Avi/ujkelet.live
A háború 28. napja: Az izraeli légierő az elmúlt nap során több tucat iráni katonai helyszínre mért csapást Nyugat-Iránban, célba véve a ballisztikus rakéták kilövőállomásait és tárolóit.
Mi történt? Az Izraeli Védelmi Erők közleménye szerint Kermansah és Dezful térségében mintegy 70 bombát dobtak le olyan létesítményekre, amelyeket Irán ballisztikus rakéták tárolására és indítására, valamint légvédelmi rendszerek működtetésére használt.
- Veszteségek: A hadsereg tájékoztatása szerint a helyszíneken tartózkodó iráni katonák életüket vesztették a támadásokban.
A számok mögött
Effie Defrin dandártábornok, az izraeli hadsereg szóvivője tegnapi sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a háború kezdete óta már több mint 1000 célpontot találtak el az iráni fegyvergyártási iparban.
- A támadások rakéta- és dróngyárakat, valamint védelmi rendszereket érintettek.
- Defrin hangsúlyozta: a hadműveletek a beszállítói hálózatokat is elérik, hogy hosszú időre kiiktassák a fenyegetést.
Közvélemény-kutatás: Izraeli támogatás
A Mano Geva adatai alapján az izraeli lakosság körében továbbra is magas a katonai fellépés támogatottsága:
- Irán: 60% a folytatást, 29% a háború lezárását támogatja.
- Hezbollah, Libanon: 67% a folytatást, 22% a lezárást támogatja.
Mi várható? „A likvidálások nem állnak le” – jelentette ki Defrin, hozzátéve, hogy a következő napokban tovább mélyítik az elért eredményeket, és folytatják mindazok üldözését, akik Izraelt fenyegetik.
Nukleáris aggályok és izraeli-amerikai nézeteltérések
Miközben a katonai műveletek zajlanak, a diplomáciai fronton komoly törésvonalak jelentek meg a Trump-kormány és Izrael között, miközben az öbölmenti államok egy „piszkos bomba” lehetőségétől tartanak.
A viszály pontjai: Izrael vs. Trump-adminisztráció
A KAN közszolgálati műsorszolgáltató információi szerint jelentős nézeteltérések alakultak ki Izrael és a Trump-kormányzat között a 15 pontos tervezettel kapcsolatban. A vita főként három ponton éleződött ki:
- Rakétaprogram: Izrael kifogásolja az iráni ballisztikus rakétaprogram jövőjére vonatkozó homályos megfogalmazásokat.
- Urántartalékok: Kérdéses az iráni dúsított urán átadása a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek.
- Szankciók: Izrael ellenzi az USA és Európa által Iránra kivetett gazdasági szankciók jelentős enyhítését.
A háttérben: Izrael attól tart, hogy Trump ideiglenes tűzszünetet rendel el a Teheránnal való tárgyalások idejére.
Öbölmenti félelmek: A „piszkos bomba” árnyéka
A régiós hírszerző szolgálatok találkozóján a KAN szerint súlyos aggodalmak merültek fel:
- Visszatartott urán: Az öbölmenti országok attól tartanak, hogy egy esetleges megállapodás keretében Irán nem szolgáltatja be az összes dúsított uránt, hanem több tíz kilót visszatart.
- Taktikai atomfegyver: Fennáll a veszélye, hogy ebből a maradékból Irán taktikai atomfegyvereket, úgynevezett „piszkos bombákat” állít elő.
- Stratégiai fenyegetés: Ez a forgatókönyv alapjaiban írná át a térség biztonsági helyzetét, különösen az öbölmenti államokat érő folyamatos iráni csapások fényében.
Mi történik az ENSZ-ben?
Az ENSZ Biztonsági Tanácsa péntek reggelre zárt körű konzultációt hívott össze Irán ügyében.
- A kezdeményező: Oroszország kérte az ülést az Irán polgári infrastruktúráját érő amerikai-izraeli támadások miatt.
- A házigazda: A találkozót a Biztonsági Tanács soros elnöki tisztét betöltő Egyesült Államok tűzte ki – erősítették meg diplomáciai források.
Masszív csapatösszevonás és a „végső csapás” terve
A Fehér Ház és a Pentagon legalább 10 000 további harcoló katona Közel-Keletre küldését mérlegeli. Ez a lépés egyértelmű jelzése annak, hogy az Egyesült Államok komolyan készül egy iráni szárazföldi hadműveletre.
Miért fontos? Ha a Trump-adminisztráció a kivezénylés mellett dönt, az drasztikusan megnöveli az amerikai harci jelenlétet a térségben, éppen akkor, amikor a diplomáciai üzenetváltások is zajlanak.
- Katonai opciók: Az Axios jelentése szerint a Pentagon egy Irán elleni „végső csapás” tervein dolgozik, amely tömeges bombázóhadjáratot és szárazföldi erők bevetését is magában foglalhatja.
- Eszkalációs készenlét: Források szerint Trump kész az eszkalációra, ha a tárgyalások nem hoznak gyors és kézzelfogható eredményt.
