Értő segítség gyerekeknek
Először érezni kell a gyerekeket, aztán érteni, és csak utána lehet megérteni. Ezt mondja Dr. Dobos László, aki évtizedeken át volt a Miskolci Gyermekváros igazgatója, az utóbbi húsz évben pedig az időskorú embereket szolgálja, emellett nevéhez fűződik számos olyan intézmény alapítása is a városban, amely nehézsorsú, hátrányos helyzetű embereket segít. Életműve és munkássága elismeréseként Miskolc városa Díszpolgári kitüntető címet adományozott neki.
Dr. Dobos László Egerben született 1938-ban, fiatalon került Miskolcra. Gyógytornászként tevékenykedett 1957-63 között, később gyógypedagógiai általános iskolai tanár lett. A város Művelődési Osztályán gyermek- és ifjúságvédelmi főelőadóként is dolgozott. 1971-ben doktorált. Harminchárom évesen felkérték a Miskolci Gyermekváros igazgatói feladatainak ellátására. Kimagasló szakmai munkájának és elhivatottságának eredményeként az 1980-as években Országos Módszertani Központtá vált az általa irányított intézmény.
Menedzserképző iskolát végzett, pszichopedagógusi végzettséggel is rendelkezik és szakmai nemzetközi tanulmányutak tapasztalatai által gazdasági szempontok szerint is megtanulta menedzselni az intézményt, amelyet harminc éven át vezetett.
– Olyan családban nőttem fel, ahol természetes volt, hogy segítünk egymásnak, hiszen édesanyámék kilencen, édesapámék pedig hatan voltak testvérek. Nagyon szeretem a gyerekeket. Azt gondolom, hogy először érezni kell őket, aztán érteni, és csak utána lehet megérteni az egyént, a gyermeket. Életem során nem véletlenül kerültek közel hozzám, és főleg hátrányos helyzetű vagy éppen sérült kicsik, akiknek mindig öröm volt segíteni. Az értelmi fogyatékos gyerekeket nagyon szerettem és tiszteltem, hiszen ők csodálatosak. Fontos volt még közel kerülni a döntéshozókhoz is, hogy – célom érdekében – megértessem velük, ezeknek a gyerekeknek is szükségük van óvodára, iskolára, speciális ellátásokra.
Az igazgatói feladatok végzése mellett számos más területen is kapcsolódik Miskolchoz. Segítségével jött létre 1990-ben a Napfényt az Életnek Alapítvány, amely mára már fenntartja a város meghatározó, hajléktalanokat segítő intézményét. 1991-ben nagy erővel kapcsolódott be a Miskolci Drogambulancia létrehozását célzó alapítvány munkájába. Autodidakta módon elsajátította az addiktológiai alapismereteket, rálátása lett erre a területre is. Mind a mai napig segíti a Drogambulancia Alapítványt és jogi segítséget nyújt a hozzájuk forduló fiataloknak, családoknak.
A Miskolci Egyetem rektora 2000-ben felkérte az észak-magyarországi kihelyezett gyógypedagógus képzés megszervezésére. Emellett bekapcsolódott az egyetem felnőttképzésének mindennapi gyakorlatába. Az intézmény támogatásával külföldön is tanulmányozhatta ennek a típusú oktatásnak a tartalmi, szervezeti, és módszertani kereteit. Sokféle tapasztalatot szerzett, így felhasználva a francia, a német, a finn, az angol és a holland minták legjobban honosítható módszereit, megkezdte a kurzusok szervezését a Miskolci Egyetem Felnőttképzési Regionális Központjában, kimondottan az időskorúak számára. A korábban megszerzett és összegyűjtött ismeretanyag mentén elindulva 2010-ben létrehozta a „Harmadik Kor Egyeteme Miskolc Alapítványt”.
– Miután a külföldi országokban belekóstoltam a felnőttoktatásba, úgy éreztem, hogy a magyar idősek számára is biztosítani kell a képzés és oktatás lehetőségét. Egy rövid ideig tartó, enyhe ellenállás után egyre több idős ember látta, hogy társaik élvezik a tanulást és egymás társaságát, végül egyre többen bekapcsolódtak a közösségekbe. Napjainkban rendkívül népszerűek a Szépkorúak Akadémiái és a különböző szabadegyetemek. Az élettartam meghosszabbodásának köszönhetően lassan a negyedik kor akadémiájával is foglalkozom.
Aktivitásának köszönhetően 2011-től rendszeresen megrendezik a Miskolci Nemzetközi Gerontológiai Szimpóziumot. A „Játsszunk együtt, Nagyi” program az Európai Uniós “jó gyakorlatok” kezdeményezések adatbázisában is helyet kapott, ezzel Miskolc hírnevét öregbítve. 2016-ban – az országban elsőként – kezdeményezte a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Bizottságán belül a Társadalom- és Humántudományi Gerontológia(i) Munkabizottság létrehozását, amely 2017-ben kezdte meg működését. A szervezet első konferenciáját még ebben az évben megtartotta „Az időskornak van jövője” szlogennel. A bizottság titkáraként szintén a város hírnevét, tudományos elismertségét növeli. Kezdeményezésére, a minőségi időskor megélését képviselő Ageing Kreatív Klubok is létrejöttek Miskolcon.
Bűnmegelőzési előadásokkal fejleszti miskolci és vidéki diákok szemléletét a B.-A.-Z. Megyei Bűnmegelőzési Alapítvány kuratóriumának volt elnökeként.
Korán nősült, első házasságából két lánya született, ma már négy unokája van, második házasságában feleségével pedig huszonhét éve él együtt boldog házasságban. Felesége, Csilla lánya és Gergő unokája nagy segítsége és támogatója munkájában, melyet mindig csapatban végzett, végez.
– Ezzel a díjjal úgy érzem, hogy a szociális szakma, ezen belül többek között a fogyatékosságügy, a gyermekvédelem és az idősügy kap velem együtt elismerést.
Dr. Dobos László munkásságával és elhivatottságával több mint hat évtizede tevékenyen részt vesz Miskolc szakmai és tudományos életében. Jelentősen hozzájárult a különböző szakterületek szakemberellátásának fejlesztéséhez is. Az általa létrehozott egészségügyi, fogyatékosságügyi, gyermekvédelmi és szociális programok a város és lakói érdemeit, tudását bővítették. Az „élethosszig tartó tanulás” és az „értő segítség” egész szakmai és tudományos életét végigkíséri.
„Földrajz az egész világ”
A Budai-hegységnél is szebbnek tartja Miskolc „tüdejét”, a Bükköt dr. Hevesi Attila. A hetvenes évei végén járó egyetemi oktató még tavaly is vezetett terepgyakorlatot. Gyakran tapasztalja, hogy a miskolciak is mennyire rácsodálkoznak a Bükk (rejtett) szépségeire. A középiskolai és egyetemi oktatás jelentős kortárs alakja, munkássága immár 55 éve szorosan kötődik a városhoz, emellett jelentős tudományos tevékenysége is. Idén a város díszpolgárává választották.
– Mindig buzdítom a tanítványaimat, hogy készítsenek fényképeket a terepgyakorlat során. Nemcsak az emlék megőrzése miatt kérem ezt: azt szeretném, ha másoknak is megmutatnák, mennyire szép a környezetünk – mondja a Tanárúr, aki 1941-ben született Budapesten.
Természet iránti szeretete hamar megmutatkozott, így került tanulmányai elvégzése után a Földes Ferenc Gimnáziumba, ahol földrajz-biológia szakos oktatóként az iskola „legendás” tanárává vált. Ekkor, miskolci évei alatt kezdte el kutatni a Bükköt, ami természetföldrajzi érdeklődését évtizedekre meghatározta. Tanítványai, osztályának diákjai mind a mai napig szeretik és tisztelik, rendszeresen tartják vele a kapcsolatot.
A Bükk természetföldrajzának, karsztjának egyik legjelentősebb, szakirodalmi műveivel megkerülhetetlen kutatója. – Mindig igyekeztem élvezetesen magyarázni, legyen szó előadásról, vagy egy útikönyvről. Ehhez azonban nagyon-nagyon jól kell ismerni és használni az anyanyelvünket. Az anyanyelv élőlény; ha gondozzuk, ápoljuk, akkor rájövünk, mennyivel izgalmasabban, magunkat jobban kifejezve lehet beszélni bármiről.
Az általa szerkesztett és jórészt írt Bükk útikönyv a nemzeti park alapításának évében, 1977-ben jelent meg, amit a kirándulók, honismerettel foglalkozó laikusok talán máig legtöbben ismernek.
Miskolc és a Bükk bemutatásában sokat segítenek a mai napig írt, szerkesztett írásai, megtartott tudományos és népszerűsítő előadásai. – Környezetünk, a Bükk megismeréséhez persze olvasni kell Jókaitól, Krúdytól, Mikszáthtól is. Nagyon szépen írtak erről a tájról. Szerintem létezik szépen megírt, érthető, magyar tudományos szaknyelv – teszi hozzá.
Dr. Hevesi Attila természetvédelmi ismeretterjesztő munkája is jelentős. Egyik „fő” szerzője a 2002-ben megjelent: „A Bükki Nemzeti Park – Hegyek, erdők, emberek” című monográfiának, amelyben a hegység máig legteljesebb földrajzi, felszínfejlődési, felszínalaktani jellemzését, karsztformakincsének leírását adta. Napjainkban részt vesz a Bükkvidék Geopark megalapozó dokumentációjának földrajzi, földtani fejezeteinek megírásában. A miskolci kötődésű tudósok – így Herman Ottó, Hunfalvy János, Vályi András – pályaképének feltárásában, bemutatásában számos írásával, előadásával vett és vesz részt.
