ujkeletlive
Éjszakai támadások
Tegnap este országszerte tovább folytatódtak az iráni rakétatámadások, azt követően, hogy a fél kilenc körüli kilövések súlyos károkat okozva Bnei Brak és Givat Smuel településeken egyenesen lakóházakba csapódtak be.
Egy fiatal férfi közepesen súlyos, 11 személy – közöttük 6 gyermek könnyebb sérüléseket szenvedett.
Éjfél után kisebb nagyobb szünetekkel újabb riasztások következtek, Eilaton egy órán belül összesen háromszor szólaltak meg a szirénák, egy esetben téves riasztásként. Tel Aviv és körzetében kétszeri előzetes figyelmeztetés után a kilövés hatósugara először Jeruzsálem és környékére, majd Saron régióra korlátozódott.
Eközben, a hadsereg közlése szerint az izraeli légierő újabb támadáshullámot indított Teheránban, az iráni rezsim infrastruktúrájának létesítményeit célozva.
Előzmények – tegnap este a libanoni Hezbollah mintegy 30 rakétából álló sorozatot lőtt ki az északi közösségekre. A támadás során a 30 éves Nuriel Dubin életét vesztette, ketten pedig könnyebben megsérültek.
Tartalékosok mozgósítása, és polgárvédelmi irányelvek:
- a kormány várhatóan jóváhagyja a „Tzav 8” (rendkívüli behívóparancs) meghosszabbítását, ami újabb 400 ezer tartalékos mozgósítását jelenti május végéig.
- Polgárvédelemi Parancsnokság – a lakosság számára érvényes irányelvek csütörtökig változatlanok.
Trump: a megfelelő emberrel tárgyalunk
15 pontos béketerv: Izrael szkeptikus, az elnök szerint működni fog
Teherán állítása miszerint Donald Trump elnök béketárgyalásra vonatkozó bejelentéseinek egyetlen célja az olajárak mérséklése, illetve a tőzsdei kereskedések felrázása, úgy tűnik nem teljesen alaptalan feltételezés.
A korábban bejelentett 48 órás ultimátumot felváltó – miután Washington, és a teheráni rezsim kölcsönös támadásokat helyeztek kilátásba egymás energetikai létesítményei ellen, határidő kitolása újabb öt nappal az állítólagos konstruktív kétoldali tárgyalások folytatása érdekében, a kereskedések pozitív visszajelzéseit eredményezték, ami valószínűleg Trump szokásos stratégiájának elsődleges célja volt.
Néhány órával az ultimátum meghosszabbítása után Trump újabb „szenzációs hírrel” szolgált, ami a Brent árát 100, míg WTI nyersolaj árát 80 dollár alá repítette. Az Ovális Irodában újságíróknak nyilatkozó elnök ugyanis sejtelmesen bejelentette, miszerint Irán egy „hatalmas értékű ajándékot” adott neki, mire a riporterek rákérdeztek, hogy bármi is legyen a szóban forgó ajándék, az elnöknek mi oka van, hogy bízzon a irániakban.
Trump kijelentette ugyan, hogy senkiben sem bízik, majd hozzátette – „tegnap valami egészen elképesztőt tettek – adtak nekünk egy ajándékot; ami ma meg is érkezett. Ez egy nagyon nagy ajándék volt, amely rengeteg pénzt ér. Nem fogom elárulni, mi volt az, de igen jelentős trófea,” – állítja az elnök, továbbá pedig megjegyezte, hogy – „átadták nekünk, és pontosan azt tették, amit ígértek. Ez számomra egy dolgot jelentett: a megfelelő emberekkel tárgyalunk. Ők voltak az egyetlenek, akik meg tudták ezt tenni.”
Az ajándék pontosítására vonatkozó kérdéseket hárította ugyan, de azt elárulta, hogy – „nem a nukleáris kérdéshez kapcsolódik, hanem az olajhoz, és a gázhoz,” – illetve összefügg a Hormuz-szoros válságával.
Végezetül, Trump viccelődve megjegyezte, hogy védelmi minisztere, és vezérkari főnöke „elkeseredett,” amikor közölte velük, hogy – „azt hiszem, véget vetünk a háborúnak,” mivel ők „folytatni akarják a harcot;” arra a kérdésre pedig, hogy a háború után a Hormuz-szorost az Egyesült Államok fogja-e ellenőrizni, azt állította, miszerint – „azt fogunk ellenőrizni, amit csak akarunk.”
A lehetséges tűzszünetre vonatkozóan, Trump 15 pontos béketervet készített elő, miközben Teherán válaszára vár az akár a héten létrejövő iráni csúcstalálkozóra vonatkozóan, melynek helyszíne a pakisztáni főváros lenne.
