---

Kedves Dávid!

Nem vagyok notórius levelező, eddig csak egyet írtam. S minő véletlen, a neked írt nyílt levél végére nem felejtettem oda írni, hogy előbb-utóbb engem is kikezdenek. Mifelénk mostanában ugyanis ez a módi. Eddig ez senkinek, semmilyen ügyben nem sikerült. Neked napjainkban igen, és örülök, hogy igazoltad jóslatomat.

Most közvetlenül a visszahívásod kezdeményezése előtt, foglalkozzunk egy kicsit veled is, s ennek kapcsán hadd válaszoljak vádaskodásaidra.

Fél éve vagy ügyvezető, s mint közismert, az első perctől kezdve csak kampánnyal és korteskedéssel foglalkozol. A munkára alig-alig jutott időd. Nagyszabású nyilatkozatok, átgondolatlan deklarációk, senki által el nem vitatott BZSH vagyonőrző határozatok, lezáratlan vizsgálatok, szétvert működő rendszerek, megsértett emberek, megmagyarázhatatlanul brutálisan sok pénzzel felvett vezetők és indokolatlanul elküldött munkatársak, nagyjából ez „fémjelezte” ámokfutó tevékenységedet.  Az asztalodon közben tornyosultak az elintézetlen ügyek, magadhoz rendelt munkatársak és vendégek órákat várakoztak az előszobádban, előkészítetlen, le nem egyeztetett, végig gondolatlan intézkedések, a csepeli zsinagóga építésének megtorpedózása, egy fia szabályzat nem készült, pedig ez munkaszerződésed szerinti kötelezettséged, és folytatható a sor. Ugyanakkor – érthetetlen okból – ellenségként kezelted azt a MAZSIHISZ-t, a törvény által elismert történelmi egyházat, amelynek egyik – igaz, legnagyobb – hitközsége az általad ügyvezetett BZSH.

Mindezt fél évig megtehetted, mert minden korábbi támogatód azt várta, hogy végre lehiggadjál, kezdjél el dolgozni és ennek keretében tárgyalóasztalnál állapodj meg, elsődlegesen közös ügyeinkben.

Miért tartottam fontosnak kiemelni tevékenységed fő jellemzőit? Azért, mert legfontosabb közös dolgainkban csak akkor voltál nyitottabb valamelyest, amikor már égett a lábad alatta a talaj, amikor 25 aláíró már megelégelte semmittevésedet, sértő és bántó megnyilvánulásaidat, a kormányzati döntéseket is fékező akadékoskodásaidat. Mikor végre kicsit előbbre jutottunk, azonnal telekürtölted a világot, hogy demonstráld, mégis csak lehet veled együtt dolgozni.

Az egyik kiemelt terület a Dohány utcai Zsinagóga jegyértékesítő és beléptető rendszerének fejlesztése volt, pontosabban lett volna. Ennek érdekében a feljelentésen kívül fél évig semmit sem tettél. Ráadásul ezt a durva lépést egy olyan munkaközi anyagra alapoztad, amelyet mi készíttettünk, és azért bocsátottunk rendelkezésedre, hogy megnyugtassunk, mi, a MAZSIHISZ, komolyan foglalkozunk a témával. Ezt elolvasva, az említett feljelentésen kívül, csupán odáig jutottál el, hogy mondjuk föl azzal a céggel a szerződésünket, amelyik látványos, 2014-ben mintegy 500 mFt bruttó bevételt produkált a három érdekelt szervezet, a MAZSIHISZ, a BZSH és a Dohány utcai Zsinagóga körzete és alapítványa számára. Hogy mi lett volna azután, hogy felmondjuk az évek óta jól fungáló szerződést, erre nézve semmiféle elképzelésed nem volt, vagy ha igen, jól titkoltad.

Ezzel kapcsolatosan nem először mondom és írom, hogy kissé túllihegted a BZSH szerepét és felelősségét, amikor abból indultál ki, hogy a Dohány utcai Zsinagóga a BZSH tulajdona, holott a jegy árbevétel nem a szombati és az ünnepi szakrális tevékenységből keletkezik, hanem egyértelműen a MAZSIHISZ tevékenysége körébe tartozó idegenforgalmi, turisztikai és múzeumi tevékenységből.