– Talán elcsépelt, de tartom: Miskolc „tüdeje” a Bükk. A főváros kapcsán ezt a Budai-hegységre szokták ezt mondani, de a Bükk sokkal nagyobb „tüdő”, sokkal szebb, sokkal változatosabb. Két gyönyörű városnak, Egernek és Miskolcnak ad levegőt. És arról sem szabad megfeledkezni, hogy ez az ország legnagyobb átlagos magasságú hegysége, ami tele van csodálatosan szép vízesésekkel, barlangokkal, töbrökkel, sziklaalakzatokkal, elég csak az Ablakos-kőt említeni.
1990-től négy éven keresztül volt a Miskolci Bölcsész Egyesület Földrajz-Környezettan Tanszékének alapító tanszékvezetője, majd 1993-tól a Miskolci Egyetem Földrajz-Környezettan Tanszékének tanára mindmáig, nyugdíjazását követően is. Az egyetemen folyó földrajzképzés alapító és meghatározó személyisége, intézeti tanártársainak többsége a tanítványa volt. Nemzedékeket oktatott és oktat, a Bükk-hegységet vizsgáló terepgyakorlatai révén hallgatók és érdeklődők százai járták és járják a Bükköt, s a Kárpát-medence és a Kárpátok tájait, s néhányszázan Szicíliába, az Etnára is fölmásztak vele.
– A terepgyakorlatok során a fiatalok sokszor rácsodálkoznak, akár a miskolciak is, hogy „itt ilyen helyek is vannak”: Udvarkő szakadéktöbre, a Kapu-bérc Mályinka felé, a Három-kő, utóbbit talán többen ismerik. Fényképeken ezeket meg lehet mutatni, de az az igazi, amikor odagyalogolunk. Egy kicsit még kapaszkodni is kell, talán még panaszkodik is valaki miatta – de aztán egyszerre csak kitárul előtte a Bükk! Na, ezekért megéri kitartani!
2000-től elnöke a Magyar Földrajzi Társaság Borsodi Osztályának, amely a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Bizottságának székházában rendszeresen szervez előadásokat, néhány esetben ő az előadó.
– Mit érzek, amikor kimegyek a Bükkbe? Kettős: egyrészt az jut eszembe, hogy most már 79 évesen nem úgy mozgok, mint akár 20 évvel ezelőtt. De még tavaly ősszel is elvittem a hallgatóimat szakadó esőben, mások mellett megmutattam nekik a csipkéskúti ménest. Shakespeare után szabadon ugyanis azt szoktam mondani, hogy földrajz az egész világ. Nagyon fontos a közvetlen megismerés olyan tanárokkal, mint nekem is voltak; akik helyben mindent megmutattak: kőzeteket, növényeket, állatokat, hegyet, de egy ménest, egy kolostort is akár. A földrajzban ez mind előjön!
A kereskedelem az élete, a szenvedélye
„Mindig a vásárlónak van igaza.” Ezt vallja Papczun Ernő Ferenc, a Búza téri Árucsarnok nyugalmazott boltvezetője. A kereskedelemben eltöltött több évtizedes tevékenysége és a miskolci közéletben betöltött szerepe elismeréseként Pro Urbe kitüntető címet kapott a várostól.
Papczun Ernő Ferenc Gesztelyben született 1949-ben. Iskolai tanulmányait követően 1963-ban helyezkedett el az Országos Csemege Kereskedelmi Vállalat egyik boltjánál próbaidősként. A szükséges iskolákat elvégezte, miközben megismerkedetett a kereskedelem fortélyaival. Tizenkilenc évesen már boltvezető-helyettes lett, később több üzletet is irányított. Az avasi Platán ABC-t is ő nyitotta meg 1979-ben, itt ismerte meg feleségét, akivel egy lányuk és egy fiuk született.
A miskolci Árucsarnok irányítását 1998-ban vette át, aminek árukészlete mára már nyolcvan százalékban magyar termelőtől származnak. Ötvenhat és félesztendős szolgálat után 2020 februárjában köszönt el az iparágtól, nyugdíjba vonult. – Az irodám ugyanúgy van azóta is. Mióta eljöttem, nincs olyan nap, hogy ne mennék be a „munkahelyemre”. Van bent egy akváriumom, én etetem a halakat. Körbemegyek a bolton, ugyanúgy, mint korábban. Minden reggel az volt az első, hogy a köpenyemben végigsétáltam a polcok között. Aki az utódom lett, tizenöt évig a helyettesem volt, most reggelente beszélgetünk.
Személye szimbolikus alakja a miskolci közéletnek, aktív társadalmi életet is él. A Történelmi Vitézi Rend miskolci civil szervezetének tagja. – Édesapám hagyományozta rám ezt. Részt vett a második doni áttörésen, ahol súlyos géppuskatalálat érte, később kitüntették vitézi éremmel. Édesapám emlékén túl szeretek összejárni a társasággal.
Rendszeresen szurkol a diósgyőriek kosárlabda és labdarúgó csapatának, a DVTK a kedvenc klubja. A sportegyesület piros-fehér logójával fémjelzett termék árusításával is foglalkozik az Árucsarnok. Sport iránti szeretete mellett szorgalmasan gyűjti a kereskedelemmel kapcsolatos ereklyéket, szobája kész múzeum, van benne bekeretezett számla, kurblis pénztárgép és régi kávépörkölő is.
Papczun Ernő Ferencnek a kereskedés nemcsak a szakmája, hanem a szenvedélye, hobbija is egyben. Az igazi kereskedők közé tartozik, akinek mindig van egy-két kedves szava a vevőkhöz. Hirdeti, hogy mindig a vásárlónak van igaza. – Tizenöt deka parizeren nem múlhat a bolt becsülete, nekünk pedig legfontosabb a vevő, akit szeretnénk, ha másnap is hozzánk jönne vásárolni, ráadásul örömmel, mert mi rendeztük a panaszát – fogalmazta meg hitvallását.
Egy gimnázium Diósgyőrben
Mindig a Diósgyőri Gimnázium érdekeit néztem, úgy tekintettem a minket körülvevő gazdasági, kulturális és civil életre, hogy erősíteni tudjam a városrész központjában lévő intézményt – mondja Péter Barnabás igazgató. Több mint négy évtizedes pedagógusi, iskolavezetői és közéleti munkássága méltóvá teszi a Pro Urbe kitüntető címre.
– Az egyik legnagyobb stabilitást az adja a gimnázium számára, hogy sok egykori diákunk után gyermekeik, majd unokáik is hozzánk jelentkeznek – emeli ki az iskolavezető, aki immár 39. éve az oktatási intézmény munkatársa. Péter Barnabás 1978-ban szerezte meg a kémia-fizika szakos középiskolai tanári diplomáját, Diósgyőrben, a Gábor Áron Kohó- és Öntőipari Szakközépiskolában kezdett el tanítani. Pályája elején, éveken át vezette a városi kémia versenyszakkört.
– Nagy kedvvel törődtem a tehetséges diákokkal, akikből mérnökök, fizikusok, orvosok, tanárok lettek, sokakkal a mai napig tartom a kapcsolatot. Úgy érzem, nagyon jó, sőt baráti viszonyt ápoltam velük. És a sporton keresztül is sokakkal kerültem közös nevezőre. Mindig őszintén kíváncsi voltam a felkészülésükre, eredményeikre, de a menedzselésükbe az is beletartozott, hogy a problémáikkal is bátran fordulhattak hozzám – mondja.
1993-tól tanulmányi igazgató-helyettesi beosztásban dolgozott, az igazgatói posztot 1995. óta tölti be. Az elmúlt 25 év során öt ciklus alatt számos külső és belső változás történt: átalakult, bővült a képzési struktúra, az iskolát is átépítették. Szerepvállalásáért 2007-ben „Miniszteri Elismerő Oklevél” kitüntetésben részesült.
– Mindig az intézmény állt a munkám középpontjában. Diósgyőrben közel annyi ember él, mint Egerben. Megérdemli, hogy legyen egy olyan gimnáziuma, ami elsősorban, de nem kizárólag az itt lakó diákokat szolgálja. S hogy mivel? Gyönyörű a természeti környezet, az iskola jól felszerelt, versenyképes szaktudást biztosít, közel a lakóhelyhez. A diósgyőri városrészt szolgálni – ez vezetett már tanárként, és aztán iskolavezetőként is – hangsúlyozza Péter Barnabás, hozzátéve: a városrész cégeivel, kulturális intézményeivel és civil szervezeteivel is szorosan együttműködik.
A tanítás, majd a vezetői feladatok mellett folyamatosan képezte magát, bővítette ismereteit. Szaktanárként bekapcsolódott egy Magyarországon új képzési forma meghonosításába, a program elsősorban hátrányos helyzetű személyeknek nyújt tanulási lehetőséget. Miskolc közéletében is évtizedek óta aktívan részt vesz, elég csak a Városszépítő Egyesületben végzett munkáját kiemelni.
„Miskolcisága” családi örökség
Soha nem bánta meg, hogy hazatért szülővárosába, és bízik a megyeszékhely további fejlődésében. Pfliegler Péter Miskolc fejlődésének elősegítéséért, a város kapcsolatainak erősítéséért, az egyetem és az önkormányzat közötti együttműködés fejlesztéséért kapja a Pro Urbe kitüntető címet.
