Különös a közvélemény. A tisztes többség elgondolkodik, mérlegel majd igyekszik tárgyilagosan elemezni a látottakat, a hallottakat. Tudom, nem egyszerű, háromig vagy tovább számolni mielőtt valami kicsúszna a szájunkból. A nagypolitika táborokra, szekérhadakra nyirbálta az országot és hajlamosak vagyunk mindent a pártok szemszögéből nézni.
Lévai Anikó doktor , Orbánt Viktor felesége négy gyermek édesanyja, az Ökumenikus Szeretetszolgálat nagykövete kötelességének érezte, hogy ellátogasson a menekültekhez. A szerencsétlenek aligha tudták, hogy ki is az a kedves hölgy aki szívélyesen érdeklődik a körülményeikről. Az esemény időközbe bejárta a sajtót, s mindenki pártállása szerint kommentálta a történteket. Leginkább az volt a vélemény, hogy miközben a miniszterelnök nem szívesen fogadja a migránsokat, a neje látogatást tesz náluk.
Nos, kezdjük azzal, hogy szükséghelyzet van. A menekültek nem jó kedvükben jöttek Európába. A nagy többség valós üldözött. Hogy fogadjuk őket vagy nem az már nem kérdés. Humanitárius kötelesség.Állami feladat, de minden jó érzésű segélyszervezet kiveszi a részét az ellátásból. S melyik nem jóérzésű. Az Ökumenikusok mindig is élen jártak a jótékonyságban. Megjegyzem, hogy ha nem megy oda Lévai Anikó akkor is jó téma lett volna, hogy miért is nem…Mint a szervezet nagykövetével már többször sikerült beszélni vele. Megtapasztaltam nem masli a szolgálat munkáján. Tevékenyen, rendszeresen részt vesz az adományok gyűjtésében , elosztásában s még a rakodásban is. S ez a kapcsolata korábbra datálódik mint férje miniszterelnöksége.
Van sapka nincs sapka – beszállt az ellátásba a szeretetszolgálat – szekérhadakra nyirbálták
