Aki a szakmában van az ránézésre megmondja – a szituáció beállított, a szereplők szándékosan nem néznek a lencsébe. A korombeliek a tévé típusából kiszámolják, a felvétel a hatvanas évek vége felé készült. A magyar távirati iroda fotográfusa gondosan megszerkesztette a felvételt. Egy idősebb és egy fiatalabb vidéki – na mondjuk ki falusi , parasztasszony és egy tanító külsejű könyvtáros kell a csapatba. Látszódjon a tévé is, demonstráljuk, faluhelyen már csak ott van ahol kell. Magasan, zárhatóan, hogy ne babrálják. Ez egy korabeli propaganda fotó. Szerintem minden lapban rögtön le is hozták. Alatta, faluhelyen ma már mindenütt van könyvtár, sokan olvasnak, kedvelik a szovjet klasszikusokat. Esténként megtelik a kultúrház és közösen nézik a televíziót. Ebből az utolsó mondat igaz. Volt.
Egyébként , városban, Miskolcon főleg a könyvtárak rendre tele voltak. Szokás volt még olvasni, nemcsak újságot könyveket is.Olcsók voltak a könyvek, nagyon olcsók mégis szerettük a könyvtárit. Mert az még olcsóbb volt. Emlékszem valamikor az éves tagdíj egy forintot kóstált.
Ja és a televízió. Úgy durván hat havi átlagfizetésbe került egy kis képernyős, Tavasz vagy Tünde , természetesen fekete fehérben. Gömbölyített sarkúak voltak és a távirányító még ismeretlen. A nyolcvanas évek elején Németországban , a nyugati felében láttam először olyat, hogy fotelből kapcsolgathattam.
A fekete fehér korszakban a házunkban két televízió volt. A második a miénk nagy képernyősre sikeredett. Szerencsére mire nekünk is futotta erre a luxusra addigra már kiment a divatból az esti összejárás. Korábban, ahol volt készülék a szomszédok a híradó előtt kezdtek gyülekezni. Sámlival, hokedlivel vagy nyugággyal. Jó meccs vagy filmsorozat idején szűknek bizonyult az utcai nagyszobánk. Örültünk nem örültünk, csúnya lett volna bárkit is kirekeszteni. Meg kellett barátkozni a gondolattal, hogy a Híradó szignáljára – az olyan dallamra körbeforgós kamera – gyűltek a szomszédok mint a legyek a dinnyére.
Faluhelyen ugyanez a kultúrházakban volt szokásban. Folyt köv.