Tősgyökeres miskolci lokálpatriótaként a történelmi Avas az egyik legkedvesebb hely számára a városban. – Sok szép emlék fűz a pincesorhoz, már gyerekként is nagyon szívesen jártunk fel oda édesapámmal és testvéreimmel. De nagyon szeretem a diósgyőri várat és környezetét is. Véleményem szerint a Vár utcát a világ bármely nagyvárosában megcsodálnák.
A Palóczy utcai általános iskola után a Földes Ferenc Gimnáziumban tanult, majd diplomáját külkereskedelmi szaküzemgazdász szakon szerezte meg Budapesten. Szakmai tapasztalatokra előbb külkereskedelmi üzletkötőként tett szert előbb, majd több vállalatnál dolgozott, mint kereskedelmi igazgató. – Közel 10 év után jöttem vissza szülővárosomba. Éltem és dolgoztam fővárosunkban és Bécsben is, de sosem bántam meg a hazatérést, hiszen látható: Miskolc él, fejlődik.
Szakmai továbbképzéseken igyekezett közben tudását gyarapítani: tanult területfejlesztési projektmenedzsmentet, és részt vett az Ernst and Young, illetve a Nemzetközi Bankárképző Központ tanfolyamain. Tárgyalási szintű angol és német nyelvtudásának is köszönhető, hogy előbb a megyei kereskedelmi és iparkamara külkapcsolati referenseként, majd a város nemzetközi kapcsolatokért felelős referenseként dolgozott. 2004-2010. között az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Ügynökség projektmenedzsere volt. Innen kérték fel a város alpolgármesteri tisztségére. A gazdasági kapcsolatok és turizmus fejlesztéséért felelt, tartotta a kapcsolatot a befektetőkkel, valamint erősítette a nemzetközi együttműködéseket. Munkája során kiemelt figyelmet fordított arra, hogy erősítse a Miskolci Egyetem és az önkormányzat kapcsolatát.
– A „miskolciságom” családi örökség. Már egész gyerekkoromtól átéltem, megéltem, hogy a közjóért tenni kell. Édesapám város- és megyehatáron túl is elismert orvos volt, egy rendkívüli egyéniség. Nagyapám neve szintén sokak számára lehet ismerős, hiszen ő hozta létre és vezette egy ideig az I. világháborúban a Sajó-parti kolerakórházat – teszi hozzá.
– Bízom abban, hogy Miskolc fejlődése töretlen marad, zöld és okos várossá válik, hiszen gondolnunk kell a jövő generációkra. Ehhez pedig elengedhetetlen a környezet óvása – emeli ki.
Az elismerés kapcsán úgy fogalmaz: „végtelen nagy örömmel és büszkeséggel tölt el, hatalmas jelentőségű ez az elismerés számomra”. – Köszönöm az erre a megtisztelő címre engem jelölőknek, szülővárosomnak, Miskolcnak, hogy megkaphattam ezt az elismerést – fogalmaz Pfliegler Péter.
Nyolcvan fölött is rajong az újításokért
„Az éltet, hogy a családommal új dolgokat produkálhatunk” – vallja dr. Vékony Sándor nyugalmazott egyetemi oktató, és többek között egy innovációs cég, a Micro Europe Kft. tulajdonosa. Munkássága elismeréseként idén a B.-A.-Z. Megyei Iparkamara (BOKIK) neki adományozta a dr. Szentpáli István Kamarai Díjat.
Dr. Vékony Sándor 1935-ben született Darvason. Gépészmérnöki diplomáját a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szerezte, ahonnan egy év oktatói munka után Mátészalkára került. Ott vidéki iparfejlesztési feladatokkal bízták meg, előbb egy motorfelújító üzem megszervezésével, majd az Ipari Szerelvény és Gépgyár helyi gyáregységének telepítésével és vezetésével.
A Miskolci Egyetemre visszatérve húsz évig oktatott. Emellett saját, tanszéki és ipari találmányok hasznosítási munkáit vezette, ipari megbízások keretében.
Két házasságából négy gyermeke született, és nyolc unokája van. Családja 1990-ben hozta létre azt a vállalkozást, a Micro Europe Kft.-t, amelynek fő tevékenysége az innováció, az egyedi technológiák és berendezések fejlesztése. – Például hulladék gumiabroncs feldolgozására van szabadalmunk. Vízsugárral őröljük mikroszemcsére a gumit, hogy újra felhasználhassák alapanyagként. Természetesen profitot is termelünk, de a legfontosabb célunk, hogy új technológiákat vezessünk be, hogy a természettudományi és a műszaki kutatások, fejlesztések eredményeit megvalósítsuk. Családunkban sok gépészmérnök van. Nekem a család és a munka összekapcsolása hozza a legnagyobb sikerélményt mind a mai napig.
Volt a Magyar Innovációs Szövetség elnökségi tagja, és bekapcsolódott a BOKIK munkájába is az Innovációs Kollégium elnökeként. 1994-től segíti a vállalkozásokat. Ezer szállal kötődik a megye és Miskolc gazdaságához.
Gálffy Ignác életmű-díj
Drozsnyik István
Abaújszántóról indult a „nagyvilágba”, hogy valóra váltsa művészi álmát és lett aktív résztvevője a hazai és a nemzetközi képzőművészeti életnek, egyedülálló életművet hozott létre. A Fiatal Képzőművészek Stúdiójába végzett, ettől kezdve hivatásos képzőművész, majd szabadfoglalkozású alkotóművész lett.
1980-ban hozta létre a 101. számú Szakmunkásképzőben a Szakmunkás Galériát. Közel 100 kiállítást szervezett 9 év alatt. A kiállítások kurátora, rendezője is volt egyben. 17 évig társadalmi munkában a Miskolci Ady Művelődési Központ kurátoraként hazai és külföldi művészeknek szervezett kiállításokat. 2010-ben segítségével országos szobrász kiállítás keretében mutatkozhattak be neves képzőművészek. 2017-ben a Miskolci Galériában Szárnyalás In memoriam Burai István debreceni képzőművész kiállításának kurátora és rendezője volt.
A képzőművész alkotásainak felajánlásai példaértékűek, melyek nem csak városunkat, hanem az országos és a nemzeti kulturális örökséget is gazdagítják. A Technika Háza előtt található „A nappalok és éjszakák elválása tücsökzenére” szobrát ajándékozta Miskolc városának, de a Kossuth utcai harang felújításához is hozzájárult.
Drozsnyik Istvánt a mai magyar kortárs képzőművészet legtermékenyebb és legaktívabb művészei között tartják számon. 391 országos, 160 nemzetközi seregszemlén mutatta be munkáit, 66 egyéni kiállítást rendezett itthon és külföldön képtárakban, galériákban, múzeumokban. Figyelemreméltó írói munkássága is, melyről 4 megjelent vers és próza kötetet tanúskodik. Tizenegy szakmai szervezetbe nyert felvételt, 2014-től a Magyar Művészeti Akadémia Köztestületi tagja. Alkotásainak száma meghaladja a 13 ezer darabot. Szakmai pályafutását számos díjjal, ösztöndíjjal, kitüntetéssel ismerték el.
Herman Ottó tudományos díj
Dr. habil. Gyulai Éva
Egyetemi tanulmányait történelem-latin szakon a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen végezte. Sokoldalúságát jelzi, hogy emellett tanári képesítéssel, kitüntetéses egyetemi heraldikus diplomával és regionális egyetemi menedzser diplomával is rendelkezik. 1992-ben egyetemi doktori, 2005-ben PhD fokozatot szerzett, 2019-ben habilitált.
A Herman Ottó Múzeum munkatársa volt több évtizeden keresztül 2019. december 31-ig. Kutatásai komplexek, szerteágazóak, a 16-19. század közötti időszakot és számos témakört felölelnek a gazdaság- és uradalomtörténet, kézműipar- és céhtörténet, várostörténet, forráskiadás, egyháztörténet, heraldika, emblematika, történeti ikonográfia, történeti muzeológia, művelődéstörténet, kora-újkori politikatörténet, a Rákóczi-szabadságharc, orvostörténet területéről. 22 állandó és időszaki kiállítást rendezett, illetve jegyzett forgatókönyveivel, nyomtatott és online katalógusaival. 2014-ben indította a Történelem és Muzeológia – Internetes Folyóirat Miskolcon című online kiadványát, amely mára az egyetemi oktatást segítő elektronikus kiadvánnyá nőtte kis magát.
Gyulai Éva 2000-ben lett a Miskolci Egyetem főállású oktatója. Kezdetben a Művelődéstörténeti és Muzeológiai Tanszék adjunktusa, majd docense, 2007-től pedig az ekkor megalakuló Történettudományi Intézetnek intézetigazgatója, 2016-től intézeti tanszékvezető.
Számtalan témában végzett kutatást városunkban, mindig kiemelten fontosnak tartotta Miskolc és tágabb régiója történetének kutatását, részt vett a Miskolc-monográfia írásában és szerkesztésében, doktori disszertációja Miskolc 16. századi történetével foglalkozik. A Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Bizottságának szakbizottságát vezeti. Aktív, elkötelezett Miskolc város történelmi múltjának feltárásában, megismerésében, tárgyi emlékeinek megőrzésében.
