Könyvnapi megnyitó az Erzsébet téren – Szántó Rita dedikálta Sára könyvét
Szántó István
Csak mondjuk mondogatjuk , vége a Gutenberg Galaxisnak. Vége a könyvek világának, az internet verhetetlen, a tudás bázisa átköltözött a világhálóra. Kimondom, ebben a formában ez nem igaz. Ezt csak azok mondogatják akik lusták olvasni, s álló napokig képesek a telefonjukat birizgálni, kizárni magukat a környezetükből. A gondolkodó ember, a humán észlény nem ennyire borúlátó. Akit érdekel a társaink sorsa, öröme, szenvedése és világmegváltó ötletei, barátaink élményei , alkotó gondolatai azok megmaradnak a könyvmoly kategóriájában.
Magam is szeretem gusztálni egy szépen megszerkesztett nyomdaillatú kötetet. Oda vagyok a történelmi visszaemlékezésékért, politika kulisszatitkait elemző művekért.
Szólt a jazzA család az írónővelKi ne felejtsem az Antikvárban – kaphatók a régi könyveim – viszik az Ecetfák városátTúl a tizedik dedikáláson – nekem ilyenkor már begörcsöl a kezemKondás Vili, könyves-király barátommal aki gyorsan megszervezte Rita kitelepülését. Hirtelen jött az ötlet, hogy a könyvnapra megjelentessük Sára könyvét. Hála a sok jó embernek, alig 10 alatt minden összejött, Keglovics János tördelő mester és Robi a főnyomdász kitett magáért.Ferenc József barátom, a sárkányrepülős már meg is vetteA dedikáció díjmentesJöttünk láttunk, győztünk…
Lányom Szántó Rita kiírta magát, kiírta magából ami nyomasztotta. Megfestette miként élte meg a maga mögött hagyott 12 hónapot. Ez így akár terápia is lehet, hiszen ez most egy tükör amely megmutatja önmagát.
Ritának ez az első nagyobb lélegzetű műve, így aztán a família is asszisztált a Géniusz könyváruház pavilonja előtt. Jöttek az ismerősök, barátok és a kíváncsi idegenek. S büszkén mondom, vitték a könyvet. Remélem pénteken a Duna korzón is hasonló sikerrel debütál.
