S ha már itthon vagyunk – kezdjük Erdőbényei Béres pezsgővel. Utána jöhet a Gallay Bükk Blanc, Pingyom vagy Mádról Szarka hárslevelű vagy Tokaj Nobilis Kövérszőlő, Bodrogkeresztúrból. Ha elbizonytalanodunk, hogy mihez mi illik vagy mi esik jól helyben a tanácsadó segítsége. A gasztronómiai igazgatóval lehet konzultálni.Aki a halat szereti ezt ki ne hagyja.Megvallom erről még nem is hallottam. Itt az ideje tesztelni. Megjegyzem a férfierőt dagasztja… Nocsak, csak becsempészték a kaviárt.Ez valami helyi specialitás. Még, hogy cicanadrág? Pardon macska. Nagy a különbség. Ennek utánajárok, ilyen fantázianévvel valami különleges finomság lehet.Ez ránézésre is ínycsiklandozó. Bárányt ritkán eszünk. Itt jól látszik, hogy az esztétikus tálalás már önmagában étvágygerjesztő.Mondani se érdemes, a krumplilángos a legsokoldalúbb étek. Nem is tudtam, hogy Szirmabesenyőn szilvalekvárral házasítják. A finoman hintett porcukor a tetején már csak hab a tortán. Talán ezzel a desszerttel akár zárhatnánk is a vacsorát. Most.
Ám érdemes megfontolni, hogy folytassuk ezt a lokális gasztronómiai kalandozást a jövőben. Kis megye, de a lokális finom falatokban óriásiak vagyunk. Ha Bajusz Gergő is úgy akarja ennek lesz folytatása – s az emődi tehéntánc után a hernádvécsei csöröge is felkerülhet majd a Ristorante alkalmi étlapjára….