Avi/ujkelet.live
A háború 25. napja: A Hezbollah terrorszervezet esti rakétatámadása halálos áldozatot követelt.
Tragédia északon:
- Halálos áldozat: Egy 30-as éveiben járó nő életét vesztette, amikor rakéta csapódott be a Mahanajim csomópontnál Észak-Izraelben. Két másik személy könnyebb repeszsérüléseket szenvedett.
- A támadás: A hadsereg szerint a Hezbollah terrorszervezet mintegy 30 rakétából álló sorozatot valamint drónokat lőtt ki a térségre.
- A mai nap mérlege: A Hezbollah reggel óta mintegy 90 rakétát és támadó drónt lőtt ki Észak-Izraelre, közölték izraeli katonai források a Haaretz hírügynökséggel.
Irán támadásai
- Sérültek a Negev-sivatagban: Három személy, köztük egy két hónapos csecsemő sebesült meg, amikor egy elfogott iráni rakéta darabjai egy mobilházra zuhantak egy el nem ismert beduin településen.
- Rendszerszintű probléma: Ezeken a településeken szinte egyáltalán nincsenek óvóhelyek, így a lakóknak nincs hova menekülniük a riasztások alatt.
- Cfát: A mentősök szerint két személy megsérült üvegszilánkok következtében egy iráni ballisztikus rakéta becsapódása miatt. Ez volt a 11. iráni támadás a nap folyamán; sérültekről egyelőre nem érkezett jelentés.
Vizsgálatok:
- Tel-Aviv: Az izraeli légierő vizsgálatot indított, miután a légvédelemnek nem sikerült lelőnie egy reggel becsapódó iráni rakétát.
- A kár: Bár a rakéta hagyományos robbanófejet hordozott, az épületekben jelentős károk keletkeztek, és négy személy könnyebben megsérült.
- Az izraeli hadsereg álláspontja: A hadsereg hangsúlyozta, hogy bár a típus nem számít új fenyegetésnek és korábban már sikerült elfogniuk hasonlót, ezúttal több kísérlet ellenére is átjutott a védelmen.
Támadásban
Az Izraeli Védelmi Erők este közzétett egy felvételt, amelyen egy nemrégiben végrehajtott légicsapás látható egy iráni ballisztikusrakéta-indítóállvány ellen Nyugat-Iránban, amelyet Izrael elleni támadásra készítettek elő.
A hadsereg szerint a tegnapi csapásokban a légierő több ballisztikusrakéta-tároló és -indítóállást is eltalált, ahol iráni katonák gyűltek össze.
Diplomácia vs. totális háború
Miközben Washington és Teherán között megkezdődtek az első puhatolózó üzenetváltások, a térségbeli szövetségesek, Szaúd-Arábia és Izrael nyomást gyakorolnak Donald Trump elnökre a katonai fellépés folytatása érdekében.
- Iráni nyitottság: Egy iráni forrás a CNN-nek elmondta, hogy Washington kezdeményezésére üzenetváltás történt a felek között közvetítőkön keresztül. Teherán kész „életképes” javaslatokat meghallgatni a háború lezárására.
- A feltételek: Irán nem kér közvetlen tárgyalásokat, de garanciákat adna arra, hogy soha nem fejleszt atomfegyvert (fenntartva a polgári célú technológia jogát), cserébe az összes szankció feloldását követeli.
- Trump jelzései: Az amerikai elnök a közösségi médiában „produktív beszélgetésekről” posztolt a gazdasági ellenségeskedés teljes felszámolása kapcsán, és megosztotta Pakisztán miniszterelnökének felajánlását a tárgyalások befogadására.
A szaúdi nyomás:
- A New York Times információi szerint Mohamed bin Szalmán szaúdi trónörökös a háború folytatására sürgeti Trumpot. Szerinte a jelenlegi amerikai-izraeli katonai hadjárat „történelmi lehetőség” a Közel-Kelet átalakítására.
- A trónörökös az iráni keményvonalas kormányzat megdöntését tartja az egyetlen megoldásnak az Öböl-menti fenyegetés felszámolására.
A stratégiai dilemma:
- Különböző célok: Míg Izrael számára egy belső káoszba süllyedő Irán is győzelmet jelentene, Szaúd-Arábia egy bukott iráni államot közvetlen biztonsági kockázatnak lát.
- A kockázat: Szaúdi és amerikai tisztviselők attól tartanak, hogy a konfliktus elhúzódása esetén Irán súlyos csapásokat mérhet a szaúdi olajlétesítményekre, az USA pedig beleragadhat egy „végtelen háborúba”.
- Mindeközben: A Pentagon további több ezer amerikai katonát vezényel a Közel-Keletre a következő órákban, jelentette a 12-es csatorna riportere, egy amerikai forrásra hivatkozva.
Alagútmegsemmisítés és célzott likvidálások Libanonban
Az Izraeli Védelmi Erők intenzívebbé tette a Hezbollah terrorszervezet gazdasági és katonai infrastruktúrája elleni csapásokat.
Szárazföldi műveletek és alagútharcok:
- Golani rajtaütés: Az izraeli hadsereg tájékoztatása szerint a Golani dandár egységei a múlt héten nyolc Hezbollah-fegyverest öltek meg Dél-Libanonban. A harcok során tűzharcban és légicsapásokban végeztek velük, egyikük a Radwan Erő mesterlövésze volt.
