A programban együttműködő négy nagyváros vezetői a lillafüredi Palotaszállóban egyeztettek a fejlesztési elképzeléseikről.
Miskolc látta vendégül szerdán Debrecen, Szolnok és Nyíregyháza vezetőit. A „Creative Region – Határtalan Fejlődés Északkelet-Magyarország” gazdasági programban együttműködő négy megyeszékhely vezetői tanácskozásának a lillafüredi Palotaszálló adott otthont. Ahogyan arról korábban beszámoltunk, a kormányzat a közelmúltban döntött arról, hogy létrehozza a Debrecen-Nyíregyháza-Miskolc-Szolnok tengelyű észak-magyarországi gazdasági övezetet, amely képes bekapcsolni a gazdaság, az oktatás, a kultúra, a turisztika és a sport területén megvalósuló fejlődésbe a határon túli területeket és azok lakosságát is. Az erről szóló megállapodást még március elején a fővárosban írták alá az érintett megyeszékhelyek polgármesterei.
Veres Pál, Miskolc polgármestere érdeklődésünkre elmondta, a miskolci találkozó azért is különleges, mert a vendégek megismerkedhettek Lillafüred és Miskolc természeti és kulturális értékeivel, és személyesen is meggyőződhettek a városban és környékén az elmúlt évtizedekben végbement fejlődésről, gyökeres változásokról.
Tíz évre terveznek
Miskolc első embere a találkozón bemutatott prezentációjában úgy fogalmazott: „öt hónap munkán és öt hivatalos találkozón vagyunk túl. Azóta Debrecen a Megyei Jogú Városok között elsőként megállapodást kötött a kormánnyal arról, hogy végrehajthatja terveit, ezáltal a helyiek akarata valósul meg; az történik, amit a helyben lakók szeretnének. A debreceniek elkötelezték magukat egy irány mellett, döntöttek, felhatalmazást adtak a vezetőiknek, akik ezt képviselve komoly eredményt értek el. Ugyanilyen erős felhatalmazást kapott az együttműködésben részt vevő másik három város, köztük Miskolc vezetése is, a feladat éppen ezért az, hogy együtt ugyanilyen komoly eredményt érjünk el. Ebben a folyamatban Miskolc tevőlegesen részt vesz.”
Veres Pál hozzátette, a résztvevőknek tíz évre kell tervezni, tehát nem az elkövetkező két-három év fejlesztéseit kell összeállítani, hanem a részletes előkészítést igénylő olyan fejlesztéseket is, amelyek ráépülnek majd a közeljövő fejlesztéseire, de csak hat-nyolc év múlva indulnak el.
„Most alakul ki a következő hét év EU-s és hazai támogatási rendszere. Éppen ezért nagyon fontos, hogy mi, nagyvárosi polgármesterek okosan és egyeztetve dolgozzunk, mert így tudunk leginkább segíteni a kormánynak abban, hogy az EU-s és saját forrásokat helyesen ossza majd be. A mi feladatunk most nem más, mint hogy minden erőnket a helyes tervezésre, a komoly előkészítő munkára fordítsuk. Együtt” – hangsúlyozta.
Közkinccsé tett megoldások
A Kreatív Régió központja a kormány döntésének értelmében Debrecen lesz. A hajdú-bihari megyeszékhely vezetője azt mondta, ez a szerep a város számára felelősséggel is jár, céljuk a közös munka, melyből minden résztvevő prosperál.
– Debrecen számára kifejezetten versenyképességi előnyt jelent, hogyha a régió együtt tud emelkedni és együtt tud fejlődni. Ebben van igazán potencia. Ennek érdekében nagyon sok olyan megoldást, amit mi már sikeresen alkalmazunk, közkincsé tettünk a három másik megyeszékhely számára. Meggyőződésem, ez a közös munka kulcsfontosságú lesz mindannyiunknak – hangsúlyozta Papp László.
Közös munka több területen
A mostani egyeztetésen több szó is esett a városok, a térségek turisztikai koncepcióinak összehangolásáról: mint mondták, Nyugat-Európában ezzel kapcsolatban már több jó példát is látni.
– Abban mindannyian egyetértettünk, hogy minden régió egyedi, különleges földrajzi, turisztikai értékekkel rendelkezik, amelyek erősítik egymást, így azt gondolom, azzal, ha ezeket a jövőben közösen promotálnánk, mindenki nyerne. Természetesen ehhez szükséges leültetni a térség turisztikai szakembereit is; a tárgyalások jelenlegi fázisában úgy tűnik, ez a közös munka akár már a következő hónapokban elindulhat – mondta Kovács Ferenc, Nyíregyháza polgármestere.
Az együttműködés természetesen infrastrukturális, gazdasági és oktatási fejlesztésekre is kiterjed. Fejér Andor, Szolnok alpolgármestere úgy fogalmazott, térségük és a tágabb régió jövőjét is meghatározzák a közúti és a vasúti infrastrukturális fejlesztések.
– Városunkban kiemelkedő iparágnak számít a vasúti gépgyártás és a vegyipar is. Az együttműködés során szeretnénk mindkét területen jelentős fejlesztéseket megvalósítani, mindezt úgy, hogy építünk a régióban működő alap-, közép- és természetesen felsőfokú oktatási intézmények tudásbázisára is – tette hozzá.
Egységes stratégia
A programot az Innovációs és Technológiai Minisztérium koordinálja. Nagy Balázs stratégiai ügyekért felelős helyettes államtitkár lapunknak úgy fogalmazott, ez a fajta közös munka paradigmaváltást jelent a gazdaságfejlesztés tekintetében.
– A célunk az, hogy egy olyan, szabad szemmel is jól látható, a nagyobb külföldi befektetők által is jobban értelmezhető gazdasági egység jöjjön létre, ahol egy-egy régió a saját helyi hagyományokra, kultúrára és közös múltra alapított, de mégis egységes stratégiával tud megjelenni. Meggyőződésem, hogy ez ütésállóbbá teheti a helyi gazdaságot, emellett pedig kiemel olyan gazdasági területeket, amelyekben a régió erős, és ahol van értelme tovább fejlődni.