A Dohány utcai Zsinagóga háznagy asszonya, Frölich Katalin már az elmúlt év május-júniusa óta azon dolgozott, hogy miképpen lehet a látogató számot tovább növelni és a beléptetés biztonsági rendszerét tökéletesíteni. Miközben ennek megalapozása végett szakértő közreműködésével igyekezett a jelenleg működő rendszer hiányosságait feltárni, az általad javasolt felmondással súlyosan kockáztattad volna a három érdekelt szervezet, a MAZSIHISZ, a BZSH és a Dohány utcai körzet bevételét. Nem a többletét, hanem az eddigi mértékét is. Az már hab a tortán, hogy ezzel együtt a BZSH körzeteknek ígértél többletforrást, természetesen a MAZSIHISZ rovására.

Míg a rebecen és a szakértő, utóbbi családjával együtt a Dohány utcai körzet egyik régi látogatója, még az esküvőjét is itt tartotta, helyettetek is dolgozott, s ez nem elismerést és köszönetet váltott ki belőled, hanem az említett munkaközi anyag alapján azonnal büntető feljelentést tettél. Csupán azt nem kérdezted meg tőlük, hogy mi volt a célja ennek a tanulmánynak, mivel számolt, és mivel nem (például a költségek egyikével sem).

Az a hangszalag, amelyet voltál oly szíves a sajtó rendelkezésére bocsátani, arról szólt, Frölich Katalin megkért, hogy várj még egy kicsit, a szakértővel tovább dolgoznak, és most még nem időszerű a BZSH elöljáróság elé vinni a témát.

Ezek után hadd világosítsalak föl téged, arról, hogy nekem mi volt a szerepem az általad felhánytorgatott, korrupció gyanúsnak tartott ügyben. A 2014. augusztusi munkába lépésemet követően – emlékeztetőül: a munka ez ügyben hónapok óta folyt – időről-időre tájékoztatást kértem és kaptam e feladat előre haladásáról.  Többször is mondtam neked, hogy dolgozunk egy merőben új rendszeren. Erre tekintettel abban is szót értettünk, hogy az AVIV Travel-lel kötött szerződés módosítására tett, egyébként értékes és jobbító szándékú javaslattal, most ne foglalkozzunk, mert egy átfogó és lényeges változtatást kell e területen mielőbb végrehajtani.

Mintegy két hónappal ezelőtt végre arról számolhattunk be neked, hogy erről be tudunk mutatni vizuálisan is egy formálódó elképzelést. A bemutatóra meghívtunk, de te fontosabb elfoglaltságot találtál magadnak és nem jelentél meg.

A projekt demonstrációját Halász András tartotta, akit korábbról ismertem, nem csak a Dohány körzetből. Az ő édesapja, a biztonságtechnikai szakmában negyedszázada dolgozó Halász Tamás ajánlotta számomra titkárnőnek a vele közös háztartásban élő Végh Erikát. Őt is régóta ismertem, ezért választottam őt erre a bizalmi feladatra. És most tessék ide figyelni: Halász András Halász Tamásnak az első házasságából származó gyermeke, aki soha nem élt közös háztartásban Végh Erikával. Ennyit a Halász család kapcsolódásairól, egymással és velem. Ezek után azt szeretném tőled kérdezni, hogy mi is a korrupció gyanújának alapja, ha ehhez még hozzáteszem azt is, hogy a szóban forgó Frankel Leó utcai lakás tulajdonosa Halász Eszter, Végh Erika és Halász Tamás közös gyermeke? Ismét csak emlékeztetőül: Halász András több hónappal az én munkába lépésem és titkárnőm felvétele előtt már együtt dolgozott ezen a munkán a rebecennel. Nagy hiba lett volna, ha jó nevű szakembereket azért zárunk ki e nagy szakmai felkészültséget igénylő feladat ellátásából, mert az élet kiszámíthatatlansága folytán a későbbiekben én MAZSIHISZ vezetői pozícióba kerültem.

