Csodálatos ez az internet. Most kaptam egy érdekes leírást, hiteles dokumentumot Kadhafi valamikori Líbiai diktátor rezsimjéről. Kezdem azzal amit idáig tudtam, tudhattunk, hogy egy időben támogatta a terroristákat. Összerúgta a port Amerikával amiért lebombázták a sátrait. Ő ugyanis ott érezte jól magát a sivatagban, ahol csak női testőrökkel vette körbe magát. Fiatal korában nagyon jó képű volt és gyakran megfordult hazánkban is. A harmadik világ haladó országai közé soroltuk. Mert ugye volt olaja, pénze és nem volt finnyás. Amikor Romában vendégeskedett egy közparkban felállított luxus sátorban szállt meg.
Amit nem tudtam, az országában ingyen volt az áram. Mindenkinek. Az állam kamatmentes kölcsönt adott a polgárainak. Az üzemanyag nevetségesen olcsó volt. S maga forszírozta a fiatalokat, hogy külföldön tanuljanak. Hihetetlen összegű ösztöndíjat fizettek. Az orvosi ellátás mindenkinek ingyenes volt és még számos jótéteményt vezetett be a gazdag olajbevételekből. Szóval nem volt smucig. S nem sajnálta a pénzt a díszes , flancos egyenruhákra, szerette a pompát mint Göring marsall aki magának tervezte a díszegyenruhákat.
Na és akkor jövünk mi a cívilízált világ és tálcán visszük nekik a demokráciát. Éppen akkor amikor már Kadhafi megöregedett, beállt a sorba, letett a szomszédaival való háborúzásokról és a jobbik arcát mutatta a világ felé. Erre mi szétbombázzuk az országát az ENSZ felhatalmazásával és közben meglincselik a jóra fordult diktátort. Ez nem mese, ez a valóság.
S utána meg csodálkozunk, hogy a káoszba fulladozó országból hozzánk, Európába menekülnek a líbiaiak is. Bizonyára meghallották, hogy nálunk folyamatosan csökkennek a közműdíjak. Mint náluk ahol már az ingyen áramnál, s a filléres benzinnél tartottak.
Hogy ez a kép nem illik ide? Persze, hogy nem. Szinte tájidegen. Ám ha nagyon gondolkodunk össze lehet hozni azzal ami ott volt és lett.