Hol van ma Miskolcon a fogyasztóvédelem? Nem tetszik kitalálni. A Meggyes alja 12 szám alatt, ahol az ÁNTSZ, leánykori nevén a Köjál és ott is a negyedik emeleten.Ember legyen a talpán aki megtalálja, sehol egy tábla vagy útbaigazító reklám. Állítólag készül, de még nincsen.
Viszont van egy kedves készséges gárda akik bármikor meghallgatnak, de tenni semmire sem jogosultak. A multik és a külföldi tulajdonú kereskedők körberöhögik ha a fogyasztóvédelemmel próbáljuk őket ijesztgetni. A törvény, a suta rendelkezés fogatlan oroszlánná degradálta a hivatalt. Így aztán bármit is felpanaszolunk, egyet ajánlanak mint a moziban a pereces – forduljunk a békéltető bizottsághoz. Volt szerencsém már egy ilyen procedúrán lenni. Egy órát vártunk az OTP képviselőjének a megjelenésére. Még annyi fáradtságot vettek, hogy közöljék velünk a távolmaradásukat. Megtehetik. Mint ahogyan a parlament bizottságai is hasztalan idézik be a sáros vagy annak vélt fazonokat, eszükbe se jut elmenni a meghallgatásra.
Az én bajom egyszerű és döbbenetes. Eladnak nekem egy autót rendszámmal, forgalmi engedéllyel Fóton amiről kiderül Miskolcon, hogy passzíválták az okmányát. Miközben a számlán csaknem ötven ezret számoltak fel az üzembe helyezésre. A prágai székhelyű AAA autóház még bocsánatkérésre se képes, nem , hogy a kárt megtérítené. A fogyvéd praktikus tanácsa – a békéltetés. No comment. Tehát marad a rendőrség és a bíróság. Ám lehet, hogy az ilyen cégek a per végére már úgy felszívódnak Magyarországról mint a tavaszi zápor cseppjei a hirtelen napsütésben.
Másik, mert az ember mindig talál magának problémát, ha nem is keres. Köztudott, hogy ma már az ember a fizetését és a nyugdíját csak átutalással kaphatja. Rendjén is van. Elmúltak azok az idők amikor borítékban vettem át az 1200 forintot és mellé tűzött kis bérszalagot. A lóvéból lecsíptem a tankolásra való 150 forintot – igen , havonta háromszor ezzel fullra löktem a Trabant nem létező benzinóráját. Majd a maradékot betettük az ágynemű közé a szekrénybe. Mert messze volt a bank és nem ismertünk egy brókert se.
Most viszont egy kedves ismerősöm euróban kapja a németországi nyugdíját. Óriási pénzt, havi 300-at kap. S akkor egyszer csak úgy dönt kellene neki a lé, a bank úgy se fizet rá semmit. Sőt a kezelési költség lassan több mint a kamat. Tehát azt észlelte, fogy a pénzecskéje. Döntött kiveszi, s most tessék figyelni – ez neki egy félhavi nyugdíjába került. Őrület, bolond aki hazai bankban tartja a megtakarítását.
Nem véletlenül maga az OTP vezetése mondta ki – nem szeretnék ha nekik kellene a tisztességes ügyfeleikkel megfizettetni a Budacash, a Quaestor, a Lombard és még ki tudja kinek minek a sarát. Tehát ha ez így megy tovább – nehogy már pánikot keltsünk – minden pénzt a cihába vagy a Bécsi bankokba. Mondjuk a svájciak se rosszak. Csak messze vannak. Nem hiszik el, hogy valami nagy kamatot ott se fizetnek viszont ki be rakáskor elfelejtenek harácsolni.
Különben emlékszem Rogán úr szavaira is – mondotta, a nyugdíjakat nem akarják megcsapolni. Szóljunk neki, ha a bank ezt a pénzecskét is gusztustalanul próbálja megsarcolni. Na akkor most szóltam…