S most elmagyarázom neked, hogy Halász András miért egy frissen alapított projektcéggel pályázott. Azért tette ezt, mert rajtad kívül remélhetően mindenki tudja, hogy lehetőleg olyan céggel kell szerződni, amelynek nincs átláthatatlan múltja, mert az mindig az, például adó- és szállítói tartozások miatt a pénz átutalásának is kockázata van.

A kedvedért azt is elmondom, bár lehet, hogy erről is hallottál már, hogy a projektcég garanciavállalásának, bármilyen csekély annak törzstőkéje, nincs akadálya, ha a beruházás során vásárolt eszközök működő képességét egy neves szállító cég szerződésben szavatolja, és ha ezzel együtt a szerződés a megrendelő által fizetendő összeg egy részének e célú visszatartásáról is rendelkezik.

Remélem megértetted, hogy nincs semmi baj azzal, ha a megrendelő a tárgyalásokat frissen létrehozott projektcéggel folytatja, és semmiféle korrupció gyanújára nem ad okot az, ha ez a cég az ügyvezető nem is olyan közeli rokonának lakását választja székhelyéül. Ebből éjjel-nappal dübörgő ügyet kreálni részben a hozzáértés hiányára utal, részben egy gyanú fabrikálásának szándékára vezethető vissza.

Bár a beruházás előkészítésének minden fázisáról tudomással bírsz, azért nem árt téged és a Tisztelt Küldötteket emlékeztetni a legfontosabb körülményekre.

Először is a még életbe nem léptetett szabályzat híján is ragaszkodtam ahhoz, hogy pályázatot írjunk ki, és adjunk lehetőséget más megbízható cégeknek is ajánlat adására. Meghívásos pályázatot írtunk ki, ami oly annyira nem volt titok, hogy a MAZSIHISZ alelnöke is ajánlott egy megfelelő referenciával bíró céget a saját ismeretségi köréből. Egyébként te is megtehetted volna. Zárójelben: igazán tudhatnád, hogy egy kiemelkedő fontosságú, nemzeti örökségünket képező és különösen veszélyeztetett objektum biztonsági rendszerét csak zárt körben szabad pályáztatni. Amit te javasoltál, a nyílt pályázat kiírását, nem tudom mással magyarázni, mint hogy fogalmad nincs a biztonságpolitikai szempontok elsődlegességéről. Nem ásványvíz beszerzés pályáztatásáról volt szó.

Másodszor, közös döntéssel létrehoztunk egy hattagú bizottságot, amelyben az érdekelt szervezetek egyenlő arányban képviseltették magukat.

Harmadszor, szabályos tenderbontás volt, jegyzőkönyvvel, jogászok jelenlétében. Majd a két kiválasztott cég bemutatót tartott. Előtte bevezetőként a rebecen beszámolt az eddigi munkáról és a távolabbi tervekről, rámutatva arra is, hogy ez utóbbiak miatt miért volt fontos a mielőbbi tenderkiírás és munkakezdés. Hangsúlyozta, hogy a Dohány utcai Zsinagóga pályázatot nyújtott be annak érdekében, hogy azt az európai kulturális örökségek közé válasszák, és ennek elengedhetetlen feltétele egy, a mai kornak megfelelő korszerű jegyértékesítő és beléptető rendszer kialakítása.

Negyedszer, ezen a megbeszélésen a jegyzőkönyv szerint döntés született arról, hogy melyik céggel kell tovább folytatni a tárgyalásokat. Bár a felkért szakértők – mert még ilyenek is voltak – véleménye lényegesen eltért egymástól, nyomatékkal esett latba az a körülmény, hogy a kiválasztott cég a főrabbi úrnál – az ismert előzmények miatt – jóval nagyobb bizalmat élvezett, emellett a műszaki tartalma is sokkal végig gondoltabb és tartalmasabb volt, továbbá nem tartalmazott olyan rejtett működtetési költségeket, amelyek a másik cég esetében fennálltak.

