Eltűnt a leltárból két ilyen stratégiai bombázó Ukrajnában. Szép példány, állítólag atomtöltetek hordozására is alkalmas, még a régi szép szovjet időkből porosodott az ukrán hadsereg állományában. S ez úgy derült ki, hogy valaki felfedezte: talán 2013 vagy 2014 tavaszán szabályosan eladták. Nem tudják kinek. Papír van róla, szabályos a szerződés, de a vásárló neve és a vételár olvashatatlan. Csuda, hogy egyáltalán kiderült.
El se tudom képzelni, miként is történhetett ilyen malőr. Talán úgy, hogy egy reggel Misa kinéz az ablakon és felkiált: Szergej nem hiányzik nekünk két bombázó gép? Szergej: nekem ugyan nem. Ám mégis csak leltárban van, még rajtunk kérik majd számon… Szóval ez egy ilyen komoly hadsereg itt a közvetlen szomszédságunkban.
Bár engem az se nyugtat meg, hogy néhány száz, vagy félezer amerikai harckocsi állomásozik majd az Alföldön. Arra való hivatkozással, hogy az ukrán -orosz kakaskodás bármikor eszkalálódhat.Bár úgy mondják az öregek, hogy ha békét akarsz készülj a háborúra. Mi viszont csak békét szeretnénk, s szívem szerint csak is erre koncentrálnék.
Ja jut eszembe, hogy Mezőcsáton volt egy Molnár nevű úr aki addig hallgatta a Szabad Európa rádiót míg teljesen hangyás lett. Állandóan mondogatta, hogy közelednek az amcsik, nyugi mindjárt itt lesznek és akkor itt lesz a Kánaán. Szegény ember nem érhette meg az igazát. Mert most már tényleg itt lesznek tankostul.
Még egy közismert helybéli legenda – amikor Mezőcsáton átdübörögtek a szovjet tankok, a katonák azt kérdezgették, merre van a Szuezi csatorna. Lehet, nem lehet, szerintem nem érdemes lebecsülni őket se.
Nyoma veszett két bombázónak – a becsületes megtaláló jutalma – jönnek az amcsi tankok – ki kereste nálunk a Szuezi csatornát
