A Magyar Alvás Szövetség elmúlt hat hónapban végzett megfigyelései
és tapasztalatai megerősítik a nemzetközi trendeket: az emberek
alvási állapota rosszabbodott, az elalvási és alvási nehézségek
felerősödtek; az életritmus megváltozása alapvetően befolyásolja az
egészségi állapotot. Az új élethelyzet egyéni és családi
következményei, a stresszorok felerősödése, a gazdasági
bizonytalanság, a társadalmi távolságtartás hatásai hozzájárulnak az
alvászavarok és az alvásbetegségek kialakulásához, rosszabbodásához.
A járvány alatti alvásminőségi megfigyelések arra utalnak, hogy az
otthoni munkavégzés megváltoztatja a cirkadián alvásmintázatot,
amely elsősorban az alvási fázis késésében mutatkozik meg. Sokan
késleltetik az elalvási időt 22 órától éjfélig; az ébredés a korábbi
6-7 órától 8-9 órára tevődött át. Gyakori a nappali alvás
(szunyókálás) is, amelynek hasznosságát az Alvásszövetség
megerősíti, hozzátéve: az alvásidő mennyisége mellett annak a
minősége is fontos. Jelentősen megnőtt a képernyő előtt töltött idő,
amellyel kapcsolatban a testmozgás fontosságára és az esti kékfény
kiiktatására hívják fel a figyelmet. Ez a fénytartomány ugyanis
késlelteti és megakadályozza az (el)alváshoz nélkülözhezetlen
melatonin termelődését.
- Az alkohol és a kávé túlzott fogyasztásával veszélybe kerülhet
az alvás és a szervezet immunrendszere, ami növelheti a COVID-19
fertőzés iránti fogékonyságot, a betegség súlyosbodását -
hangsúlyozta G. Németh György, a Magyar Alvás Szövetség elnöke.
Kiadó: Magyar Alvás Szövetség