- Felszámolt infrastruktúra: A katonák rábukkantak egy fegyverekkel teli alagútra, amelyet a fegyveresek használtak; a lefoglalások után a járatot megsemmisítették.
Gazdasági hadviselés: Célkeresztben a benzinkutak
- Al-Amana hálózat: Az izraeli légierő hullámokban támadta a Hezbollah tulajdonában lévő Al-Amana üzemanyag-elosztó társaság töltőállomásait.
- A vád: Az izraeli hadsereg szerint a 2020 óta amerikai szankciók alatt álló cég a terrorcsoport „jelentős gazdasági bázisa”, amelyet fegyverszállító kamionok és terroristák mozgatásának tankolására használnak.
Célzott likvidálás Bejrútban:
- Haditengerészeti csapás: Az izraeli haditengerészet tegnap Bejrútban likvidálta az iráni Kudsz Erő egyik tagját, Muhammad Ali Kuranit.
- Hátttér: Kurani iráni hírszerzők által irányított terrortámadásokat készített elő.
Közvetlen iráni fenyegetés:
- Célpont sz amerikai nagykövetség: A Hezbollah-ellenes libanoni Nidaa al-Watan újság jelentése szerint egy Bejrúttól északra, Keszerwan térségében elfogott iráni rakéta eredeti célpontja az Egyesült Államok libanoni nagykövetsége volt.
Váratlan gazdasági együttműködés
A háború kellős közepén az izraeli kormány várhatóan ma jóváhagyja a „Jordán Kapuja” projekt teljes körű megvalósítását, amely egy közös izraeli-jordániai ipari övezet létrehozását célozza.
Miért fontos?
- Harmincéves adósság: A projektet már három évtizeddel ezelőtt tető alá hozták, de az évek során folyamatosan elakadt vagy elhalasztották.
- Visszatérés az alapokhoz: A kormány és a Regionális Együttműködési Minisztérium most visszaállítja az eredeti tervet, amely egy szabadkereskedelmi övezet létrehozását irányozza elő a két ország között.
- Stratégiai fordulat: Ezzel hatályon kívül helyezik a 2022-es kormányhatározatot, amely még jelentősen korlátozta volna a projekt volumenét.
A háttér:
- Emírségek szerepe: A KAN közrádió jelentése szerint a fordulat hátterében az Egyesült Arab Emírségek áll, amely aktívan támogatja és szorgalmazza a projekt előmozdítását.
- Gazdasági híd: Az ipari park célja a gazdasági kapcsolatok erősítése és egy közös gyártási-kereskedelmi központ létrehozása a határon.
Nagyszabású mozgósítás
A libanoni szárazföldi hadműveletek kiterjesztése és az Irán elleni folyamatos háború miatt az izraeli kormány várhatóan jóváhagyja a tartalékos állomány létszámkeretének 400 000 főre emelését.
A háttér:
- Katonai vs. politikai döntés: A KAN közlése szerint a védelmi minisztérium eredetileg 450 000 fős keretet igényelt, de a politikai vezetés végül 400 000 főnél húzta meg a határt.
- Rugalmasság a cél: A ténylegesen behívottak száma valószínűleg alacsonyabb lesz; a magasabb keretszám elsősorban a hadsereg mozgásterét és rugalmasságát hivatott biztosítani a hosszú távú hadműveletek során.
A belső feszültség:
A bejelentés azonnal felerősítette a társadalmi vitát a tehermegosztásról.
- Kritika a vallásos cionista oldalról: A Nemzeti Vallásos Tartalékosok Fóruma szerint a létszámemelés „azonnali biztonsági szükséglet”, de hangsúlyozták, hogy ez nem tartható fenn a terhek igazságos elosztása nélkül.
- Követelés: Követelik a társadalom minden szegmensének, különösen a haredi (ultraortodox) közösségnek a tényleges besorozását.
Kémkedés vagy „átverés”?
Vádat emeltek két jeruzsálemi testvér ellen, akiket azzal gyanúsítanak, hogy iráni ügynököknek szolgáltattak ki információkat. Az ügyet nemzetbiztonsági okokból hónapokig titkolták, a gyanúsítottak neve továbbra sem nem nyilvános.
A vádak részletei:
- Anyagi motiváció: Az ügyészség szerint a 20-as éveikben járó izraeli állampolgárok több mint 100 000 sékelt kaptak iráni összekötőjüktől, miközben pontosan tudták, kivel állnak kapcsolatban.
- MI a megtévesztés szolgálatában: A vád szerint a páros mesterséges intelligenciát használt hamis térképek és katonai jelentések készítéséhez. Sőt, egyikük az elit 8200-as hírszerző egység tisztjének adta ki magát.
- Hivatalos álláspont: Bár az átadott információk egy része nem volt hiteles, a rendőrség és a Sabak szerint így is alkalmasak voltak arra, hogy az ellenség felhasználja őket Izrael ellen.
A védelem stratégiája
- „Cionista hazafiak”: Ariel Atari, a testvérek védőügyvédje „felháborítónak” nevezte a vádiratot. Állítása szerint védencei nem kémek, hanem hazafiak, akik csupán „le akarták húzni” az irániakat.
- Kitüntetés: Az ügyvéd odáig ment, hogy szerint az ügyfelei nem börtönt, hanem Izrael-díjat érdemelnének, amiért „kárt okoztak az iráni ellenségnek” a félrevezetéssel.
The post Gyilkolt a Hezbollah rakétája, kémkedés vagy átverés és Trump dilemmája first appeared on Új Kelet Live.