Szemere Bertalan közéleti díj
Nyírő Pál
Ízig-vérig igazi miskolci közéleti személyiség. Mindig fontos volt számára a városban élő emberek biztonsága. Évtizedeken keresztül dolgozott polgárőrként, majd később, mint Miskolc Megyei Jogú Város közbiztonsági tanácsnoka tevékenykedett. Fontos volt számára a közösség, a Jókai-, Vologda városrészek, valamint a belváros északi része, ahol 16 esztendőn keresztül végezte munkáját, mint a terület önkormányzati képviselője. Kezdeményezésére valósult meg a 90-es évek végén a Jókai juniális, melynek során a körzetében lévő iskolával szoros együttműködésben szerveződött a program. 2009-ben vehette át több, mint négy évtizedes közigazgatási tevékenységének elismeréséül a Magyar Köztársaság Érdemrend Tisztikeresztjének Polgári Tagozatát. Ugyanebben az évben állított emléktáblát a Miskolci Szimfonikus Zenekar által használt, a köznyelvben malomként ismert épület falán Jókai Mórnak a városrészi identitásformálás jegyében. Nyírő Pál tevékenysége, a miskolci közéletben betöltött szerepe elismerésre méltó.
Szabó Lőrinc irodalmi díj
Kabai Lóránt
A miskolci születésű író 1993-tól publikál: verseit, prózáit és fordításait több irodalmi folyóirat is közölte, kritikái, recenziói, esszéi, tanulmányai, riportjai, interjúi is több médiafelületen megjelentek.
2002-ben megkapta a Takács Etel Pedagógiai Alapítvány díját, 2006-ban a Móricz Zsigmond ösztöndíjat, 2016-ban elnyerte a Fiatal Írók Szövetsége által frissen alapított Csáth Géza díjat. 2019-ben Sziveri János-díjat kapott, továbbá a V4 Irodalmi Rezidensprogram ösztöndíjasa volt Pozsonyban. 1995-ben a miskolci Időjelek folyóirat szerkesztője; 2006-2007-ben a József Attila Kör kortárs irodalmi könyvsorozata, a JAK-füzetek egyik sorozatszerkesztője; 2007 és 2017 között a Műút-könyvek sorozatszerkesztője. Több éven keresztül a Diákpoézis és a Málik Roland-díj zsűritagja. 2014-ben a József Attila Kör nyári táborában a líraszeminárium vezetője, 2017-ben a Független Mentorhálózat mentora.
Számtalan hazai és külföldi csoportos kiállításon szerepelt grafikákkal, fotókkal, festményekkel, kollázsokkal és mail art munkákkal, összesen tizenkét önálló kiállítása volt.
Kabai Lóránt kötetei kritikusai által is elismerten okosan szerkesztett, megírt kompozíciók. Inspirációként hatalmas költészeti nyersanyag él benne Komjáthy Jenőtől Kemény Istvánig. Szerkesztői munkája példaértékű. Kabai Lóránt a Műút folyóirat szépirodalmi rovatának, s indulásától a portáljának is a szerkesztőjeként hozzájárult ahhoz, hogy Miskolc felkerült az irodalmi térképre, ezzel Kabai Lóránt érdemei elévülhetetlenek.
Kondor Béla képzőművészeti díj
Lenkey Tóth Péter
A magyar képzőművészet közép generációjához tartozó festő és grafikusművész. A nyíregyházi Bessenyei György Főiskola elvégzését követően a Pécsi Tudományegyetem művészeti karán szerzett doktori címet. Munkáival a ’90-es évektől van jelen a hazai és a nemzetközi képzőművészeti életben.
Pályakezdő korában már felhívta magára a szakma figyelmét a realista önarckép sorozatával és a sötéttónusú tájképeivel. Munkásságának alapköve a fények és árnyékok különféle módozatainak bemutatása. Ez a két elem határozza meg a festői látásmódját. Stílusát tekintve a kezdetekkor egy realisztikus, expresszív szinte nyersnek ható, nagy ívű, lendületes, gesztusos ábrázolásmód jellemezte. Mára ez az ecset és felületkezelés jóval visszafogottabb lett, lecsendesült, elsimult.
Több díjat is magáénak tudhat: 2011-ben Eötvös ösztöndíjas, 2012-ben a Miskolci Téli Tárlat nagydíját, majd pedig a Mazaroff díjat kapta meg.
Lenkey Tóth Péter alkotóművészként országosan és nemzetközi szinten is sokat tesz Miskolc képzőművészeti és kulturális életéért.
Iván Klára Judit
A budapesti születésű művész diplomáját a moszkvai Állami Csajkovszkij Konzervatóriumban szerezte gordonkaművész-tanári szakon.
1979-ben lett tagja a Miskolci Szimfonikus zenekarnak, közel 30 éven keresztül a zenekar csellószólamának vezetője volt. Tanárként az akkori Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci tagozatán kezdett el tanítani, jelenleg a Miskolci Egyetem Bartók Béla Zeneművészeti Intézetének gordonkaművész-tanára, 2003 óta a vonós tanszék vezetője.
Szakmai tudása és tekintélye a zenekari művészeti vezetését is számos alkalommal segítette. Iskolateremtő személyiségét bizonyítja az is, hogy a Miskolci Szimfonikus Zenekar cselló szólamának nagyobb része az ő növendékeként ért el sikereket muzsikusként. Elhivatott pedagógus, aki mind szakmailag, mind emberileg kiemelkedőt nyújt tanítványainak, akik elismeréssel beszélnek róla. Kiemelkedő szólista és kamarazenészi pályafutása.
Magas szakmai színvonalú, aktív szólista-kamarazenészi és zenekari tevékenysége, valamint kiemelkedő zeneoktatói munkássága jelentősen hozzájárult Miskolc város zenei életének fejlesztéséhez.
Déryné színházi díj
Nádasy Erika
Kellékesként kezdte színházi pályafutását, egy év múlva már énekkari tagként lép színpadra, majd tehetségét és képességeit felismerve előbb kisebb, majd egyre nagyobb szerepeket kapott, elindulva a klasszikusnak mondható pályán. Egy év békéscsabai kitérő után 1993-ban az egri Gárdonyi Géza Színházhoz szerződött. Itt érett jelentős és népszerű színésszé. 2013-ban került a Miskolci Nemzeti Színházhoz. A színésznő erősségének sokoldalúságát tartják a kritikusok, azt, hogy a drámától a komédiáig, a prózai szerepektől a musicalig a színjátszás minden területén képes színvonalas játékával bármikor elvarázsolni a közönséget. Drámai ereje, komikai vénája, muzikalitása és remek énekhangja a legkiválóbb karakterszínészeink közé emelte, így lett rövid idő alatt a Miskolci Nemzeti Színház társulatának egyik vezető művésze. Egri színészként az évad legjobb alakításáért kapott elismerést. 2000-ben Páholy-díjat, majd három alkalommal közönségdíjas lett. 2006-ban vehette át a Domján Edit-díjat. Három évvel később Heves Megye Príma-díját ítélték meg részére. 2015-ben a 3. Thália Humorfesztivál legjobb női alakítás díját kapta, majd 2017-ben a Városmajori Színházi Szemle legjobb mellékszereplőjének járó elismerést vehette át.
Miskolc Város Építészeti Alkotói díj
Viszlai József
A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki karán szerzett diplomát. Diplomamunkáját a diplomadíj I. fokozatával ismerték el. 1989-ben az ÉSZAKTERV tervezője, majd vezető tervezője lett. 1981-ben saját építészeti tervezőirodát nyitott.
Több építészeti műhelyben dolgozott, számos hazai és nemzetközi rangos elismerést kapott munkájáért, oktatási és kulturális intézményeket, sport, egészségügyi és lakóépületeket egyaránt tervezett.
Építészeti tevékenységét települési szinten is művelte: Miskolc város főépítészi szolgálatát 2007-2010 között látta el, 1998-tól Hídvégardó község, 2010-től Szikszó város tanácsadó főépítésze.
A Miskolci Építész Műhely második generációjának tagjai közé tartozik. Épületei egyéni ízűek, modern, kortárs szerkesztésűek és szemléletűek. A város főépítészeként fontosnak tartotta a főépítészi csoport megerősítését és Miskolc sajátos arculatának erősítését, melyet munkája során példamutatóan teljesített. Új modern stílust és építészeti megoldásokat alkalmazott Miskolcon. A Miskolci Galéria bővített épület-együttesének tervezéséért Pro Architectura díjban részesült.
Nevéhez fűződik még Miskolcon a Városháza új szárnya, az Erzsébet fürdő rekonstrukciója, a Miskolci Egyetem főbejárata, az ózdi Polgármesteri Hivatal bővítése is az ő tervei alapján valósultak meg. Városunkban a Színvapark és a Macropolis terveit is ő készítette.
Eddigi munkásságát számos díjjal ismerték el. 1985-ben Budapest fővárosa díjat és Frankfurt am Main város különdíját vehette át. 1996-ban az év kimagasló építészeti teljesítményének díjával ismerte el Sopron városa a munkáját. 2000-ben Miskolc város Építészeti Alkotó Díját kapta meg. 2002-ben Pro Magnamnimate TUA díjban részesült. 2016-ban a legrangosabb építészeti díjat, az Ybl Miklós-díjat vehette át.
Bizony Ákos Kitüntető Jogi Díj
Dr. Bíró György
1978-ban végez cum laude minősítéssel a József Attila Tudományegyetem Állam és Jogtudományos Karon, 1981-ben tesz jogi szakvizsgát.
