Magam se tudtam, hogy minden nagyvárosban található legalább egy úgynevezett lottóház. A hatvanas években amikor a szerencsejáték az OTP privilégiuma volt alkalmanként a tárgynyeremény sorsolásokon több öröklakást is sorsoltak. A felső képek a Budapestiek egyike látható. A miskolci Arany János utca két szám alatti lábasház is eredetileg lottóház. A szerencsések kapták a hatvanas években, s ma már egyetlen lakója sincs a toronyépületnek és a hozzátartozó decentrumnak amelyet nyereményként kaptak volna. A miénk is másodkézből való. Egyébként ez az épület a maga idejében a város legkorszerűbb és legjobban felszerelt két liftes épületének számított a belső belmagasságával a régi polgári lakások eleganciáját mutatta. Az első utca fronton volt a lottózó és a nagyteremben dolgozták fel a szelvényeket. Péntek délutántól több száz nyugdíjas őrizet mellett nézte át a szelvényeket. Egy sablonnal válogatták az akkori lottókat, amelyeken még háromszor kellett ugyanazokat a számokat ikszelni. A pincében meg egy hatalmas szenes kazánnal fűtötték a házat. Még ismertem az öreg fűtőt aki egy deci pálinkáért úgy bedurrantott, hogy reggelig tüzesek voltak a radiátorok. Persze ugyanennyiért akár le is fojtotta a fűtést ha valamelyik vérmes lakó ezt kérte.