Az elnök optimizmusának hangot adó bejelentései ellenére, úgy tűnik a háború eszkalálódására irányuló tervei vannak, ugyanis a háttérben ezer fős ejtőernyős-gyalogos különleges alakulatot készül elindítani a Közel-Keletre.
Ugyanakkor, a nyilvánosság előtt Trump változatlanul azt állítja, hogy a hadjárat lezárására törekszik, és választ vár az apja nyomdokaiba lépő Modzstaba Hámenei – újonnan megválasztott ajatollahtól a béketárgyalásokra vonatkozó javaslatára.
A csúcstalálkozó lehetősége az Egyesült Államok, és a közvetítő országok – Pakisztán, Egyiptom és Törökország révén jutott el a teheráni rezsim vezetőihez, és amennyiben a másik fél is hajlandóságot mutat, a béketárgyalás első fordulójára akár már a héten csütörtökön sor kerülhet a pakisztáni Iszlámábádban, – jelenti az Axios.
Kulisszák mögött
Trump 15 pontos béketervben foglalja össze a háború befejezésének kritériumait, amit Teherán mellett Izraelnek is átadott, azt állítva, hogy Irán számos feltételt máris elfogadott – közöttük a nukleáris dúsításról való lemondást, bár erre nincs bizonyíték, annál is inkább, mivel a rezsim – újabb trükktől tartva, egyelőre a tárgyalások felvételét sem ismeri el.
- A fehér házi tervezet hasonló feltételeket tartalmaz, mint legutóbbi genfi tárgyalások során tárgyaltak, azaz – lemondás a magasan dúsított uránkészletről; fokozott ENSZ-felügyelet elfogadása; ballisztikus rakéták hatótávolságának, és számának korlátozása, illetve a régióbeli proxy-szervezetek támogatásának csökkentése.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök és kormánya a hivatalos jóhiszemű optimizmus ellenére kételkedik. Netanjahu nem bízik Irán szándékaiban, még akkor is, ha valami csoda folytán beleegyezne a követelésekbe. Másrészt, Jeruzsálemben amiatt is aggódnak, hogy Trump olyan megállapodásba is belemenne, amely nem teljesíti Izrael céljait, jelentős engedményeket téve Iránnak, miközben korlátozná katonai mozgásterét, – idéz az Axios két jeruzsálemi politikai forrást.
Mit mondanak Iránban? – Teherán egyelőre fenntartásokkal kezeli Trump közlekedését, utalva a tavaly júniusi, majd a múlt havi áldiplomáciai tárgyalásokra, melyeknek célja Irán megtámadásának álcázása volt mindkét alkalommal. Eközben Washingtonban azt hangoztatják, miszerint az iráni vezetés köreiben káosz uralkodik, mivel amerikai tisztviselők szerint nehézségekbe ütközik a belső kommunikáció, amit a legfőbb vallási vezető, Modzstaba Hámenei bizonytalan helyzete tovább nehezit. Mire iráni források úgy vélekednek, Trump szándékai komolytalanok, és diplomáciai előrehaladásról szóló bejelentései révén csak a piacokat próbálja nyugtatni, illetve időt nyerni katonai terveihez.
- Teherán azzal érvel, hogy az amerikai–iráni tárgyalások előző két fordulója során Trump meglepetésszerű támadásokra adott engedélyt, miközben azt állította, hogy egyezségre törekszik, emellett az újabb szárazföldi dandár küldése a régióba, szintén azt bizonyítja, hogy az elnök béketárgyalási javaslata kizárólag a megtévesztés célját szolgálja.
Az Axiosnak nyilatkozó Trump-tanácsadó szerint az erők összevonása nem a rosszhiszeműség jele, hanem annak, hogy az elnök komolyan gondolja a „hadihajókról történő tárgyalást,” miközben „egyik keze nyitva áll az egyezségre, a másik pedig ökölben van, és arra vár, hogy pofán vágjon.”
Összességében, – azonban úgy tűnik Trump nem tud dönteni, egyszerre hajlik a diplomáciai rendezésre, és a katonai eszkalációra, abban a reményben, hogy az időt húzva a fejlemények alapján dönthessen. Amennyiben a tárgyalások mégis elkezdődnek fehér házi tisztviselők szerint erős tűz alatt fog történni, és a háború a legjobb esetben is további két-három hétig nem fog véget érni.
Trump valójában a háború eszkalálódását tervezi
Az elnök öt nappal hosszabbította meg a tervezett iráni energetikai létesítmények elleni támadást, ami pénteken jár le, ezért tűzték ki a lehetséges iszlámábádi csúcstalálkozó időpontját csütörtökre.
