Szomorú teljesítményt mutat Magyarország a krónikus betegségekkel és rákos megbetegedésekkel összefüggő halálozási ráták tekintetében, írja a portfolio.hu az Eurostat Regionális Évkönyv 2018 kiadványa alapján.
„Szantograf – mivel gyakran megfordulok a régió kórházaiban tanúsíthatom, szinte minden rendelőben ambulancián a nap minden szakában betegek százai várakozásnak ellátásra kezelésre. S akkor itt van az uniós felmérés miszerint itt Észak-Magyarországon a legsúlyosabb a helyzet. Vajon minek köszönhető ez az előkelő helyezés. Szerintem ebben nagy szerepet játszik az, hogy a hátrányos helyzetű térségek kategóriájába tartozunk. A rendszer változás óra itt folyamatosan romlott az életszínvonal, s nálunk volt a legnagyobb változás az ipari struktúrában. A kohászat és a bányászat nem csak az ebben az ágazatban dolgozók egészségét viselte meg. A két ágazat környezetre gyakorolt hatása még jó idei kísért itt. Az se közömbös, hogy mi vagyunk a legközelebb az ukrajnai atomkatasztrófához. Csernobil hatása még sokáig kimutatható majd a térségben. Az alacsony bérek, a munkanélküliség, a kis falvak etnikai összetételének megváltozása ugyanakkor az itteni városok népességének a csökkenése, ezzel együtt az elöregedés, a pénzhiány okozta egészségtelen életmód itt a szokásosnál is több betegség forrása lehet.Az is közre játszhat ebben, hogy csak a megyénkben három nagy vegyipari üzem szennyezi a levegőt. Mindhárom akár egy időzített bombának is tekinthető. Óhatatlan, hogy a veszélyes anyagokkal, mérgekkel teli robbanásveszélyes üzemek rövid és hosszú távon nyomot hagynak a szervezetünkben. Mivel pár évet dolgoztam a Borsodi Vegyész újságnál is sikerült személyes tapasztalatot szereznem ezekben a gyárakban. Tény, hogy el kellett hallgatnunk a Kazincbarcikai higanyszennyezést és a Leninvárosi petrolkémiai üzemek veszélyeivel se foglalkozhattunk. Sőt a Sajóbábonyi robbanóanyagok gyártásáról se írtunk míg meg nem történt az a nevezetes robbanás amely akár sokkal rosszabbul is végződhetett volna. Mindezek után nem kérdéses, hogy ebben a szomorú statisztikában az élen vagyunk.
Vajon ezek után mi a teendő? Gondolom a kormányzat megszívleli ezt a jelentést, s kiemelt egészségügyi támogatást kapunk. Az orvoshiány egyetlen ellenszere, hogy a gyógyítók bérét feltornázzák, terheiket csökkentik és a kórházak felszereltségét még jobban fokozzák.”
A kiadványban a krónikus betegségek és a rákos megbetegedések okozta standardizált halálozási ráta értéket vethetjük össze régiós szinten. A krónikus betegségek (rosszindulatú daganat, ischaemiás szívbetegség, keringési betegségek, krónikus alsó légúti betegségek, krónikus májbetegségek, cukorbetegség) okozta halálozási ráta értéke a magyar régiókban kimagasló:
az EU-s átlag ebben a tekintetben 261,7 haláleset 100 ezer lakosra vetítve, a magyar régiókban pedig ez az érték 337-360 között mozog.
Az Eurostat európai térképén jól látszik, hogy a kelet-közép-európai térségben riasztóan magasan a halálozási ráták, a dokumentum ráadásul külön is foglalkozik a magyarországi helyzettel.
A krónikus betegségekkel összefüggő halálozási ráta az észak-magyarországi régióban a legmagasabb egész Európában, de az ötödik helyen áll Észak-Alföld is.
A rákos halálozások tekintetében is hasonlóan kedvezőtlen Magyarország helyzete, ugyanis a hét magyar régió mindegyike ott van a legmagasabb értéket produkáló térségek között.