Az ülésen napirendre került a nemzeti parlamentek szerepének erősítése, tekintettel arra, hogy az uniós intézmények folyamatosan szeretnének minél több döntési jogot Brüsszelbe vinni. Hörcsik Richárd a magyar álláspontot ismertetve elmondta, hogy az Unió intézményei által hozott intézkedések és a közvélemény elvárásai között hiányzik az összhang. A választópolgárok bizalmának visszanyerését nagyban segíthetik a tagállami parlamentek, és helyes volna, ha ezt az Európai Unió vezetői végre megértenék.
A második napon kiemelt téma volt az Unió külső határainak védelme, ahol Hörcsik Richárd, mint felkért előadó kiemelte, hogy fontos figyelembe venni az egyes uniós tagországok adottságait, Magyarország határainak védelmével fejezi ki szolidaritását, és ez ugyanúgy hozzájárul a helyzet normalizálásához, mint az EU vezetői által kötött egyezségek például Törökországgal. A közös erőfeszítéseknek elsősorban a határok védelmében kell megnyilvánulni, és minden ehhez nyújtott támogatás nagy segítség. Magyarország eddig 180 milliárd forintot költött a saját költségvetéséből az európai határok megvédésére!
Az Országgyűlés Európai ügyek bizottságának elnöke szerint az áthelyezésre és betelepítésre irányuló tervek megbuktak, mert a korábban áttelepíteni tervezett 160 ezer emberből is csak néhány ezernek sikerült helyet találni. A magyar népszavazás egyértelmű üzenete Brüsszelnek, hogy a magyar polgárok nem kérnek az erőszakos betelepítésből! Hörcsik Richárd úgy összegzett, hogy a megoldáshoz csak az visz közelebb, ha a tagországok képviselői meggyőzik a saját kormányukat, hogy egy valódi, közös megoldást fogadjanak el, amíg nem késő!