Különben ha valakit ilyen sérelem ér , logikátlan módon először feljelentést kell tennie a rendőrségen. Megértem, hogy a leterhelt zsaruknak tele van a hócipője ezekkel az ügyekkel. Első dolguk aránylag gépies, de időtrabló – írnak egy levelet a portál üzemeltetőjének és az internetes guruknak, hogy mondják meg milyen IP címről jött a poszt. Ez cirka két hónap, oda vissza, de általában a megkeresések eredménytelenek. Senkinek nem ajánlom, de ha a fizikai állapotom engedné ezekben az ügyekben magam vennék elégtételt. Ám még se vetemednék erre, mert a maradék józan eszem meg visszafogna.
S elmondom, hogy 2017 novemberében általános támadás indult ellenem minden fronton a helyi hetilap és a rendészet akkori vezetői az igazságszolgáltatás és a közvélemény félrevezetésére kampányoltak. Ez volt az érdekük, a feladatuk, hogy a jó embereiket bevédjék. Nekem kisebb dolgom is nagyobb volt annál, hogy bármilyen azonnali helyreigazítást kérjek hivatalosan. Ők pedig a biztos hátszél tudatában különben se tartottak a felelősségrevonástól.
Tehát mire bírósághoz fordultam , három évre rá ott szembetaláltam magam három ügyvéddel és a pártjukat fogó bíróval. Úgy lemostak mint ahogy az a nagykönyvben le van írva, mondván a médiában elkövetett rágalmazást maximum harminc napon belül kell jelentenem. Tehát az alperesek jogos jókedvükben tánclépésben hagyták el a tárgyalótermet.
Én meg ugye már a római jognál elvéreztem így csak később tudtam meg, hogy a rágalmazásnak tulajdonképpen az elévülési határideje a bűncselekmény súlyától fűggően differenciáltan állapítható meg, de maximum öt év. Ez a médiatörvény és a Btk egyáltalán nincs szinkronban, de hát én ügyvéd nélkül csak egy béna kacsa lehettem ott a bírói pulpitus előtt. Ám így is láttam, a plexivel védett túloldalon az alperesek és az ügyvédek kaján mosolya.
Persze míg egészségem engedi nem adom fel. A horvát parlament döntését pedig üdvözlöm, remélem adaptáljuk. Nem kerül sokba, s az uniós joggal nem ellentétes.
A jogszabály tiltja a médiafelületeken olyan tartalmak megjelenítését, amelyek gyűlöletet keltenek, erőszakra hívnak fel, súlyosan sértik mások személyiségi jogait, valamint terrorcselekmények elkövetésére buzdítanak.
A törvény egy korábbi tervezete a teljes tartalomért – beleértve a névtelen hozzászólásokat is – a médiaszolgáltatót vonta volna felelősségre, és százezer kunától egymillió kunáig (4,8-48 millió forint) terjedő pénzbírsággal büntette volna a felületükön megjelent gyalázkodó kommentekért. A törvényjavaslatot azonban számos kritika érte, többek között a Horvát Újságíró Szövetség (HND) is óvást nyújtott be ellene. Ezért át kellett dolgozni.
A most megszavazott jogszabály a hozzászólás tartalmáért annak szerzőjét teszi felelőssé. Amennyiben pedig a média tulajdonosai el akarják kerülni a büntetést, meg kell változtatniuk a kommentelés szabályait. Regisztrációhoz kell kötniük a hozzászólások lehetőségét, a felhasználókat pedig jól érthetően tájékoztatniuk kell a szabályok megsértésének következményeiről. Amennyiben a felhasználó sértő kommenteket, a bejegyzéshez fűzött gyalázkodó hozzászólásokat ír, az oldal üzemeltetőjének el kell azt távolítania, de le is tilthatja a felhasználót a további hozzászólás lehetőségétől.
Az új törvény sokkal nagyobb átláthatóságot tesz lehetővé az elektronikus médiapiacon. Annak szereplői kötelesek lesznek feltüntetni tényleges tulajdonosi hátterüket és finanszírozásuk forrását is.