ujkeletlive
Éjszakai támadások
Néhány órás szünet után Irán újraindította támadásait. Tizenegy óra körül az északi Galilea és Golán közösségeit riasztotta a sziréna. A hadsereg közleménye szerint az egyik rakéta libanoni területen csapódott be; nem világos, hogy a szándék az izraeli katonaság elleni támadás volt, vagy tévesen irányított kilövés történt.
Nem sokkal később az ország központi régióiban egy kazettás (hasadó) robbanófejű rakéta okozott károkat számos településen. Ros H’ajinban járművek rongálódtak meg, emellett Tel Aviv körzetében – Bnei-brakban, és Petah Tikván becsapódásokról érkezett jelentés, sérültekhez nem hívták a Magen David Adom mentőszolgálatot.
Az alábbi felvételen a mentőalakulatok nem tudnak a becsapódás helyszínéhez hozzáférni az ultraortodox lakosok ellenállása miatt.
- Különböző incidens miatt északon 7 katona könnyebben megsérült. Az izraeli hadsereg közlése szerint négyen biztonsági jellegű balesetben sérültek meg az esti órákban, a dél-libanoni műveletek során. Korábban, szintén Dél-Libanonban egy Hezbollah-drón az izraeli erők közelében csapódott be könnyebb sérülést okozva egy katonának, míg további ketten munkabalesetben sérültek meg az ország északi részén.
Helyzet a frontokon – Ejál Zamir vezérkari főnök jóváhagyta az északi hadműveletek kiterjesztésére vonatkozó terveket, mondván „a hadjárat még csak most kezdődött,” míg az izraeli hadsereg szóvivője közölte, hogy további hetekig tartó harcok várhatók Irán ellen.
Donald Trump korábban bejelentett 48 órás ultimátumát illetően a Hormuz-szoros megnyitására, erőfeszítések zajlanak Trump és Teherán közötti alku érdekében, „vagy egy utolsó pillanatban létrejövő megállapodás, vagy hónapokig tartó eszkaláció,” – jelentette a héber média.
Gazdaság
Az éjfél utáni nyitást követően, az olajárak jóval a hordónkénti 100 dollár szint felett maradtak. Az első kereskedési napon, azt követően, hogy Trump megfenyegette Iránt az olajblokád megszüntetésére, a kereskedők úgy tűnik nem bíznak a konfliktus közeli megoldásában, amit az elnök ellentmondásos nyilatkozatai sem könnyítenek meg.
- az éjféli nyitás után – az irányadó Brent nyersolaj rögtön 113 dolláros tartományba ugrott, majd némileg korrigált, de az ár alig mozdult el a pénteki záráshoz képest, ugyanakkor nagyjából 55%-kal magasabb, mint az Irán elleni amerikai csapások megkezdése előtti szint.
- az amerikai nyersolaj (WTI) 99 dollár közelében mozog, az amerikai benzinár átlagban közelít a gallononkénti 4 dollárhoz (jelenleg 3,94 dollár az AAA adatai szerint).
A háború negyedik hetében, az iráni háború okozta olajválság globális méreteket öltve, megemelte az energiaköltségeket, és az inflációra is kihat, ami a háború esetleges befejezését követően sem fog nyomtalanul eltűnni.
Újabb reptéri korlátozások
A várakozásokkal ellentétben tapasztalt egyre sűrűbb iráni támadások miatt, különös tekintettel a hétvégi dimonai és aradi közvetlen becsapódásokra, Miri Regev [Likud] közlekedési miniszter hétfő délutántól életbe lépő újabb korlátozásokat jelentett be a Ben Gurion repülőtéren.
„Biztonsági ajánlásokat figyelembe véve, az emberi életek védelme érdekében úgy döntöttem, hogy egyelőre csökkentjük a fel- és leszállások, valamint az utasok számát a Ben Gurion repülőtéren. Hétfő délután 17 órától óránként egy járatot üzemeltetünk: egy érkező gépet utaskorlát nélkül, és egy induló gépet, legfeljebb 50 utassal,”- áll Regev hivatalának közleményében.
Az új irányelvek szerint
- a járatokon engedélyezett utasok száma a jelenlegi 120-ról 50 főre csökken.
- óránként mindössze egy gép szállhat fel és egy gép le, a korábban engedélyezett óránkénti két érkező, és két induló járat helyett.
A február 28-án kezdődött iráni háború kezdeti légtér zárlatát felváltó fokozatos újranyitás egyelőre az El Al, az Arkia, az Israir, és az Air Haifa hazai légitársaságok mentesítő járatainak közlekedését teszi lehetővé.
Hadiállapotok az oktatásban
Joáv Kisch oktatási miniszter hivatalának közleménye szerint a hétvégi dimonai és aradi becsapódásokat követően bejelentett jelenléti oktatási szünet hétfőn is érvényben marad. Keddtől a „sárga” és „narancssárga” besorolású önkormányzatokban engedélyezik a gyógypedagógiai oktatást, valamint az ünnepi ügyeleti rend (úgynevezett „ünnepi iskola”) működtetését, a Polgárvédelem irányelveinek függvényében.