Karoline Leavitt, a Fehér Ház sajtófőnöke a jelenlegi helyzetre vonatkozóan kijelentette – „érzékeny diplomáciai egyeztetésekről van szó, az USA nem a médián keresztül fog tárgyalni. Miközben Trump elnök, és csapata vizsgálja a diplomácia lehetőségét, az ‘Epic Fury’ hadművelet szünet nélkül folytatódik a Pentagon katonai céljainak elérése érdekében,” – tette hozzá, miközben nyilvánosságra került, miszerint a 82. légiszállítású hadosztály parancsnokságát utasították Közel-keleti bevetésre való felkészülésre.
- az említett gyorsreagálású hadosztály kifejezetten erőszakos behatolási műveletekre specializálódott, ami alkalmassá teszi a sziget elfoglalására, – jelentette a The New York Times. A North Carolina-i Fort Braggben állomásozó hadosztály „a világ bármely pontján bevethető 18 órán belül,” ugyanakkor a műveletnek kockázatai is vannak, mivel páncélos támadás esetén sebezhetőek, és jelen esetben nincs a közelben támogatás, – idéz a Times katonai szakértőket.
Trump szerint a megfelelő személyekkel tárgyalnak
Az elnök megerősítette, hogy alelnöke JD Vance, és Marco Rubio külügyminiszter vesz részt az Iránnal folytatott tárgyalásokon a háború lezárása érdekében. Amennyiben létrejönnek a tárgyalások, Trump úgy tűnik változtatott a tárgyaló küldöttek személyén mindkét oldalon. Különmegbízottai – Jared Kushner és Steve Witkoff helyett, alelnökét bízná meg a megbeszélések lebonyolításával, míg a másik oldalon Abbász Aragchi külügyminiszter helyett, és Modzstaba távollétében, az iráni parlament elnökére, Mohammad Bagher Ghalibafra esett a választása.
Vance megbízása azért is kézenfekvő, mivel iráni tisztviselők állítólag jelezték a Trump-adminisztrációnak, hogy az egyeztetéseket nem kívánják újrakezdeni a korábbi tárgyalókkal (Kushnerrel, Witkoff); ehelyett inkább az alelnökkel tárgyalnának, – közölte a CNN regionális forrásokra hivatkozva, megjegyezve, hogy a titkos csatornákon keresztül továbbított üzenet jelzi a bizalmi deficitet Trump korábbi tárgyalóival szemben. Vancet úgy látják, hogy nyitottabb a háború befejezésére, mint elődei – másrészt úgy tűnik Trump őt kérte meg arra is, hogy felhívja Netanjahut a várható iráni tárgyalásokkal kapcsolatos egyeztetések miatt. Ugyanakkor, Vance nem kis kockázatot vállal, egy olyan konfliktus lezárása áll előtte, ami eddig senkinek sem sikerült háború kirobbantása nélkül.
A Fehér Ház nevében, Leavitt azonban egyelőre nem adott tájékoztatást Vance alelnök megbízatását illetően, mondván „egyedül Trump elnök dönti el, ki tárgyal az Egyesült Államok nevében. A delegációban Vance, Rubio, Witkoff és Kushner is helyet kap.”
Politika – mizráhi ellenes rasszista kijelentések a Miniszterelnök Hivatal főnökétől
A Miniszterelnöki Hivatal körüli botrányoknak se vége se hossza. A közel egy hónapja zajló iráni háború folyamatos megpróbáltatásai – napi szintű rakétabecsapódás, gyász, és anyagi károk közepette a 12-es csatorna köztudottan Binjámin Netanjahu miniszterelnökhöz közeli riportere, Amit Szegal – dehonesztáló politikai kiszivárogtatással állt elő, melynek célpontja a hivatal főnöke: Ziv Agmon.
Szegal szerint a miniszterelnök tényleges kabinetfőnöke, és szóvivője, jelenleg a legmagasabb rangú személy a hivatalban, Agmon, aki azontúl, hogy Netanjahu legközelebbi tanácsadója, szinte az egyetlen is, mivel Jonatan Urichot felfüggesztették,Tzachi Braverman ellen nyomozás folyik, Ron Dermer pedig távozott, Tzachi Hanegbit pedig kirúgták, ugyanakkor Eli Feldsteint nem említi. Ezen körülményeknek következtében, a riporter szerint Agmon ügyvéd a lehető legmagasabbra emelkedett, azt követően, hogy a háború alatt a tájékoztatási részleg külsős munkatársából szóvivővé, majd főszóvivővé, végül megbízott kabinetfőnökké vált.
