A miskolci ügyészség úgy határozott, elfogultság címén egy más megyében vizsgálják majd a helyi rendőrkapitány helyettes kifosztási, bántalmazási ügyét. Az indok, egyszerű és világos a főrendőr napi kapcsolatban áll az ügyészséggel. Nem lenne etikus a magukról megfeledkezett fiúk bűncselekményét helyben vizsgálni. Már azért se mert a zsaruk eldicsekedtek, hogy amikor megcsípték a fiúkat megadták nekik ami járt. Helyes, helyükben magam is ezt tettem volna ha a főnökömet sérelem éri. Ez a legkevesebb amit tehettek, ilyenkor az állománynak össze kell zárni, mondván egy újjal se bántották a fiúkat. Persze újjal nem is.
A fenti címképen látható úr Szabó Krisztián , éppen nyilatkozik a miskolci naplónak, miként hárította el a támadásomat anno. Az időközben elhunyt kollégám jegyezte ezt az írást, s mielőtt eltávozott volna bocsánatot kérve elárulta, azt a bizonyos lejárató cikket nem ő írta. Szabó úr is megerősítette a szembesítéskor , hogy tőlük bizony igazából semmit se kérdeztek. Valaki kivitte őket a posta elé, hogy legyen illusztráció a karaktergyilkossághoz. Sőt a rendészet se nyilatkozott, nem is szokása folyamatban lévő ügyekről. Tehát egy fantom lehetett aki hetet havat összehordott szerénységemről.
A lényeg, hogy az ügyészség nem, jómagam viszont hétszer kértem szóban, írásban – itt helyben a miskolci kapitányságon nem számíthatok elfogulatlan, tárgyilagos kivizsgálásra. Ellenkezőleg kifejezetten rosszindulatú, ellenséges eljárásban részesültem. A sértett maga Szabó Krisztián aki napi munkakapcsolatban áll a helyi rendőrökkel egyszerűen befolyásolja a vizsgálatot. Már az első esti kihallgatásomkor is jelen volt a rendészet egyik munkatársa, aki megpróbálta átvenni az irányítást az ügyben.
Köztudomású, hogy a MIŐR, a miskolci rendészet, a kapitánysággal szimbiózisban dolgozik. A rendészek mint informátorok közvetlenül is bedolgoznak a hatóságnak, ami a világon mindenütt szokásban van. Nélkülük aligha sikerült volna a helyi kábítószerkereskedő hálózat felszámolása. Ez is a javukra írható.
Megállapodásuk szerint a miskolci rendőrség oktatja az állományt és szakmai támogatást, segítséget ad a rendészeknek. Még az ellenem is harcolóknak. Miközben a rendészet a büdzséből 65 millió forintot adományoz a miskolci kapitányságnak. Jól teszik. Ezért el is várható, hogy a miskolci rendészek még véletlenül se kerüljenek szorult helyzetben ha mondjuk engem minden jogalap nélkül megrágalmaznak, megvernek, megbilincselnek. Akár fel is négyelhettek volna. Nagy pénz az a 65 millió forint.
Ezt a miskolci közgyűlésen maga a rendészet első embere mondotta, amit a kapitányság vezető érdekes módon csípőből cáfolt. De, hát valaki kettőjük közül csak igazat mondhatott. Most már csak az a kérdés, hogy mitől vagyok én alábbvaló a miskolci kapitányság vezető helyettesétől, vagy a rendőrt bántalmazó, kifosztó fiúktól, ha az igazság kiderítéséről van szó.
Egyébként az ügyemben három évig matattak míg vádat emeltek. Nem részletezem, hogy akkor is miként.
A képen látható úr ellen fegyveres erőszak elkövetésével gyanúsítottak meg. Ehhez kellett még egy harmadosztálybeli partjelző is önként jelentkezett tanúnak. Ami maga egy csoda, évente legalább száz ilyen felhívást tesznek közzé, s jó ha egyre akadt egy szemtanú. Esetemben viszont keresni se kellett, egy derék embernek magától szólalt meg a lelkiismerete.
Itt tartunk. Ami persze nem igaz, már csak koromnál fogva se vagyok ennyire veszedelmes, arra viszont jó, hogy három évre majd most még újabb háromra életem végéig megnyomorítsanak. Az igazság, a jog nevében.
Tárgyalás szeptember 12. Aki teheti hallgassa végig.