Igen, öt dollárért új életet hirdetnek Amerikában. Erre mondta valaki, oké de még a régit se fejeztem be. Különben ez a fajta ajánlat százszámra jön a fiókomba. Nem komolyan venni. Az USA komolyan veszi bevándorlás politikát és nem adnak csak úgy zöld vízumot, nem osztogatják az állampolgárságot és a háborút meg exportálják. Ebből importot nem kérnek.
Mi sem szeretnénk. Ám mindannyian tudjuk, nem kellene a fejünket a homokba dugni. A Földközi tengeren és Közel Keleten , Ukrajnai szomszédainknál már dörögnek a fegyverek, rakétáznak és robbantgatnak. E közben a hetedik hadoszlop családostól vonul át rajtunk, mindent letarolva és beássák magukat Nyugat Európa szívében. Csak a megadott jelszóra várnak és maguk is kezdik a cirkuszt. Harcedzett, mindenre elszánt fanatikus katonák akik életüket nem sajnálva készek romba dönteni az európai civilizációt.
Ahogyan mondják, ha egy jelenetben van egy puska a falon annak biztosan lesz valami funkciója a darabban. Nálunk már nem egy lóg. Dunántúlon elkészül az amerikai bázis és a vasúti sorompóknál látjuk a harckocsik szállítását. Ha ezt a feszült helyzetet békésen túléljük, s a politikusaink higgadtan reagálják az eseményeket hálát adhatunk a Mindenhatónak. A horvát miniszterelnök olyanokkal illette a magyar vezetőket amiért már világháborút is kezdeményeztek. Az osztrák elnök se fogta vissza magát. Szomszédaink valami miatt nem szívlelnek minket. Talán azért mert elsőként észleltük a migráció veszélyeit és mindenkinél többet tettünk, hogy kimaradjunk az idegek szálláscsinálásából.
Ha akarjuk vagy nem a háború bármikor eszkalálódhat. Mi nem sürgetjük. Ám mint a legnagyobb katonai szövetség apródja bármikor belesodródhatunk egy háborúba. Amit aztán tényleg nem mi akartunk. Mint ahogy az előzőket se mégis mi fizettük meg az árát Trianonban.
Ilyenkor jut eszembe, ha mondjuk megszólalna a légvédelmi sziréna – mondjuk Miskolcon – a kedves Olvasó mit tenne? Merre menne, hová bújna … Lehet, hogy van mifelénk is óvóhely, magam is ismerem ezeket, de ezek nem a pórnép számára vannak fenntartva. Valamikor volt légóképzés – apám is vizsgázott légóparancsnok volt a háztömbben – voltak gázálarcok a kerületi tanácsok pincéjében és mindenki tudta hol talál biztonságos búvóhelyet. Volt polgári védelem, most katasztrófavédelem van. Mondják is minek már a katasztrófát védelmezni , menjen a búsba…A polgárokat kellene. Nem emlékszem, az utóbbi időben egyetlen kitelepítési gyakorlatra se. Szóval olyan mintha magunkra hagynának. Régi elszólás, ha békét akarsz készülj a háborúra! Én speciel nagyon szeretném, már csak a családom miatt is. Viszont a csillagok állása görbe és imbolygó. Túl sok a véletlenszerű, megmagyarázhatatlan konfliktus a világban. Ha csak a tervezett , szervezett népvándorlás körülményeit elemezzük rá kell jönnünk, ez az ügyes húzás nem más mint az ikertornyok romba döntésének az egyenes folytatása. Nem vagyok híve az összeesküvés elméleteknek, de most valaki vagy valakik a Közel Keleti háborút, villongásokat exportálják a mi térfelünkre.
