Avi/ujkelet.live
A háború 24. napja: Iráni rakétatámadással indult a reggel Észak-Izraelben. Sérülésről nem érkezett jelentés. Egy elfogó rakéta repeszei Cfát közelében csapódtak be.
Irán új taktikája: „A fájdalom nemzetközivé tétele”
A KAN közszolgálati műsorszolgáltató jelentése szerint az Iráni Forradalmi Gárda a „regionális védekezésről” áttért a „fájdalom nemzetközivé tételének” taktikájára, ami aránytalan válaszcsapásokat irányoz elő a térség államaival szemben.
Az iráni döntéshozók a múlt héten hozták meg a döntést a szintlépésről. Ez a hétvégétől kezdve már a gyakorlatban is látható: Irán az üres fenyegetőzésekről áttért a konkrét, fizikai eszkalációra, hogy globális szinten éreztesse a konfliktus árát.
A térség válasza: stratégiai türelem
A folyamatos provokációk ellenére a környező arab államok egyelőre kerülik a nyílt eszkalációt.
- Emírségek: „A nehézségek ellenére kitartunk” – nyilatkozta egy, a vezetéshez közeli forrás a KAN-nak. Számukra a legfontosabb a Hormuzi-szoros körüli „csomó” kibogozása és a háború utáni stabilitás megteremtése.
- Jordánia: Ammanban is a „másnapra” fókuszálnak. Egy jordániai forrás szerint olyan új biztonsági megállapodásokra van szükség, amelyek megfékezik Iránt, és megakadályozzák, hogy a jövőben a mostanihoz hasonlóan „szabadon garázdálkodjon” a szomszédaival szemben.
Támadások a civil repülés ellen
A Wall Street Journal jelentése szerint az Irán által indított támadások során súlyos károk keletkeztek a dubaji repülőtéren.
- Az érintettek: Az Emirates és a Saudia légitársaságok egy-egy utasszállító gépe rongálódott meg, miközben a repülőtéren parkoltak a háború kezdetén.
- A számok ereje: Az al-Arabiya szaúdi csatorna adatai szerint Irán ötször annyi drónt és rakétát lőtt ki az öbölmenti országokra, mint Izraelre.
Trump stratégiája: Olajháború és a Hormuzi-szoros ostroma
Az Amerikai Egyesült Államok tájékoztatta Izraelt, hogy a Hormuzi-szorosra vonatkozó műveleti tervek végrehajtása heteket vesz igénybe, ami a háború elhúzódását vetíti előre, jelentette tegnap este a 12-es csatorna. Donald Trump amerikai elnök nem siet a lezárással; célja az olaj- és gázpiac fegyverként való használata az iráni rezsim belső összeomlásának felgyorsítására.
A Hormuzi-szoros: A globális fojtópont
A világ üzemanyagszállításának egyötöde itt halad át, és a szoros részleges lezárása már most megbénította az energiapiacokat.
- Ultimátum: Trump 48 órás határidőt szabott Iránnak a hajózási útvonal megnyitására, további eszkalációval fenyegetve.
- Az iráni narratíva: Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter tagadja a fizikai zárlatot. Állítása szerint a hajók a biztosítási költségek miatt torpannak meg, amit az Iránra kényszerített háború okoz. Üzenete világos: „Nincs hajózási szabadság kereskedelmi szabadság nélkül.”
Teherán taktikája: „Legyen drága az agresszió”
A The Washington Post által idézett diplomaták szerint Irán elutasítja a diplomáciai kiutakat.
- Zéró kompromisszum: Teherán csak akkor tárgyalna, ha az amerikai és izraeli csapások azonnal leállnának. Kártérítést és garanciákat követelnek a jövőbeni támadások ellen.
- Gazdasági tőkeáttétel: Irán abban bízik, hogy a konfliktus elnyújtása az energiaárak emelkedésén keresztül Washingtonra és szövetségeseire helyezi a nyomást.
A háború eddigi mérlege
A konfliktus pusztító méreteket öltött, és egyre inkább regionálissá válik:
- Katonai csapások: A Pentagon adatai szerint több mint 15 000 célpontot értek támadások Irán-szerte.
- Veszteségek: Iráni források több mint 1200 civil áldozatról számolnak be.
- Kiterjedt harcok: Válaszul a saját létesítményeit ért csapásokra, Irán az Öböl-menti államok energetikai infrastruktúráját támadja.
A nagy kép: Alan Eyre volt amerikai tisztviselő szerint továbbra is az eszkalációs pályán vagyunk. Irán nem a tárgyalóasztal felé mozdul, hanem a háború árának növelésére játszik, miközben Trump a gazdasági satut szorítja.
Izrael terve az iráni belső lázadás szítására kudarcot vallott
David Barnea, a Moszad főnöke egy olyan tervet terjesztett Binjámin Netanjahu miniszterelnök elé, amely az iráni kormány destabilizálását célozta belső zavargásokon keresztül. A The New York Times beszámolója szerint azonban a háború harmadik hetében járva a várt felkelés elmaradt.
Mi volt a stratégia? Barnea azzal érvelt, hogy az izraeli hírszerzés képes galvanizálni az iráni ellenzéket, ami napokon belül lázadásokhoz vezethet.
- A jóváhagyás: Netanjahu elfogadta a tervet, amelyet január közepén a Trump-kormány magas rangú tisztviselőinek is prezentáltak Washingtonban.
