Ez az igazi állatbarát. Nem hagyja a kutyusát a földön heverni. Egyébként sok olyan ismerősöm van, kedves ismerősöm aki ezreseket költ az állatokra viszont az embertársain soha semmit nem segítene. Mindez arról ugrott be, hogy a mostani miskolci ételosztással, bár nem szerettük volna , bekerültünk a közmédiába. Szerintem a szervezőknek éppen ez volt a céljuk, talán a jótékonykodás az csak olyan mellékes hozadéka volt az akciónak. Bizonyítja ezt is, hogy az ellenzéki képviselők nagy előszeretettel sürögtek a helyszínen. Erre csak azt mondhatom, hogy mások nyomorúságából erkölcsi tőkét kovácsolni nem valami fényes tett.
Szándékosan nem rakom ki azokat a képeket amelyeket a kollégáim az ominózus eset kapcsán készítettek. Mindannyiukat sajnálom, s mint szociálisan érzékeny alkat családilag sokat teszünk a szegényekért. Mert emlékszem milyen keservesen szegényen nőttem fel és mostanra megtehetem. A képlet tehát ilyen egyszerű. Azelőtt és mostanában is jár hozzánk egy hajléktalan – Ferenc aki előttünk kukázott. Majd rákérdeztem, volna e kedve a kertben dolgozni. Végül mára belakta magát hozzánk, van mobilja és ha csak szólunk már is jön ebédelni, vacsorázni. Szégyenlős magyar fiatalember, kapucniban jár kel a városban, magam se tudom mit csinál napközben. Viszont elmondta, hogy melyik parkban alszik. Büszkélkedett, már megszokta a hideget. A minap mutatta a papírt, hogy a rendőr megbüntette 15 ezer forintra mert nincsen személyi igazolványa. Nem hiszem, hogy a hatósági ember nem sejtette, ezt a pénzt az állam sosem látja. Kérdés mennyivel egyszerűbb lett volna ha támogatja a dokumentumok megszerzésében.
Különben a mostani Quaestor, Budacasch és mára a Lombard ügy ismeretében kezdek gyanakodni ezek az ételosztó alapítványokra. Nem azért mert időnként mindegyikőjük beáll valamelyik párt mögé hanem másért. Teljesen másért. Sokak szerint ezek a nagylelkű támogató alapítványok valójában jól menő üzleti vállalkozások amelyek mások rossz lelkiismeretére utaznak. A multikat, a nagy élelmiszerláncokat fejik, s telefonon s házalva gyűjtenek pénzt, majd hatalmas költséggel, emelt rezsivel osztogatnak, s jó színben próbálják magukat feltüntetni. Ez gyanú. Akik már részt vettel ilyen alapítványok munkájában, s betekinthettek a kulisszák mögött igen csak meglepődtek.
Na, hogy mit kapok majd én ezért véleményemért már sejtem. Ám valakinek csak el kell mondani, hogy amit láttunk, amit mondogatnak az nem az amit mindannyian akartunk volna.