm robbanóanyagot tartalmazó, hagyományos robbanófejet hordozó rakéta, lakott területen közvetlenül csapódott be, miközben körülbelül 20 épületet rongált meg, némelyik az összeomlás szélén áll.
A Magen David Adom mentőszolgálat tájékoztatása szerint a becsapódás következtében 88 sérültet szállítottak kórházba; közöttük 10 személy állapota súlyos.
Az iráni Khatam al-Anbiya katonai parancsnokság tegnapi közleménye szerint, amennyiben az Egyesült Államok támadást intéz Irán üzemanyag- és energia-infrastruktúrája ellen, úgy a rezsim célba veszi az USA összes energetikai, informatikai, és sótalanító létesítményét a régióban.
A három hete kirobbant iráni háború miatt jelentősen megugrottak az energiaárak. A Hormuz-szoros blokádja miatti súlyos helyzetet tetézve, az olajárak újabb emelkedését eredményezte, hogy Irán jelentős gázmezőjét ért izraeli támadásra válaszul csapást mért a katari érdekeltségű Rász-Laffán iparvárosra.
Enyhülés versus eszkalálódás
Donald Trump elnök az elmúlt hetekben többször is utalt arra, miszerint a háború hamarosan véget ér. Alátámasztva korábbi nyilatkozatait pénteken azt mondta, hogy fontolgatja az Irán elleni háború „lecsendesítését” anélkül, hogy megoldaná a Hormuz-szoros körül kialakult válságot.
„Nagyon közel vagyunk céljaink eléréséhez, miközben fontolgatjuk, hogy fokozatosan lezárjuk nagyszabású katonai műveleteinket a Közel-Keleten az iráni terrorista rezsimmel szemben,” – írta Truth Social saját platformján, majd felsorolta a korábban kitűzött háborús célok teljesítését, mint – az iráni rakétaképességek és ipari bázis gyengítése, az iráni haditengerészet és légierő megsemmisítése, Irán nukleáris fegyverhez jutásának megakadályozása, valamint a közel-keleti amerikai szövetségesek védelme.
„A Hormuz-szorost azoknak az országoknak kell szükség szerint őrizniük, és felügyelniük, akik használják – az Egyesült Államoknak nem. Ha kérik, segítünk ezeknek az országoknak a Hormuzzal kapcsolatos erőfeszítéseikben, de erre nem lesz szükség, ha Irán fenyegetését felszámoljuk,” – tette hozzá.
Az elnök többször is utalt a küszöbön álló háború végére, ugyanakkor a közeli terminus nem jelenti a harcok napokon belüli beszüntetését. Fehér házi jelentések szerint [Axios] a korábban bejelentett 4-6 hétnél hamarabb nem várható tűzszünet, de amennyiben Trump a szárazföldi bevetés mellett dönt, akkor viszont jóval hosszabb ideig tartó összecsapásokra lehet számítani.
- A sorok között – az elnök többször utalt arra, hogy a Hormuz-szoros biztosítása egyszerű lenne, akár szárföldföldi bevetést sem zárna ki az Irán számára stratégiai fontosságú Kharg-sziget elfoglalására, ugyanakkor még nem hozott döntést.
- Másrészt, Trump kritizálta a NATO-országok és más szövetségesek ellenállását felhívására, miszerint küldjenek hadihajókat, aknamentesítő egységeket és vadászgépeket egy koalíció részeként a szoros megnyitására. Keir Starmer brit miniszterelnök ugyan meggyőzött több nyugati országot egy politikai nyilatkozat aláírására, azonban különösebb katonai kötelezettség nélkül.
- Eddig 22 ország vezetői adtak ki közös nyilatkozatot, és vállalták a Hormuz-szoroson való áthaladás biztosítását. A közös szándék deklarálása azonban nem részletezi, és nem teszi kötelezővé az egyes országok részére katonai hadtest küldését a régió kritikus gócpontjára. Olaszország, Németország és Franciaország egyértelművé tették, hogy jelenleg nem terveznek azonnali katonai segítségnyújtást, hanem többoldalú kezdeményezésről tárgyalnak, amely csak a feszültség enyhülése, és a régióbeli ellenségeskedés beszüntetése után lépne életbe.
- Japán óvatos nyilatkozatban szintén tűzszünethez köti részvételét a segítségnyújtásban, – „ha létrejönne egy teljes körű tűzszünet – elméletileg beszélve –, akkor felmerülhetnének olyan feladatok, mint az aknamentesítés. Ez tisztán hipotetikus, de ha létrejönne a fegyverszünet, és a tengeri aknák akadályt képeznének, úgy gondolom, ezt a lehetőséget meg kellene fontolnunk,” – közölte Toshimitsu Motegi japán külügyminiszter egy tévécsatorna kérdésére.
Diplomáciai tervek
Az enyhülés, és az eszkalálódás fokozása közötti változó bejelentések hátterében a Trump-kormányzat megkezdte az első megbeszéléseket a háború következő szakaszáról, beleértve egy lehetséges Iránnal folytatott béketárgyalás feltételeit, jelentette az Axios több forrásra hivatkozva.
A diplomáciai elkészítés egyelőre éles tűz alatt történik, az egyeztetéseken Trump különmegbízottai – Jared Kushner, és Steve Witkoff is részt vesznek.
- Az elmúlt napokban ugyan nem volt közvetlen kapcsolat az Egyesült Államok és Irán között, ugyanakkor Egyiptom, Katar, és az Egyesült Királyság közvetítettek a felek között. Többek között Egyiptom, és Katar arról tájékoztatta az Egyesült Államokat, és Izraelt, hogy Irán hajlandó tárgyalni, de nagyon kemény feltételekkel, – idézi az Axios forrásait.
A tűzszünet amerikai feltételei
Bármilyen megállapodásnak, amely véget vetne a háborúnak, tartalmaznia kell:
- nincs rakétaprogram öt éven át;
- nulla urándúsítás – Natanz, Iszfahán és Fordó nukleáris létesítményeinek leszerelése. Megjegyzendő, hogy ezen létesítményekwt az Egyesült Államok és Izrael tavaly lebombázta;
- szigorú nemzetközi ellenőrzési protokollok a centrifugák, és az azokhoz kapcsolódó berendezések létrehozása, és használata körül;
- fegyverzet-ellenőrzési megállapodások a régió országaival, – a rakéták számát legfeljebb 1000-ben korlátozzák;
- nincs finanszírozás a libanoni Hezbollah, a jemeni hútik, vagy a gázai Hamász proxy csoportok javára.
Ezzel szemben az iráni követelések
- tűzszünet: garanciák, hogy a háború a jövőben nem folytatódik újra;
- valamint kártérítés.
Az amerikai feltételek nagy részét Irán általában elutasítja, de az Axiosnak nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint Washingtonban úgy látják, hogy „visszavetettük Irán fejlődését,” ezért az irániak tárgyalóasztalhoz fognak ülni.
Abbász Aragchi iráni külügyminiszter múlt szombaton azt mondta, miszerint a Hormuz-szoros helyzetének normalizálásához az szükséges, hogy az Egyesült Államok és Izrael hagyjon fel az Irán elleni támadásokkal, és kötelezze el magát amellett, hogy a jövőben sem indít újabbakat. Trump ugyan nem zárkózott el a tárgyalásoktól, de kijelentette, jelenleg nem érdekelt az iráni tűzszüneti ajánlat elfogadásában.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Iráni háború – enyhülés után ultimátum first appeared on Új Kelet Live.