- a február 28-án kirobbant iráni háború miatti szükségállapot helyzetre való tekintettel, az oktatásban is bevezetett kéthetes szünet után, és tekintettel a rakétatűz szempontjából alacsonyabb kockázatúnak ítélt területeken Kisch az oktatási intézmények megindítását rendelte el. A „sárga” jelzésű településeken engedélyezték a nyitást, feltéve, hogy az intézmények rendelkeznek óvóhelyekkel, ahol a diákok védelmet találhatnak a támadások idején. A többiek számára online zajlik a tanítás.
- megjegyzendő, hogy még a hétvégi drámai becsapódások előtt több város önkormányzata, közöttük Dimona, a déli Askelon, illetve Ariel a rendelet ellenére sem nyitották meg az iskolákat. Az Oktatási Minisztérium múlt hét elején közzétett adatai szerint a visszatérés első napján a jogosult diákok kevesebb, mint fele jelent meg az osztálytermekben.
Az eleve kaotikus oktatási helyzetet tetézve, Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter levélben szólította fel az oktatási minisztert a rendszer további módosításaira. Szmotrich a biztonsági helyzettel érvelve, bírálta a jelenlegi távoktatási rendszert, és annak azonnali megszüntetését követelte, azt állítva, hogy „egyáltalán nem hatékony,” és mindössze csekély tanulmányi hasznot nyújt.
Továbbá megjegyezte, miszerint „a normalitás látszata, amely nem hoz eredményeket,” és a jelenlegi helyzet súlyos terhet ró a szülőkre, különösen a tartalékos szolgálatot teljesítők családjaira, akik két és fél éve példátlan terhet viselnek a háború során.
Ilymódon, a miniszter azt követeli, hogy a távoktatási napokat minősítsék szünnapokká, majd ezen kieső időszakot a nyári hónapokban, jelenléti oktatás formájában pótolják, hangsúlyozva, miszerint az általa követelt változtatások, szükségesek a gazdaság működési folytonosságának biztosításához, valamint a szülők tehermentesítéséhez közvetlenül a katonai művelet befejezését követően.
Szmotrich a közösségi médiában tette közzé a hivatalos levelet, miszerint az oktatási szervezeteknek be kell látniuk a helyzet súlyosságát, arra kérve barátját „Joáv Kisch oktatási minisztert, hogy amennyiben a háború Pészach után is folytatódik, éljen hatáskörével, és módosítsa a szünidők rendjét: a távoktatás helyett hosszabbodjon meg a szünet a diákok, és az oktatási személyzet számára, és ezeket a napokat a nyári szünetben pótolják. Ez egy szükséges lépés, amely lehetővé teszi a szülők számára, hogy nyáron munkába álljanak és megélhetést biztosítsanak, valamint enyhíti a gazdaságot érő károkat, amelyek minden egyes olyan napon keletkeznek, amikor nincs aktív oktatás. Ez az intézkedés háborús időszakban szükséges, és mély tiszteletből fakad az oktatási dolgozók iránt, akik bizonyára maguk is értik a helyzet súlyát és ennek a lépésnek az ésszerűségét.”
Szmotrich követelését az illetékes szakszervezetek azonban egyöntetűen elutasították.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke, Ran Erez kijelentette, miszerint – „a pénzügyminiszter jogellenes javaslatot tett Kischnek, és ezt ő maga is tudja. Ráadásul ezzel a javaslattal magukra hagyja a diákokat, akik a távoktatás révén oktatási keretet, napi rutint, és hasznos elfoglaltságot kapnak. Távoktatás nélkül a diákok céltalanul az utcákon fognak kóborolni, és veszélybe sodorják magukat. Szmotrichot valójában az vezérli, hogyan vehetné el a tanároktól a törvényben biztosított munkafeltételeket, amelyekért komoly árat fizettünk.”
A szervezet egyértelművé tette, hogy nem engedi a tanárok munkafeltételeinek romlását, és minden eszközzel – beleértve a jogi lépéseket is – küzdeni fog a Pénzügyminisztérium szándéka ellen, világossá téve azt is, hogy Szmotrichnak nincs jogköre a szünnapok lerövidítésére megállapodás nélkül, mivel ezt a kérdést a 2022-es kollektív szerződés szabályozza.
Végezetül, a szakszervezet leszögezi, miszerint „a távoktatás az egyetlen eszköz, amely vészhelyzetben megoldást nyújt Izrael diákjai számára,” azzal is érvelve, miszerint az Oktatási Minisztérium adatai szerint a diákok döntő többsége – több mint 70% – részt vett az online órákon az iráni háború idején.
Hasonlóan okokat hangsúlyozva, az Országos Diák- és Ifjúsági Tanács is határozottan ellenzi Szmotrich terveit a nyári szünet lerövidítéséről. Elismerik, hogy bár a távoktatás nem ideális, a diákok, és tanárok többsége már a reggeli óráktól résztvesz az órákon, miközben a háborús helyzettel is meg kellett küzdeniük.
The post Éjszakai támadások, újabb reptéri korlátozások, és hadiállapotok az oktatásban first appeared on Új Kelet Live.