Szegény Tanár úr, ha tehetnéd most hétvégén biztosan összefutnánk a fővárosi hajókiállításon.
Azt mindenki tudta, hogy irodalom és vallástörténetben a legnagyobb penge vagy, de a nagy hobbidról, a motorcsónakázásról sosem beszéltél.
Ez a közös képünk a Vörösmarty téren készült úgy jó két évtizede, s Te elmesélted milyen gondban vagy. A miniszterelnökség megkínált egy magas rangú kitüntetéssel, de lemondanál róla. Helyette azt szeretnéd, ha engedélyt kapnál egy motorcsónak vezetésre a Balatonon. Legálisan , hivatalosan, egy olyan jogosítványt ami a vízi rendőrök elfogadnak. Állítólag összeült a legfelsőbb fórum, amelyen Horn Gyula kijelentette – a plecsni mellé kapja bónuszként a Balatonra szóló licencet. Mint vízi mentő hadd robogjon a magyar tenger hullámain. Ennél nagyobb kiváltságot el sem tudta képzelni akkoriban. Hiszen magam is kísérleteztem ezen a téren. Végül kiderült ha öt lóerőnél kisebb teljesítményű a robbanómotor vagy elektromos hajtású a jármű akkor én is vízre szállhatok. Végül mire Szárszó és Földvár között az összes vízi rendőrt megismertem már nyugodtan kievezhettem a mélyebb vízre ahol aztán gép erővel is csónakázhattam. Persze jó magyar szokás szerint egy egy ilyen kirándulás után hárman – négyen azonnal jelentették a siófoki őrsön. Ugyanúgy mint Ungvári Tamás tanár urat…
S akkor íme néhány kép a hétvégi hajó kiállításról. Ahol újra fellángol a vita a vitorlázás és a motorcsónakázás lehetőségeiről. Köztudott, hogy a tehetősebbek megveszik a vitorlás yachtot, amelyet motorral üzemeltetnek, mert a vászonerővel nem boldogulnak.
Viszont jó tudni, hogy ma már számos olyan elektromos motorral üzemelő kis és nagy hajó van ami az igényesebbeknek is jó lehet. Most már csak a kikötők töltőhelyeit kell kiépíteni.