Egyetemi tanulmányait követően a Diósgyőri Gépgyár jogtanácsosa lett, majd a rendszerváltással egy időben a Miskolci 10. sz. Ügyévi Iroda vezetője. 1997-től a B.-A.-Z. Megyei Ügyvédi kamara elnökhelyettese. 1982-ben a Miskolci Egyetem egyetemi tanársegédje kinevezést kap, ezt követően két évvel később egyetemi adjunktus. 1993-tól hat éven keresztül tanszékvezető egyetemi docens.
1999-től a Miskolci Egyetem Polgári Jogi Tanszék tanszékvezető egyetemi tanára. 1999-ben habilitációs előadása a megbízási szerződés és a magyar polgári jog szerződési rendszeréről szól. 2006-ben lett az Egyetem Állami és Jogtudományi Kar Civilisztikai Tudományok Intézetének igazgatója.
Kiváló oktató munkájáért, az Állam és Jogtudományi Kar képzési rendszerének fejlesztése érdekében végzett munkájáért elismerésben részesül. 20 éves kiváló oktató munkájáért 2001-ben a Pro Facultate Iuris Prudentiate egyetemi kitüntetést kapta. 2010-ben a Magyar Köztársaság Tiszti Kereszt Polgári Tagozat állami elismerést vehette át.
Dr. Bíró György kiemelkedő szaktudással, rendkívüli alapossággal és szorgalommal végezte munkáját, amely elismerésre méltó.
Dr. Háger Miklós
Családjában több felmenő is lelkészként szolgált. Már gyermekkorában meghatározó volt számára a könyvek szeretete, amely jelentős hatást gyakorolt világnézetére, gondolkodására, ízlésére. Az iskola elvégzését követően három évig bányászként dolgozott. Az irodalom és a történelem iránti szeretete azonban mégis a jogi pálya felé terelte.
Az egyetem elvégzését követően először az államigazgatásban helyezkedett el, ahol a termelőszövetkezeti egyesítések komoly szakmai kihívás elé állították, amelyeket sikeresen teljesített. Később jogtanácsosi tevékenységet látott el, ekkor már kifejezetten magánjoggal, szövetkezeti joggal foglalkozott.
Egy régi álma vált valóra, amikor csatlakozhatott az ügyvédi karhoz. 1980. augusztus 1. napjával a Miskolci 1. számú Ügyvédi Iroda tagja lett. A nevét igazán a TOPSZOLG Kft. büntetőügye tette ismerté. Ez volt az egyik első az újonnan alakult gazdasági társaságok között. A rendkívül bonyolult és összetett eljárásban a vezető tisztségviselőt védte. Az ügyben megszüntető végzés született. Tevékenysége során számtalan ügyfelet képviselt, de minden megbízatását egyformán fontosnak tartott. Fontos volt számára, hogy megfelelően lássa el a védői tevékenységet és mindent megtegyen ügyfelei érdekében. Számtalan büntetőügye mellett a tárgyalóteremben magánjogi ügyekkel is foglalkozott.
Dr. Háger Miklós több évtizedes, a jogi pályán eltöltött munkásságával kimagasló érdemeket szerzett a jogtudomány területén, munkája példaértékű lehet a jövő nemzedéke előtt.
Dr. Felszeghi Sára
Marosvásárhelyen szerzett diplomát. Jogi szakokleveles orvos lett 2003-ban. A Miskolci Egyetem szerzett PhD tudományos fokozatot 2005-ben.
Üzemorvostan szakorvosi, háziorvostan, szakorvosi, csecsemő- és gyermekgyógyász szakorvosi, akkreditált hajóorvosi, EOQ MNB Minőségügyi Rendszermenedzser és Minőségügyi Menedzser az Egészségügyben szakképesítéseket szerzett.
Jelenlegi munkahelye Miskolci Egyetem, Egészségügyi Szakmai és Módszertani Központ vezető főorvos, a GYEMSZI, foglalkozás-orvostan országos szakfelügyelő főorvosa, Miskolci Egyetem Egészségtudományi Kar óraadó oktatója, Nyugat-Magyarországi Egyetem Művészeti Nevelés- és Sporttudományi Kar Savaria Egyetemi Központ Szombathely egyetemi docense, és a SOTE oktatója.
1989-től a Miskolci Egyetem vezetésének támogatásával megszervezi és bevezeti a munkahelyi egészségfejlesztést az egyetem dolgozói részére mely akkor egyedülálló kezdeményezés a munka világában Magyarországon és Európában. 1995-ben Magyarországon elsőként létrehozta a Foglalkozás Egészségügyi Központot, amely a foglalkozás-egészségügyi ellátás legmodernebb, legkomplexebb változata, mind hazánkban, mind nemzetközi szinten. 1997-ben a Miskolci Egyetem rektorának felkérésére kidolgozta azokat a szakmai kritériumokat, amelyek az Egészségügyi Intézet megalakításához, valamint annak akkreditációjához szükségesek. 1998-ban az OMFI és a SOTE felkérésére kutatást folytatott a munkanélküliek egészségi állapotának vizsgálatában. 2000-ben az országban elsőként vezetett be minőségbiztosítási rendszert az általa vezetett foglalkozás-egészségügyi központ alap-és szaktevékenységének szakmai irányítása és oktatása terén. Tudományos, szakmai közéleti tevékenysége keretében a foglalkozás-egészségügyi tevékenysége tapasztalatait több hazai és nemzetközi konferencián bemutatott előadáson, szakfolyóiratban megjelent cikkben foglalta össze.
Dr. Felszeghi Sára kiemelkedő szakmai életútja, oktatói, közéleti tevékenysége, nemzetközileg ismert tudományos tevékenysége jelentősen hozzájárul a város, az ország egészségügyi fejlesztéséhez.
Harasztiné Tóth Margit
Pályafutása során az emberi élet teljes szakaszát átölelően szerzett tapasztalatot a magzati élettől az ifjúkoron át az idős korig. Általános ápolónő és asszisztensi szakképesítést, majd védőnői diplomát szerzett. Ezt követően védőnőként dolgozik Izsófalván és Kazincbarcikán. 1992-től a 11. számú Gondozási Központ vezetője lesz. Körzetéhez a Győri kapu városrész tartozik, majd a szociális szakvizsga megszerzését követően a Bulgárföldi Gondozóház és Szolgáltató Központ vezetői feladatainak ellátásával bízzák meg. Jó szervezői képességgel, teljes kihasználtsággal működik az intézmény igen magas színvonalon. 2009 novemberében beindította az „idősek a világhálón” elnevezésű számítógépes oktató programot, amely akkor innovatív kezdeményezésnek számított. A Miskolci Egyetem egészségügyi Főiskola Karán siketekkel való kommunikációt elősegítő kurzust vezetett négy éven keresztül.
A szociális ágazaton belül az idősellátás területe a leginkább elfeledett s méltatlanul háttérbe helyezett szakterület. Harasztiné Tóth Margit munkájával példát mutat, hitével erőt ad a körülötte lévő dolgozóknak, időseknek egyaránt. Nemcsak tanít, tanul is. Fáradhatatlanul tesz azokért az idősekért, akik a városért éltek s dolgoztak.
Pedagógiai díj
Mattyasovszkyné Lipták Éva
Magyar-angol szakos általános és középiskolai tanár. Pályáját a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Gimnáziumban kezdte, majd 1982-től a miskolci Herman Ottó Gimnáziumban folytatta. Ez az intézmény volt a második és egyben utolsó munkahelye. Munkahelyéhez, hivatásához való hűségét az itt eltöltött 32 esztendő példázza.
A Herman Ottó Gimnáziumban végigjárta a sikeres tanári pálya valamennyi állomását. Volt osztályfőnök, munkaközösség-vezető, majd 1996-tól 2007-ig a gimnázium igazgatóhelyettese, 2008-tól igazgatója.
Pedagógus tevékenysége során korát megelőzve szervezett külföldi nyelvtanulási programot, részt vett az idegennyelv-tanítás módszertani megújításában, elsők között alkalmazta a kommunikációra épülő nyelvtanítást. Jelen volt a Herman Ottó Gimnázium angol tagozatának megindításánál, vezető tanárként, majd igazgatóhelyettesként sikeresen működtette azt. Nevéhez fűződik a tagozat átalakítása; angol-magyar két tanítási nyelvű képzés és a nyelvi előkészítő osztályok elindítása. Folyamatos tanulás és megújulás jellemezte pályafutását. Kiegészítő részképzésen vett részt Exeterben, Nagy-Britanniában, elvégezte a Pécsi Egyetemen a holland-magyar vezetőképzőt, közoktatás vezetői oklevelet szerzett. Elhivatott, példaértékű pedagógus pályája, magas színvonalon végzett munkája alapján méltó az elismerésre.
Sarka Ferenc
A Miskolci Gyermekvároshoz tartozó 41. számú Általános Iskolában kezdett el dolgozni fizika-matematika szakos tanárként, majd igazgató helyettesi megbízást kapott. Közel 25 évig dolgozott a Gyermekvárosban. Részt vett a nevelőotthoni csoportmunka pedagógiai és önálló csoportgazdálkodási és tehetséggondozási rendszer kidolgozásában, amely modelleket később több nevelőotthon is átvette. A tehetséggondozás pedagógiájának kimunkálásában és feltételrendszerének megteremtésében elévülhetetlen érdemei vannak. A megyében egyedüliként jött létre 25 évvel ezelőtt az a mai napig működő ifjúsági fúvószenekar, amelynek megalakulása érdekében nagyon sokat tevékenykedett.
