Budapest, 2019. február 25., hétfő . A HVG legutóbbi számában – anélkül, hogy előzetesen arról a Legfőbb Ügyészséget, a Belügyminisztériumot vagy az ORFK-t megkérdezte volna – valótlanul azt állította, hogy a 2015-ös és 2016-os szándékos emberölési adatok „hazai fogyasztásra” lényegesen alacsonyabbak, mint az Eurostatnak megküldött adatok. Valójában az újság két teljesen eltérő adattartalmú halmazt vetített egymásra, ebből valótlan tartalmú következtetésekre jutva.
Az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika
(ENYÜBS) minden évben kimutatja – az emberöléseken belül – a
szándékos befejezett emberölések számát, tehát azt a szándékos
bűncselekményi számot, ami ténylegesen a sértett halálával jár.
2014-ig az Eurostat (az Európai Statisztikai Hivatal) ezen
befejezett emberölések számadatait vette át.
Ezt követően az Eurostat új fogalomkör szerint gyűjti az adatait.
Ez a bűncselekmények nemzetközi statisztikai célú osztályozási
rendszere. Az Eurostat „szándékos emberölés” fogalma nem csak a
befejezett, hanem a kísérleti, vagy előkészületi szakban maradt
emberölések számát is tartalmazza. Ezen túlmenően, az Eurostat a
szándékos emberölés fogalomkörébe vonta az emberrablás azon
minősített esetét, amikor szándékos emberölés is megvalósul.
Az Eurostat szempontjai szerinti szándékos emberölés adatköre tehát
lényegesen szélesebb, mint a szándékos befejezett emberölések ENYÜBS
szerinti köre. A 71 migráns halálával járó eset is a lap csúsztatása, mivel ez a cselekmény több emberen elkövetett emberölés bűntettének minősül, amely a büntetőjog szerint 1 rendbeli bűncselekmény akkor is, ha akárhány – jelen esetben 71 – ember halálával jár. Ekként a bűnügyi statisztikában is 1 bűncselekményként szerepel. Mindezen információt a HVG számára is megadta volna a rendőrség vagy az ügyészség, amennyiben igényt tartott volna rá.