Háborús napokban ő az a személy, aki elválasztja Netanjahut a külvilágtól, és néha a hivatal többi munkatársától is; kétséges azonban, hogy Netanjahu tisztában van-e azokkal a szélsőséges nézetekkel, amelyeket Agmon az elmúlt években – sőt, egészen a közelmúltban is – képviselt a Likud, a keleti (mizráhi) zsidók, a Sász párt, valamint maga Netanjahu, felesége – Szara, és fia – Jáir irányában, – teszi fel a kérdést Szegal.
Ezt követően, a kedd esti műsorban részleteket tett közzé, melyek többsége telefonos beszélgetésből származik, és amelyre Agmon hivatala közleményben reagált – „nem kívánok foglalkozni a ma este nekem tulajdonított gyalázkodásokkal, de egy dolog mellett nem mehetek el szó nélkül. Aki ismer engem, és a miniszterelnökkel végzett munkámat, jól tudja, hogy a mizráhi zsidósággal kapcsolatban nekem tulajdonított szavak távol állnak tőlem – már csak azért is, mert családom nagy része keleti származású, és marokkói. Itt valódi igazságtalanság ért engem.”
A kiragadott idézetek szerint Agmon többek között azt mondta, hogy „Netanjahunak vége” október 7-e miatt; majd a „buta képviselőnők” értik, hogy Szara Netanjahuval szemben „csak a hízelgés működik,” majd azt állítja „minden indok nélkül Jáir Netanjahu bement a külügyminisztériumba, és rákényszerítette Eli Cohent (a tárca akkori vezetője), hogy állítson ki neki diplomata útlevelet.”
Nem teljesen világos, hogy a közzétett beszélgetések részletei miért éppen most kerültek nyilvánosságra, de a riport számos Likud képviselők elleni, többnyire rasszista kijelentésekkel támasztja alá, hogy miért nem alkalmas Agmon a Miniszterelnöki Hivatal vezetésére.
- „Nem tett jót, hogy megnyitották Marokkót az izraeli turizmus előtt, mert most már tudjuk, honnan jöttek a mi marokkóiaink. Afrikából. A babun az egy majom.”
- „(Niszim) Vaturi egy babun, (Eli) Revivo egy visszamaradott marokkói. Nem világos, hogyan választják meg ezeket az embereket a Kneszetbe. Eli Dallal egy senki. Ki ismerné ezeket az embereket? Micsoda babunok. Kár, hogy nem lehet rögzíteni az egész listát, és befejezni az előválasztást.”
- „Amikor (David) Amszalem azt mondta, hogy a tüntetők Rolex-el járnak, miért felejtette el megemlíteni, hogy a miniszterelnök felesége olyan Dior táskával jár, ami annyit ér, mint egy Rolex?”
- „Jáir bement a külügyminisztériumba, és rákényszerítette Eli Cohent, hogy diplomata útlevelet adjon neki, pedig erre semmi indoka nem volt.”
- „A buta képviselőnők értik Szara mellett, hogy csak a hízelgés működik, folyton ezen versengenek.”
- „Fel kellene adni egy hirdetést: ‘erőszakolókat, és gyilkosokat keresünk a Likud listájára’, mert tolvaj, betörő és emberrabló már van,”- mondja a felvétel szerint Agmon azt követően, hogy a legutóbbi Likud választásokon alulmaradt körzetében, majd ezután próbált átállni Beni Ganz pártjához (Nemzeti Egység): – „helyet akarok Ganz listáján. Valójában sokkal jobban illenék hozzá, mint a majmokhoz.”
- Sász párt: „csak a pénzt tudják elvenni, ez a párt ilyen.”
- Lapidról: „Bibi elájult a zsinagógában Jom Kippurkor. Mi a fenéért nem lovagolja meg Lapid azt, hogy öreg, és nekünk hosszú távú vezetőre van szükségünk?”
- Október 7. után: „Bibinek vége. A kérdés az, marad-e ország. Haza kell mennie. Kíváncsi vagyok, ki lesz a felelős a túsztárgyalásokért, (Slomo) Karhi vagy Amszalem? Egy tönkrement ország.”
- „A Likud karrierje befejeződött. Kellene, hogy az egyiptomiak közzétegyék a Bibivel folytatott beszélgetés felvételét, akkor vége lenne,” – mondta állítólag, amikor felmerült, hogy Egyiptom figyelmeztette Izraelt a szörnyűségre, ami Gázában készül.
The post Trump: a megfelelő emberrel tárgyalunk; Irán szerint a háttérben az elnök eszkalálódásra készül first appeared on Új Kelet Live.