- Katonai támogatás: A stratégia része volt az iraki Kurdisztánban állomásozó kurd milíciák esetleges támogatása és Nyugat-Irán bombázása, hogy utat nyissanak Teherán felé.
Miért nem működik? Az amerikai és izraeli hírszerzési elemzések szerint bár a rezsim gyengült a csapások hatására, az ellenőrzés továbbra is szilárdan a kezében van.
- Félelem: Az iráni biztonsági erőktől való rettegés megakadályozta a koordinált ellenzéki fellépést.
- Szakmai szkepticizmus: Míg az izraeli tisztviselők reális célként kezelték a rezsim összeomlását, az amerikai katonai vezetők és az izraeli katonai hírszerzés elemzői már korábban figyelmeztettek: nem valószínű tömeges felkelés, miközben az országot aktívan bombázzák.
Növekvő feszültség: Netanjahu röviddel a háború kezdete után zárt ajtók mögött hangot adott frusztrációjának, attól tartva, hogy Trump véget vet a konfliktusnak, mielőtt a belső destabilizációs stratégia eredményt hozna.
A diplomáciai gát: Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy Törökország élesen tiltakozik a kurd milíciák bevonása ellen. Ankara aggályait a török külügyminiszter közvetítette Marco Rubio amerikai külügyminiszternek, ami miatt az USA is kihátrált a kurdok mint opció támogatása mögül.
Izrael 50 éves bombákat vet be Irán ellen
Az izraeli hadsereg egy elfeledett bunkert tárt fel, amelyben több ezer, még az egyiptomi békeszerződés előtti időkből származó bombát találtak. A KAN jelentése szerint a légierő ezeket az 50 évnél is idősebb fegyvereket most az iráni katonai bázisok elleni támadásokhoz használja fel.
Az ok: Az izraeli hadsereg döntése mögött gyakorlati és gazdasági megfontolások állnak.
- Költséghatékonyság: A modern, precíziós rakéták helyett ezeknek a készleteknek a felhasználása jelentős összegeket takarít meg a költségvetésnek.
- Készletkisöprés: A bombák meglepően jó állapotban maradtak fenn, így a bunker kiürítésével helyet szabadítanak fel az újabb hadianyagoknak.
- Szelektív célpontok: Mivel ezek úgynevezett „buta bombák” (nem rendelkeznek precíziós irányítórendszerrel), kizárólag olyan iráni katonai létesítmények ellen vetik be őket, amelyek távol esnek lakott területektől.
Hivatalos álláspont: Az izraeli hadsereg szóvivője megerősítette a különleges lőszerek használatát:
- A légierő változatos módszereket és fegyverzetet alkalmaz az iráni rezsim ellen.
- Biztonság mindenekelőtt: hangsúlyozták, hogy csak alapos műszaki ellenőrzés és a földi, valamint a hajózó személyzet biztonságának garantálása után vetik be a régi készleteket.
„A Hezbollah elleni hadjárat még csak most kezdődött”
Ejal Zamir vezérkari főnök egyértelmű üzenetet küldött: a Libanon elleni offenzíva elmélyítésére készülnek. Zamir szerint az iráni háború végére a Hezbollah terrorszervezet „elszigetelt” marad, mivel Teherán már nem lesz képes támogatni legfontosabb proxi szervezetét.
Stratégiai csapások Libanonban: Az izraeli légierő kulcsfontosságú infrastruktúrát és parancsnoki pontokat támadott tegnap.
- A Qaszmija-híd lerombolása: Az izraeli hadsereg megerősítette a Litáni-folyón átívelő híd bombázását. A Hezbollah ezen keresztül szállított több ezer rakétát és fegyverest Dél-Libanonba.
- Nabatieh körzete: Egyetlen hullámban 15 Hezbollah-parancsnoki központot értek találatok.
- Mérleg: Az elmúlt hetekben több mint 2000 célpontot semmisítettek meg, és terroristák százait iktatták ki.
Veszteségek és incidensek
Tegnap hét izraeli katona sebesült meg könnyebben különböző incidensekben:
- Dél-Libanon: Négyen egy műveleti biztonsági balesetben, egy katona pedig egy Hezbollah-drón becsapódása következtében sérült meg.
- Észak-Izrael: Két további katona „munkabaleset” következtében sérült meg.
A háború időtartama
Effie Defrin dandártábornok, az izraeli hadsereg szóvivője megerősítette a korábbi amerikai jelzéseket a konfliktus elhúzódásáról:
- „Még több hét”: A hadsereg várakozásai szerint az Irán és a Hezbollah elleni intenzív harcok még hetekig tarthatnak.
- A cél: Addig nem állnak meg, amíg a fenyegetést el nem távolítják a határtól, és garantálni nem tudják az északi lakosok hosszú távú biztonságát.
Gyűlölet-bűncselekmények Szamáriában
Zsidó zavargók érkeztek a Sechem környéki Deir al-Hatab faluba, ahol felgyújtottak négy épületet és öt palesztin járművet, valamint kövekkel dobálták a házakat és a palesztinokat.
Ezzel párhuzamosan erőszakos összecsapás alakult ki zsidók és palesztinok között, amelynek következtében öt személy megsérült.
The post A Moszad sikertelen lázadás szítása, 50 éves bombák bevetése, Irán és Trump taktikája first appeared on Új Kelet Live.