A hadszíntér alakulása: A döntés jövő héten várható, de bizonyos erősítések már úton vannak.
Diplomáciai kettősség: Miközben zajlik a katonai felvonulás, Trump elnök kijelentette, hogy az USA tárgyalásokat folytat Iránnal a háború lezárásáról.
- Iráni bizalmatlanság: Teherán egyelőre nem egyezett bele magas szintű találkozóba. Az iráni tisztviselők gyanakvóak, és az amerikai diplomáciai törekvéseket csupán megtévesztő trükknek tartják.
Izraeli polgármesterek lázadása a kormány ellen
Miközben a katonai és diplomáciai nyomás fokozódik Iránon, az izraeli kormány és az északi települések vezetői között nyílt konfliktus tört ki a lakosság védelmének hiányosságai miatt.
Mi történt? Binjámin Netanjahu miniszterelnök egy szerdai Zoom-konferencián arra kérte az északi polgármestereket, tegyenek meg mindent, hogy megakadályozzák a lakosok elvándorlását a folyamatos Hezbollah-rakétatámadások ellenére.
- A kormány kérése: Netanjahu szerint a lakóknak a közösségeikben kell maradniuk, bár elismerte, hogy az idősek és a fogyatékkal élők számára komoly kihívást jelent a fedezékbe jutás.
- Kritikus különbség: Az iráni rakétákkal ellentétben a Hezbollah támadásai előtt nincs korai figyelmeztetés; az északi lakóknak csupán másodperceik vannak az óvóhelyek elérésére.
A bírálatok kereszttüzében: A helyi vezetők szerint a kormány „nem tesz megfelelő erőfeszítéseket” a polgárok védelmében.
- Be nem tartott ígéretek: Mose Davidovich, a Matte Aser Regionális Tanács vezetője a katonai rádióban emlékeztetett: a kormány már 2018-ban bejelentett egy projektet az északi határ menti védett területek megerősítésére, de ez 2026-ra sem valósult meg teljesen.
- „Csak az ima marad”: Davidovich szerint sok idős és beteg embernek nincs megfelelő védelme. „Az emberek az otthonaikban imádkoznak. Ezt teszik” – fogalmazott.
Miért más ez a helyzet? A 2023–2024-es Hezbollah-izraeli összecsapások idején mintegy 60 000 embert evakuáltak az északi területekről. Most azonban a lakosság a határ menti városokban és falvakban maradt, közvetlen életveszélynek kitéve a megfelelő infrastruktúra hiányában.
Belső válság a hadseregben
Miközben Izrael több fronton harcol, a katonai vezetés drámai figyelmeztetést intézett a biztonsági kabinet felé: a katona-hiány és a fokozódó műveleti igények miatt a hadsereg a működőképessége határára ért.
„10 vörös zászló”
Ejal Zamir vezérkari főnök a 13-as csatorna beszámolója szerint kijelentette: az Izraeli Védelmi Erők „önmagába fog omlani”, ha a kormány nem lép közbe azonnal.
- Szükséges intézkedések: Zamir szerint haladéktalanul új sorozási törvényre, a tartalékos szolgálatról szóló törvényre és a kötelező szolgálati idő meghosszabbítására van szükség.
- A jóslat: Figyelmeztetett, hogy a tartalékos rendszer nem fog kitartani, és a sereg hamarosan a rutinfeladatait sem tudja majd ellátni.
Új feszültségforrás
Avi Bluth vezérőrnagy, a Központi Parancsnokság vezetője a 12-es csatorna szerint rámutatott: a kormány Júdea és Szamáriára vonatkozó politikája tovább terheli a már így is végletekig feszített állományt.
- Telepek védelme: Az újonnan jóváhagyott telepek a Jordán-völgyben és Júdea és Szamáriában teljes védelmi csomagot és jelentős emberierőforrást igényelnek.
- Erőszakhullám: A szélsőséges telepesek támadásai megugrottak az Irán elleni háború alatt. Emiatt az izraeli hadseregnek egy eredetileg Libanonba szánt gyalogoszászlóaljat kellett átirányítania Júdea és Szamáriába a palesztinok elleni támadások megfékezésére.
„Ez a ti politikátok, de ehhez biztonság és emberállomány kell, mert a valóság a terepen teljesen megváltozott.” – Avi Bluth vezérőrnagy.
Politikai utórengések
A katonai jelentések heves vitát váltottak ki az izraeli politikában:
- Ellenzék: Jair Lapid ellenzéki vezető szerint a kormány stratégia és elegendő erőforrás nélkül küldte a sereget többfrontos háborúba. Követelte az ultraortodox férfiak besorozását és Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter hatásköreinek megnyirbálását, akit a „zsidó terrorizmus” támogatásával vádolt meg.
- Kormányszóvivő: A Miniszterelnöki Hivatal közleménye szerint a törvényi elakadásokért a jogi nehézségek a felelősek, nem a kormányzati szándék hiánya.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Aggodalom az iráni piszkos bombák miatt és izraeli-amerikai nézeteltérések first appeared on Új Kelet Live.