Szeretnélek emlékeztetni rá, hogy e döntéshez úgy tűnt, lelkesen, a jegyzőkönyv szerint legalább is minden kritika nélkül áltál hozzá.

A következő tárgyalást a BZSH elöljáróságával kiegészítve tartottuk. Minden résztvevő minden anyagot megkapott. A BZSH egyik bírálóbizottsági tagja, mint kiderült Halász András régi ismerőse, csatlakozott a Dohány utcai képviselőknek a KOSOA Kft ügyvezetőjének szakértelmét és megbízhatóságát méltató állásfoglalásához. A BZSH másik képviselőjének javaslatát viszont akceptálva, teljes egyetértésben, továbbra sem született érdemi döntés.  Egyébiránt te megint nyilvánosan támogattad a KOSOA Kft kiválasztását, bár mintha erről mára már megfeledkeztél volna.

Ezek után szeretném tőled megkérdezni, honnan veszed a bátorságot, hogy bárkit is megrágalmazzál, korrupcióval gyanúsítsál, amikor az általad hangfelvétellel kikezdett rebecennek semmiféle döntési joga nem volt, munkáját önzetlenül, nagy elánnal és alapossággal végezte. Frölich főrabbi úrnak a KOSOA Kft-be helyezett bizalmának kinyilvánítására viszont volt joga, sőt ez kötelessége is volt. Minthogy a bíráló bizottság nem döntött, se te, se én nem hagytunk jóvá semmit, csupán egyetlen kár ért bennünket, az, hogy a Frölich házaspár munkaviszonyának felmondása miatt általad keltett áldatlan helyzetben a pályázat visszavonására kényszerültem.

Most akkor szeretném megkérdezni még azt is tőled, vajon nem az változtatta-e meg véleményedet erről a projektről, vajon nem azért csaptad ezt a botrányt először a Frölich házaspár, majd körülöttem, mert határozottan kiálltunk a te alkalmatlanságod és visszahívásod mellett. Szem-és fültanúja voltam annak, ahogy próbáltad rávenni a főrabbi urat arra, vonja vissza aláírását a visszahívásodat kezdeményezők közül, és rajtam keresztül is többször üzented neki, hogy az elkövetkezendő 20 évben is emlékeztethet téged arra, hogy amikor bajba kerültél, segített rajtad.

Én akkor váltam ellenséggé, amikor újságírói kérdésre elmondtam, hogy egy olyan ember, aki az országos főrabbi megsértése után arra vetemedik, hogy egy másik főrabbit korrupcióval gyanúsítson, megmondtam az igazságot, azt, hogy te mindent alárendelsz hatalmi törekvéseidnek és szereplési vágyadnak, és mindennel foglalkozol, csak azzal, nem amivel kellene.

Mivel legutóbbi média dolgozataid és szerepléseid csak a jegyértékesítési és beléptetési rendszer körüli állítólagos anomáliákkal foglalkoznak, kénytelen vagyok ráirányítani a figyelmet arra, hogy milyen szörnyűségeket követtél el a Zsidó Nyári Fesztivál ellen.

Otromba módon kirúgtad a 17 éve ezt nagyszerűen, a legutóbbi években már MAZSIHISZ támogatás nélkül lebonyolított fesztivál szülőanyját és elismerten kiváló szervezőjét. S mind e közben pénzügyileg lezáratlan ügyeket, kifizetetlen számlákat, fizetési felszólításokat, neves művészek méltatlankodásait és elvesztett nagy összegű támogatásokat hagytál magad után. Itt állunk januárban és fogalmunk sincs arról, hogy augusztusban ki és miből fog fesztivált csinálni.

Nem baj, ha tudod és tudja mindenki, hogy jóvátehetetlen bűnt követtél el ebben az ügyben is.

Most felszólítottál a lemondásra, és belekeverted az én Agrobankos múltamat, ezért én is kénytelen vagyok egy félmondat erejéig a te némiképp színesebb előéletedre utalni.
Kettőnk között az a különbség, hogy én büszkén vállalom, amit tettem és ami velem történt, míg a te múltad miatt még nekem is szégyenkeznem kell. De azért jól jellemez téged, az én 20 évvel ezelőtti ügyemnek a felhánytorgatása és a mai általad kavart – egyébként nem létező – botrányhoz kötése.