1997-ben került a Miskolci Városi Pedagógiai Intézetbe, mint pedagógiai vezető. Nevéhez fűződik a Városi Tehetséggondozó Központ létrehozása, az egyéni fejlesztési tervek kidolgozása. 2002-ben a B.-A.-Z. Megyei Önkormányzat Oktatási és Művelődési Főosztályának vezetője lett. Irányította a Megyei Tehetséggondozó Hálózati Program kidolgozását, de később a Megyei Pedagógiai Intézet vezetőjeként is fontosnak tartotta ezt a feladatot.
A Miskolci Rendészeti Szakközépiskola Tehetséggondozó Programját is kidolgozta és tagja lett a Rendőrtiszti Főiskola Tehetségsegítő Tanácsának. Nevéhez fűződik a tehetséges rendőr fogalmának meghatározása.
1999-től a Miskolci Egyetem Tanárképző Intézetének külső óraadó oktatója, mind a nappali tanár, mind a levelező szakvizsga képzésben.
Pályája során több országos kutatásban is részt vett. Rendszeresen publikált, több írása jelent meg különböző szakmai folyóiratokban önálló vagy társszerzőként, de számos országos konferencia előadója is volt a tehetség témakörében. Tagja a Magyar Tehetséggondozó Társaságnak. 2003-ban választották meg a Társaság alelnökének, melyet mind a mai napig ellát.
2010-ben a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkereszt polgári tagozat kitüntetést vehette át több évtizedes az oktató-nevelő munka terén végzett kimagasló szakmai munkájának elismeréseként.
Tóthné Csorba Mária
1981-ben kezdte pályáját az első évektől tanítóként „iskolaalapítóként”, majd igazgatóhelyettesként, 2001-től intézményvezetőként segítette az oktató-nevelő munkát a miskolci Avastetői Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában, amely a város egyik legnagyobb alapfokú oktatási intézménye.
Szakmai, nevelő-oktató munkáját pályája kezdetétől a magas szintű szakmaiság, elhivatottság, széles látókör, emberi tisztesség, precizitás jellemzi. Részt vett az iskola szakmai programjának, mai arculatának kialakításában. Kezdetektől az innovatív megoldások jellemzik munkáját. Az intézmény vezetőjeként az első perctől felmérte, átlátta azokat a szükségleteket, amelyek alapján a pedagógusok továbbképzését segíteni, irányítani tudta. Támogató és innovatív vezetői és szakmai munkája során elérte, hogy a szakmailag felkészített, felkészült pedagógusok képesek egy olyan rendszert megvalósítani, amely nemcsak saját iskolájuk, hanem a város nevelési, oktatási életében kiemelkedő teljesítmény nyújtanak. Megszerezte a közoktatás vezetői szakvizsgát és tehetségfejlesztési szakvizsgát, nemzetközi ECHA diplomát kapott.
Tehetségfejlesztési szakértőként és elkötelezett tehetségfejlesztőként mindig fontos feladatának tartotta az Avasi lakótelepen a tehetségek fejlesztését, támogatását, a tantestületben a tudásmegosztást. Mesterprogramjában az iskola és a lakótelep tehetséggondozó munkájának rendszerszintű felépítése és működése szerepel. Az intézmény 2014 óta tehetségpontként működik, 2016-ban – a Magyar Géniusz Program keretében – a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége Akkreditációs Bizottsága döntése alapján kiváló tehetségpont lett. 2010. március 15-én a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetésben részesült.
„Miskolc Város Turizmusáért” díj
Creppy PalacsintaHáz, Oszlánczi Réka tulajdonos
A „Creppy PalacsintaHáz” 14 éve nyitotta meg először kapuit és ezzel egyidőben indult hódító útjára a márkanév is. Az elmúlt években megvalósuló turisztikai fejlesztések mellett a „Creppy PalacsintaHáz” megnyitása is jelentősen hozzájárult Miskolc és az Avas turizmusban betöltött egyre hangsúlyosabb szerepéhez. A PalacsintaHáz mostanra már azt is elérte, hogy a Miskolcra érkező hazai és külföldi turisták kifejezetten a Creppy egyedülálló palacsintái miatt vegyék úticéljukba városunkat.
A brand és a mögötte álló tulajdonosi kör a kezdetek óta számos hazai és nemzetközi sikert tudhat magáénak. 2019-ben Las Vegasban bekerült a világ 12 legjobb feltörekvő franchise koncepciója közé, majd ugyanebben az évben megkapta a miskolci vendéglátó szakma egyik legnívósabb kitüntetését, a Weidlich Pál Kereskedelmi és Vendéglátóipari Nívódíjat.
2019 májusában streetfood kocsijuk a fesztiválszezon számos rendezvényén volt jelen országszerte, novemberben megnyílt az első vidéki „Creppy PalacsintaHáz” Debrecenben.
Korunk gasztroforradalmának egyik zászlóshajójaként a „Creppy PalacsintaHáz” immár jelentős turisztikai vonzerőt képvisel Miskolcon.
„Az év sportolója” díj
Nemes Rita
A DVTK versenyzője, kiváló atléta, hétpróbázó. Nemes Rita 9 év kihagyás után, két évvel ezelőtt a síkfutó versenyszámokról a hétpróbára váltva tért vissza az atlétika pályára, a Miskolci Sportiskola színeiben, hogy 30 évesen is bizonyítsa, helye van a legnagyobbak között. Munka mellett készült, de még így is egyre komolyabb eredmények elérésére volt képes az elmúlt időszakban, ami bizonyítja páratlan tehetségét. Szintén ezt támasztja alá, hogy a visszatérését követő évben – 2018-ban – hétpróbában magyar bajnoki II. helyet szerzett a Győrben megrendezett országos bajnokságon.
2019-ben magyar bajnokként köszönthettük a hétpróba számban, ahol a Magyarország Összetett Atlétikai Bajnokságának aranyérmese lett egyéni csúccsal, nemzetközileg is jegyzett kiváló eredménnyel. A versenyen 330 ponttal javította meg addigi legjobbját, és majdnem 400 ponttal ért el jobb eredményt, mint az elmúlt nyolc év hétpróba országos bajnoka.
Mészáros László
A népszerű, de kevésbé ismert sportágban, a fekvenyomásban ért el kiváló eredményeket. 2008-ban Európa-bajnok lett Noviborban 330 kg-os teljesítménnyel, míg ugyancsak 2008-ban világbajnokságot nyert Lauhammerben 340 kg-os teljesítménnyel, s ezzel e sportág új világcsúcsát állította fel. A Miskolci Vasutas Sport Club versenyzője. A súlycsoportjában az open, a master1, a master2 és a master3 világ- és Európa-csúcsát is ő tartja.
Az 1965 óta minden évben megrendezésre kerülő, a világ legrangosabb testépítő versenyének számító meghívásos Mr. Olympia megméretetésen fekvenyomásban a 140 kg-os súlycsoportban megvédte 2018-as elsőségét és ezúttal abszolútban is diadalmaskodott, nem volt olyan versenyző, aki a 282,5 kg-os teljesítményét túl tudta volna szárnyalni.
Süttő Roland és Tombácz Anikó versenytánc páros
14 éve kezdte el a közös munkát. A páros mind standard, mind latin táncokban a legmagasabb kategóriában versenyez. A profi táncos karrierjük mellett foglalkoznak az utánpótlás neveléssel is, illetve saját Egyesületüknél a versenyfelkészülést is segítik a fiatalok számára.
Aktív versenyzőként járják az országot és a világot. 2015-ben profi magyar bajnokok lettek latin táncokban. 2016-ban a Debrecenben tartott Európa Kupán 4. helyezést értek el. Szintén ebben az évben a German Open Profi Rising Star győzteseknek járó díjat vehették át. A Világranglista TOP 6. helyezettjei. Az elmúlt négy évben megtartott folyamatos ranglista vezetésüket a Magyar Kupa győztesek vándordíjával ismerték el. 2019-ben negyedszer védték meg Profi Latin Magyar Bajnoki címüket. A páros háromszoros világ- és kétszeres Európa-bajnoki középdöntösők, ezt a címet 2019-ben is sikerült megtartaniuk.
„Miskolc Város Sportjáért” díj
Egri István
A miskolci jégkorong sport elmúlt 40 évének meghatározó alakja, kimagasló sportvezetője. 1990-től a Miskolci Hoki Klub szakosztályvezetőjeként végérvényesen elkötelezte magát a sportág iránt. A Magyar Kupa döntőjét 1993. január 30-án Miskolc rendezte, melynek csapata ezüstérmes lett.
1994-ben alapítója volt a Miskolci Jegesmedve Jégkorong Sportegyesületnek, ahol eleinte szakosztályvezetőként irányította a munkát. A 2001-ben megrendezett Magyar Kupán bronzérmet szereztek a „Macik”, akik 2009-ben szintén a harmadik helyet harcolták ki. Időközben Egri István 2005-től már a klub elnökeként tevékenykedett tovább, teszi ezt a mai napig. 2006-ban megépült a Jégcsarnok, az addigi társadalmi-szabadidős munkát felváltotta a hivatásos sportvezetés. Egri István 2011-től a Miskolc Városi Szabadidőközpontot vezeti, ahol szintén számos hazai és nemzetközi esemény zajlik azóta is. Egri István 1998-tól – 2016-ig a Magyar Jégkorong Szövetség elnökségi tagja volt, felkészültségének, rátermettségének bizonyítéka, hogy ma is tagja a jégpályák építésért, fejlesztéséért felelős bizottságnak.
