Lopott kép. Sebaj ha ő én is. Már csak azért is meg ránézésre eszembe jutott minden a miskolci sportüzletekről. A régiekről. Mert ugye a főutcán kettő is volt egy tulajdonban. A fotó megihletett, így a héten erről regélek majd a szokásos északos retro jegyzetemben.
Ja jut eszembe a múlt héten az igazság palotájáról írtam. A kelleténél többet , ezért a java kimaradt az anyagból. Erre mondják amiről nem tudunk az nincsen. Ha behunyjuk a szemünket minket se látnak – gondoltuk egykoron, amikor a piszoárnál még ágaskodni kellett.
S mi légyen a következő hetekben. Valószínű, hogy előrukkolok a szendrőládi remetével. Volt szerencsém hozzá. Vagy elmegyek Bükkszentkeresztre meglátogatom az apácákat. A vasgyári atyáknál már voltam, írtam róluk. Az egy élmény volt. Kérdés, milyen sorba tegyem…