Nem akartam megírni, elmondani, de mert elvetetted a sulykot most megteszem: nekem is volt módom lehallgatni azt a hangfájlt, amelyen Császár Balázs hallható, amikor tárgyalást folytatott egy olyan cég vezetőjével, amelyik 18 millió forintot juttatott volna a BZSH-nak.

Az előadóművészeti tevékenységhez törvényesen járó társasági adókedvezmény igénybevételéhez szükséges dokumentumokat már aláírtad, már csupán az ügylet zárása volt hátra (amely a fesztivál tényleges látogatószámához igazította volna a kapható pénzt), amikor a kiemelt munkatársad egy jelentős pénzt szabott a te aláírásod feltételeként. Lehet, hogy nem jól hallottad, de a hangfájlt lehallgató számára úgy tűnt, hogy nem partizánakcióról volt szó. Csupán a rend kedvéért ezt a hanganyagot a Császár Balázzsal tárgyaló cég vezetője készítette és bocsátotta a rendelkezésünkre.

Tudvalevő, hogy a te anyagi helyzeted több mint kritikus, oly annyira, hogy az egész BZSH valamennyi dolgozójának januári fizetését már karácsony előtt ki akartad fizettetni. Nehezen oszlatható el az a gyanú, hogy a BZSH-nak járó pénzből lecsippenteni kívánt milliókból nem csak Császár Balázs részesült volna. Remélem tévedek. De ez reálisabb feltételezés, mint az, hogy a főrabbi úr, a neje, vagy én korrumpálhatók lennénk.

De ez még semmi ahhoz képest, amilyen maffia módszereket alkalmaztál az említett kollégáddal együtt a hivatali helyiségedben, amikor az ottani beszélgetéseket rendszeresen rögzítettétek. Most már értjük, miért ragaszkodtál az irodádhoz, amikor az elnök úr meghívott egy békéltető beszélgetésre. Mi egy egész órát vártunk Heisler úr szobájában, és hiába kértelek, hogy gyere át.

Tudod kinek meséld, hogy a lehallgatásokról nem tudtál, és ezt megint csak a kollégád egymaga tette? Ha ezt a te tudtod nélkül tette, akkor amatőr vagy, tökéletesen alkalmatlan még lovaskocsi-vezetőnek is, ha meg tudtad, akkor nem vagy közénk való.

Ha igaz, hogy ez ügyben feljelentést tettél, akkor lehet, hogy magadat jelentetted föl? S mit szólsz Császár Balázs zsarolási próbálkozásaihoz, ami szintén a tudtoddal történt, és nem csak a Frölich családdal szemben. Ő engem is bizonyos hangfelvételek nyilvánosságra hozásával fenyegetett meg. Nem volt mitől megijednem, s ezt a magam úri módján közöltem is veletek.

Még szeretnék kitérni a médiaharcodra. A módszer egyszerű, a vak is látja: az átláthatóság, a tisztánlátás, a rendteremtés, ezek jól hangzó kifejezések, erre mindenki vevő. Még tanuld meg hozzá a prudenst is, hogy műveltebbnek láttassad magad.

Meg kell rágalmazni valakit, becsületében megsérteni, lemondásra felszólítani, kirúgni, ezek ismert blikkfangos megoldások. Innentől kezdve a sértettnek már magyarázkodnia, védekeznie kell. Professzionális módszer a karaktergyilkosság, ami ellen nincs hatásos eszköz. Hogy ne tévedj, nem általánosságban írtam ezt a néhány gondolatot.

Némiképp terjedelmes válaszomat nyílt leveledre az indokolta, hogy elegem lett a média hadjáratodból, a küldöttek folyamatos félretájékoztatásából. Azért szántam rád ennyi betűt, hogy megmutassam igazi arcodat, hátha még tudsz majd rajta fazonírozni.