„A Civilek Támogatásáért” díj
Juhász Jánosné
„Egy falat kultúra” megnevezéssel 2014 nyarán kezdett ételt osztani a Szolidaritási Mozgalom Budapesten a Blaha Lujza téren. A Szolidaritási Mozgalom tagjaként Juhász Jánosné Pandák Margó, akiben természetes módon él az elesettekkel, kiszolgáltatott helyzetben lévő embertársaival való szolidaritás érzése, a segítő társakkal együtt a cselekvés mezejére léptek: 2 kg hagymás-zsíros kenyér és forró tea kiosztásával 2014 novemberben kezdődött Miskolcon, az Újgyőri főtéren ennek a segítő csapatnak a karitatív tevékenysége. A kezdeti lelkesedés másokban gyorsan elapadt és abbahagyták az ételosztást. Margó és csapata azonban mind a mai napig nem adta fel a küzdelmet, hetente egyszer ételt osztanak a rászorulóknak. Igazi szervezett csapatmunkával történik mindez, Juhászné Margó konyhájában, garázsában történik hetente egyszer a főzés, szendvicskészítés a civilek felajánlásaiból, adományaiból, a kiszállítást a társak segítségével oldják meg. Juhász Jánosné Pandák Margó és csapata részéről tanúsított cselekvő segítségnyújtás az empátia, az együttműködés, a szolidaritás érzését segíti kifejlődni és erősödni embertársainkban, és ez példaértékű Miskolc polgárai számára is.
„Az Év Civil Szervezete” díj
Északkelet-Magyarország Ipartörténetének Ápolásáért Alapítvány
2006-ban a Diósgyőri Vasgyárban dolgozott nyugdíjasok és a velük együttműködő társaságok alapították. Az elmúlt 14 év alatt az Alapítvány megerősödött, kiépítette kapcsolatait, széleskörűen beépült a város kulturális idegenforgalmi és tudományos életébe. Az Alapítvány fő célja a Diósgyőr-Vasgyári üzemek, a Diósgyőr Vasgyár és a Diósgyőri Gépgyár, valamint a Diósgyőr-Vasgyári Kolónia ipari örökségi anyagainak gyűjtése, feldolgozása, a nagyközönség részére történő bemutatása. Az Ipartörténeti Emlékházban 7 helyiségben, 210 m2-en mutatjuk be a gyárakban gyűjtött üzemi dokumentumokat, fényképeket, rajzokat, könyveket, műszereket, gyártott termékeket, berendezések működő makettjeit, elismeréseiket, sok-sok egyéb ipari örökségi anyagokat. Az állandó kiállítás népszerű a városi, a hazai látogatók köbében, de nemzetközileg is elismert, eddig 20 ország látogatói tekintették meg. Az Alapítvány legjelentősebb rendezvénye a Fazola Henrik gyáralapító tiszteletére évente megrendezett Fazola Fesztivál. A 2020-as év jelentős és kiemelkedő év Miskolc város történetében. 250 évvel ezelőtt írta alá Mária Terézia az Ómassai Vasmű alapítási dokumentumát. A Fazola Henrik által létrehozott többször áttelepült, fejlődésével együtt jelentősen hozzájárult Miskolc város nagyvárossá válásához.
Rotary Club Miskolc
1931. május 11-én alakult meg. Az alapító ülés a Lillafüredi Palotaszálló Mátyás termében volt, ez lett a klub törzshelye is. A II. Világháború előestéjén feloszlatták, újjáalakítására 61 év szünet után került sor. „A Rotary olyan emberek klubja, akik jobbítani szeretnének.” A rotarysok jobbítási szándékukat a szolgálat öt útján keresztül tehetik meg. Ezek közzé tartozik a hivatásszolgálat, amely egy személyes elkötelezettség arra, hogy képviselje valaki a hivatását vagy foglalkozását rotarysta barátai számára. Fontos számukra az új nemzedékek szolgálata, csereprogramok szervezése, melyek gazdagítják, erősítik a békét és a kultúrák közti megértést a világon. Több éve szerveznek jótékonysági rendezvényeket, 9 éve tartanak városunkban a középiskolák számára Mikulás futást. A Club több civil szervezetet is támogat. Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Megyei Érdekvédelmi Egyesületével több, mint egy évtizede állnak kapcsolatban. Évek óta segítik az ÉFOSZ-t kirándulások szervezésével, koncertekre történő eljuttatással, értékes eszközbeszerzésekkel és egyéb segítséggel.
Pro Minoritate díj
Fekete Dénes Gyula
Közel 20 éves hivatásos honvédtiszti pályafutása alatt az ország különböző helyőrségeiben szolgált. 1981-85 között elvégezte a Lengyel Hadsereg Katonai Akadémiáját Varsóban, összfegyvernemi szakon. 2000-2004 között Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Szilézia megye közötti együttműködési megállapodás kidolgozója, majd többek között koordinátora volt számos kulturális programnak, illetve gasztronómiai rendezvénynek. Fontos szerepet játszott intézmények és települések közötti kapcsolatok építésében és ápolásában. Lengyelországban idegenforgalmi kiállításon is népszerűsítette megyénket, valamint gyerekek csereüdültetését szervezett. Amikor szükség volt rá a lengyel árvízkárosultak számára segélyszállítmányok gyűjtésében és kiszállításában működött közre. 2000-2010 között a Miskolci Lengyel Nemzetiségi Önkormányzat tevékenységét segítette, majd 2010-től képviselője lett – 2014-ig elnökhelyettes, a 2019-es választásokig annak elnöke volt.
Bíborszél zenekar
Működésének nagyjából 30 éve alatt szép lassan a miskolci zenei élet szerves, meghatározó és megkerülhetetlen részévé válik. Az 1991-es Popfesztiválon elhangzó, azóta igazi örökzölddé váló közönségdíjas Nem hiszem el című sláger hozza meg az öt fiatal zenész számára az országos népszerűséget. Debütáló albumuk a Szivárvány címet viseli. 2001 őszén lát napvilágot a Furcsa évek című lemez, rajta olyan slágerekkel, mint az Igazi kincs, a Furcsa évek vagy éppen a Várlak, ami az akkori rádiós és televíziós játszási listák állandó szereplőjévé válik. A 2007-ben megjelenő Hiányzol című dal igazi megaslágerré válik, mint ahogy a MissBee közreműködésével készült Mintha álmodnék című duett is. 2012-ben születik meg a Miskolc című dal, amely a város újkori himnuszává válik, felhangzik a legnagyobb eseményektől, a legkisebb baráti összejövetelekig.
Az elmúlt évtizedek alatt számtalan sláger és rengeteg fellépés övezi a zenekar útját. A mai napig és mindig is jellemezte a zenekart és szerethetővé teszi a nagyközönség számára – az állandóságon kívül – a gazdag érzelem- és hangulatvilág, amely egy zeneileg és hangzásvilágában is abszolút érett, populáris, de ezzel együtt egy letisztult, igényes zenei minőséggel párosul.
Tánccal való kapcsolata az általános iskola első osztályában kezdődött. A középiskolás éveiben az Avas Táncegyüttes tagja. 1999-ben csatlakozik a Szinvavölgyi Néptáncegyütteshez. 2000-től a Diósgyőri Alapfokú Művészetoktatási Intézmény táncpedagógusa. Számos miskolci és megyei óvodában, iskolában népszerűsíti a magyar népi kultúrát.
A miskolci Számadó zenekar különböző előadásainak rendszeres résztvevője. Koncertek táncos közreműködőjeként törekszik a magyar néptánc hiteles tolmácsolására. Növendékei számos országos versenyen, fesztiválon értek el kimagasló eredményeket, kaptak rangos elismerést, különdíjat. A 2016-ban megrendezett Gyermek „Fölszállott a páva” rendezvényen tanítványai, a Szinvavölgyi Aprók Néptáncműhely táncosai képviselhették Miskolcot, akik élőadásban is megmutathatták csodálatos koreográfiájukat. A zsűri kiemelte a miskolci műhely példaértékű munkáját. Boncsérné Szinai Tünde néptáncpedagógus 25 éve töretlenül végzi tartalmas, az egész városra kisugárzó jelentőségű oktató-nevelő, példamutató hagyományápoló munkáját.
Holdviola Zenekar
Közel egy évtizede van jelen a zenei életben az egyik legsikeresebb magyar zenei produkcióként. Népdalokból táplálkozó különleges zenéjével stílust teremtett és hamar az elektronikus folkzene hazai éllovasává vált, számos követőt szerezve a műfajnak. A zenekar alapítói küldetésüknek tekintik, hogy hidat építsenek a magyar népdalhagyomány és napjaink globalizálódó, urbánus zenei kultúráján nevelkedő fiatalok között.
A Holdviola munkásságát a közönség arany és platinalemezekkel, a szakma többek között 2011-ben „Fonogram Magyar Zenei Díj” odaítélésével, a helyi közösség pedig 2018-ban megyei Príma Díjjal ismerte el. Énekesük Bognár Lili idén Múzsa Reménység díjat kapott. Albumukat három egymást követő évben is jelölték az „Év világzene albuma” címre. A Bánat utca című slágerük pedig összesen 149 héten át szerepelt a Magyar Hanglemezkiadók Szövetsége TOP20-as listáján. Közel 400 élő koncertjük volt már hazánkban és a környezető országban.
