A Holokauszt óta nem sokat változott a miskolci Kazinczy utcai zsinagóga udvara. Hogy előtte milyen lehetett, s kik lakták azt már aligha tudjuk meg. Sokakat az is érdekelné, hogy mi lehetett itt a vészkorszak idején. Mi volt ott, amikor a megmaradt miskolci zsidóságból már az időseket, a nőket és a gyerekeket is begyűjtötték a téglagyári gettóba, hogy deportálhassák valamennyiket. Jómagam úgy emlékszem a hatvanas években Csulákék voltak az utolsó templomszolgák. A gondnokok. Telente Csulák bácsi fűtötte az imaterem cserépkályháját és ő gyújtogatta, oltogatta a lámpákat sábeszkor. S neki kellett elhoznia a még meleg sóletet a Vörösmarty utcai pékségből. Ha meglesz az első miskolci zsidó múzeum apró mozaikként, közös emlékeink cserépdarabjaiból összerakhatjuk a közelmúltunk történelmét. Szlukovinyi Péter, a miskolci hitközség elnöke már nagyon várja a zsinagógát körülvevő épületek rekonstrukciójának a a befejezését.
- Jelenleg a hitéletet átmenetileg egy miskolci lift nélküli belvárosi épület első emeletén gyakorolják. Mikorra várható a visszaköltözés ?
- A műszaki átadás végső határideje június harmincadika. Az építkezés láthatóan intenzíven zajlik és még járvány időszakában se szünetelt a munka. Augusztus végére remélhetően ismét birtokba vehetjük a komplexumot. Nem győzöm hangsúlyozni, hogy a jelenlegi kormány anyagi támogatása nélkül sohasem lettünk volna képesek erre a megújulásra. Hiszen a háború óta külföldi segítséggel mindössze egy idősek otthonát építhettünk ide. Sajnos az is már teljesen lepusztult állapotban van, és teljes felújításra szorulna. Ha ez a projekt is megvalósulhat, itt lehetne egy zarándokszállás. A térségben több neves csodarabbi sírja található, ezért az év minden szakában még az óceánon túlról is ezrével érkeznek ide a tisztelőik.
A régmúlt, a képről hiányzik a hosszú pad, amelyek az imára gyűlekezők üldögéltek 
Mintha tágasabb lenne a megújult imaterem 
Az étkező kialakukóban
A hitközség elnöke és ügyvezetője már azt fontolgatja, hogyan és miből rendezzék át az imatermet a közösség teljes megelégedésére. Sajnos a régi bútorok annyira átvették a nedves dohos falak szagát, hogy már használhatatlanok. A tervben is az is szerepel, hogy az étkezőhöz kapcsolódó konyhát teljesen gépesítik. Szeretnék, ha a gyülekezet idősebb tagjainak folyamatosan kóser étkezést tudnának biztosítani.
A rekonstrukció egyik fontos eleme a három részből álló múzeum kialakítása. Ehhez az ország legnevesebb judaisztikai történészeit és belső épitészeit kérték fel a tárlók kialakításához. Jó tudni, hogy Miskolcon Kerényi László dokumentumfilmes a helyi zsidóság utolsó három évtizedét képekben és filmekben nyomon követte és megörökítette. Neki köszönhető, hogy gazdag és értékes anyag gyűlt össze ebben a témában, amit majd a múzeum láthatunk. Az elnök megerősítette, már nemcsak az önkormányzattal, a tankerülettel, de az egyetemmel is megállapodtak, hogy itt a kutatómunkán túl az az alsó tagazotasoktól a felsőfokú tanulmányokat folytatókig mindenkinek rendeznek történelmi tárgyú oktatást.
A parkosítás már megkezdődött, s a terv szerint a kapun túl csak négy kocsinak jut várakozóhely. Az udvart most nem aszfaltozzák le, csak az épületek közötti kerengők előtt lesz aszfaltos járda, abban a reményben, hogy hamarosan a zsinagóga rekonstrukciója is megkezdődik.
( A címkép eredeti fotója egy értékes történelmi emlék. Schük Jenő a hatvana években miskolc főrabbija volt, de korára tekintettel csak bizonyos hétvégeken jött Miskolcra. A képen a régi sward templom előtt látható egy rituális kézmosás közben. Ahol még a rabbiszobája volt, most ott múzeum lesz.)
Hamarosan egy teljes képösszeállítást közlünk a megújult komplxumról.