A zenekar székhelye mai napig Miskolcon van, a tagok mindig büszkén vállalták származásukat ezzel is öregbítve a város hírnevét.
A szakma és a közönség visszajelzései alapján a Holdviola zenekarnak mind zenéjében, mind színpadi előadásaiban sikerült egyedülálló, különleges, jól megkülönböztethető saját hangvételt, stílust kialakítania, mely a hazai elismerések mellett, a nemzetközi zenei szakemberek figyelmét is felkeltette.
Miskolci Egressy Béni-Erkel Ferenc Művészeti Iskola, Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Tagiskolája
1949. október 1-jén jött létre a megyében szinte elsőként, ahol rendkívül széles kínálattal találkozhattak a hangszeres muzsikát tanulni vágyó, főként a gyári munkásokból álló tanulók. A rendkívül lelkes és jól képzett tantestülettel rendelkező intézmény hamar kivívta a város, a megye, sőt a régió szakmai elismerését. A 2019-ben 70 éves fennállását ünneplő Erkel Ferenc Zeneiskola a fiatal muzsikusok képzésének egyik jelentős műhelyévé vált az elmúlt évtizedekben. Az iskola nem csupán megőrizte hagyományait, hanem folyamatosan követve az oktatás-nevelésben résztvevők igényeit, a kor változásainak elvárásait, kiérdemelve Miskolc városának egyik legmeghatározóbb művészeti intézményének címét. Kiemelkedő művész és pedagógus személyiségek fémjelzik az intézmény igazgatását.
A hangszeres művészet, kóruséneklés területén sok tehetséget adott a városnak az intézmény, vagy indított el növendéket zenei pályáján.
A Miskolci Egressy Béni-Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola, Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Tagiskolája a két intézmény összevonása után is megőrizte saját arculatát és alapelveit, s szakmai munkásságával az elmúlt évtizedekben Miskolc kulturális és művészeti életének egyik meghatározó szereplőjévé vált.
Idén ünnepli 10 éves fennállását. Működése alatt Miskolc egyik kiemelkedő kulturális színvonalat képviselő civil szervezte lett. Az Alapítvány kiemelt célja a Miskolcon élő vagy a városhoz szorosan kötődő elhunyt, kiemelkedő értékeket teremtő alkotók emlékének ápolása és a kortárs művészek támogatása, a már megteremtett tárgyi és szellemi értékek védelme, a fiatalok tehetséggondozása, a helyi társadalomban a közösségteremtő civil erő felkarolása. Az Alapítvány figyelemmel kíséri a művészeti élet meghatározó folyamatait, alapkérdéseit. Programjaik városszerte ismertek, közérdeklődésre tartanak számot.
Rendszeresen szerveznek irodalmi esteket Irodalmi fonó néven, bemutatják a kortárs művészeket: írókat – költőket, képzőművészeket, zenészeket, fotóművészeket, táncosokat, szobrászokat és építőművészeket. Fennállásuk alatt közel 500 rendezvényt szerveztek már, amely nyitott és ingyenes volt a nagyközönség számára. Zenei estjeik is hangulatosak és magas színvonalúak. Fiatal tehetségek számára biztosítanak bemutatkozási lehetőséget. Az elhunyt művészek emlékére a Múzsák Kertjében állítanak emléket. A civil szférában közösségépítő munkájuk kiemelkedő.
Pirity Attila
Az építészmérnök a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett diplomát. A Miskolci Tervező Vállalatnál annak fennállásáig dolgozott. A rendszerváltással egy időben hozta létre a Stúdió Északmagyarország Tervező Kft.-t, amely a magasépítészet összes szakágát felöleli.
Tervezőként főként középületek, ipari épületek, iskolaépületek tervezésére szakosodott. Nevéhez fűződik a Zrínyi Ilona Gimnázium rekonstrukciójának, a Herman Ottó Gimnázium és a Földes Ferenc Gimnázium bővítésének, az Egri Törvényház rekonstrukciójának és bővítésének a tervezése is. Pirity Attila több országos nyilvános tervpályázatra is készített pályaművet. A Diósgyőri vár, a Szent István tér rekonstrukciójával megosztott második helyezést ér el, a Miskolc-Tapolcai Strandfürdő bővítésére és a Hejőliget turisztikai kialakítására készített terve a legmagasabb elismerést váltotta ki.
Az építész 2016-ban kapott felkérést a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon sportcsarnokának tervezésére. Ez a beruházás egy átfogó, komplex rekonstrukció és korszerűsítési folyamat része, melynek eredményeként az iskola városunk egyik legjobban felszerelt, a modern oktatás feltételeinek otthon adó oktatási intézményévé válhat.
Pritity Attila többek között a Lévay József Református Gimnázium és Diákotthon sportcsarnokának tervezéséért 2020-ban Ybl Miklós-díjat kapott.
Timkó Tünde
2007-től kezdett el dolgozni a Miskolci Egyesített Szociális Egészségügyi és Gyermekjóléti Intézmény Napraforgó Bölcsődéjében. A gyermekcsoportokban fáradhatatlanul dolgozik, szorgalmasan látja el feladatait bölcsődei dajkaként.
A kisgyermeknevelőkkel karöltve mindent megtesz azért, hogy a bölcsődébe járó gyerekek szeretetteljes, boldog környezetben legyenek nap, mint nap. Teherbírása hatalmas, mindig lehet rá számítani, rugalmasan alkalmazkodik minden helyzethez. Családcentrikus szemlélete és a gyermekek mindenek feletti érdeke átszövi napjait. A kollektíva tiszteli és elismeri munkáját, a közös programokon szívesen részt vesz, igazi „csapatjátékos”.
Dr. Varga Zoltán
A Herman Ottó Gimnázium magyar-történelem szakos diákja, akinél már középiskolás éveiben megmutatkozik jog iránti érdeklődése. A Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatójaként rendszeres indulója volt a Kar Tudományos Diákköri Konferenciájának. Egyetemi évei során a Miniszterelnöki Hivatal Európai Közigazgatási Képzési Ösztöndíj ösztöndíjasa volt. Végzős joghallgatóként diplomamunkája díjnyertes lett az Országos Tanulmányi Diákköri Tanács által meghirdetett pályázaton.
Varga Zoltánt a jog tudományos területe érdekli elsősorban. Phd. hallgatóként a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát kutatta. Eddig 83 publikációja jelent meg. A Karon 2007 és 2012 között egyetemi tanársegédként, 2012-től három éven át egyetemi adjunktusként dolgozott. 5 éve egyetemi docensként végzi oktatói munkáját.
Jó előadásmódja, választékos beszéde, valamint nyelvi igényessége nem is csoda, hiszen már középiskolás éveinek kezdetétől tagja az Anyanyelvápolók Szövetségének. A kari élet tudományos programjainak és egyéb eseményeinek is tevékeny szervezetője
2007-től a Tudományos Diákköri Tanács Titkára, az Országos Tudományos Diákköri Tanács Állam és Jogtudományi Szakmai Bizottságának tagja. 2011-től pedig a Kari Tanács Tagja, 2018-tól tudományos és nemzetközi dékánhelyettes.
Az Egyetemért – A Városért díj
Prof. Dr. Roósz András
Széchenyi-díjas magyar kohómérnök, egyetemi tanár, a magyar űranyagtudományi program irányítója, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja.
Dunaújvárosi iskolai évei alatt nagy hatással van rá tanára, aki a technológia tantárgy keretében bevezeti a fémtan világába. A miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen Kohómérnöki Karán bekapcsolódott a hallgatói tudományos kutatói munkába és díjazott dolgozatokat készített. Végzős hallgatóként elnyerte a tanulmányi emlékérem arany fokozatát.
A diploma megszerzése után a Fémtani Tanszékén kezdte oktatói-kutatói pályáját. Tudományos munkájának fontos új mozzanata volt a Fuchs Erik professzorral kialakult munkakapcsolat. Közös munkájukban az ötvözetek kristályosodásával foglalkoztak, ez volt az a téma, amiből később a hazai űranyag tudomány is kinőtt. Az első magyar űranyag-technológiai program – a Bealuca program – az ő tevékenységük révén jött létre. 1984-ben kijuthatott a stuttgarti Max Planck Intézetbe majd két éven át a Darmstadti Egyetem vendégprofesszora volt. Ugyancsak vendégprofesszor volt a Cambridge-i Egyetemen és a Nagaokai Egyetemen. A műszaki tudomány doktora címet 1994-ben szerezte meg, 2004-ben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, székfoglaló előadásának címe: A fémek szerepe az emberiség fejlődésében. 2010-ben választották meg az akadémia rendes tagjává. Több szabadalom, találmány társfeltalálója. Kiemelten fontos szerepet szán a tudományos továbbképzésnek.
Az MTA–ME Anyagtudományi Kutatócsoport vezetője, 2010-ig a Miskolci Egyetem Fémtani és Képlékenyalakítástani Tanszék vezetője, egyben az Anyagtudományi Intézet igazgatója volt. 2014-től a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottság elnöke.
Prof. Dr. Roósz András Miskolchoz és a Miskolci Egyetemhez egyaránt kötődik, tevékenysége révén hozzájárul mind a város, mind pedig a felsőoktatási intézmény fejlődéséhez és felemelkedéséhez.