Elnökök, ha repülnek

A közösségi médiában született a kifejezés: ezen, mint valamikor a sarki hirdetőtáblán keresztül lehet rövid üzeneteket küldeni egyszerre sokaknak. Az üzenet megfogalmazása legyen rövid, tömör, egyben informatív, hogy célba is érjen. Az Ábrahám-egyezményhez köthető első hivatalos utazások során héber, angol és arab nyelvű feliratok hirdették a békét az izraeli gépeken. Most, hogy Herzog izraeli elnök hosszú hiátus után első ízben tett látogatást Törökországban, gépén a béke, jövő, partnerség szavak hirdették az utazás szándékát héberül, törökül és angolul. Szerdán landolt Herzog gépe Ankarában, és 2008 óta első ízben hangzott fel török földön az izraeli himnusz. A hosszabb ideje tervezett, mindössze 24 órás látogatás kezdetén Erdogan török elnök a sajtó előtt kijelentette: „E történelmi látogatás fordulópont lesz Törökország és Izrael kapcsolatában. Az Izrael Államával való viszony erősítése nagy értékkel országunk számára.” Ugyancsak kijelentette, hogy áttekintették az ukrajnai és a földközi tengeri eseményeket is, és úgy vélte, hogy „az elkövetkezendő időszak új lehetőségeket fog teremteni a regionális és kétoldalú kapcsolatok terén is”. Reményét fejezte ki, hogy „ez a fontos látogatás, amelyre oly hosszú idő után kerül sor, megnyitja az utat a jövőbeli közös lehetőségek felé.” Erdogan az antiszemitizmust „az emberiség elleni bűntettnek” nevezte, hozzátéve: „a gyűlölet keltette bűntettek tovább terjednek az egész világon, míg mi folytatni fogjuk az idegengyűlölet, a rasszizmus, az antiszemitizmus és az iszlamofóbia elleni küzdelmünket.”

Herzog elnök török nyelven nyitotta meg beszédét: „Feleségem és én nagyon örülünk annak, hogy Törökországban az ön vendégei lehetünk.” A tárgyalásokról azt mondta, hogy „mindkét fél szempontjából nagy megtiszteltetésnek veszem, hogy megalapozhatjuk a baráti kapcsolatok ápolását államaink és népeink között, és hogy hidat építhetünk a mindnyájunk számára kritikus területeken”. Herzog így folytatta: „Népeink viszonya a régmúltba nyúlik vissza, erős történelmi, vallási és kulturális gyökerekkel. A nagyszerű zsidó vezetők, rabbik, költők, bölcsek, kereskedők és vállalkozók hosszú sora részét képezi a zsidó nép történelmének ebben az országban.” „Hiszem, hogy az országaink közötti kapcsolatokat majd a kölcsönös tiszteleten alapuló szellemiségből fakadó tettekkel lehet majd megítélni, és ezek alapján majd jobban tudunk válaszolni a mindnyájunk által megtapasztalt globális kihívásokra.”

Bár Erdogan szerint központi témája volt a találkozónak a palesztin kérdés és Jeruzsálem státusa, azzal, hogy Erdogan törökországi látogatásra hívta és most fogadta az izraeli elnököt, újabb jelét adta annak, hogy szakítani szeretne az egyre növekvő regionális elszigeteltségével, amit súlyos hazai gazdasági gondok is tetéznek. Azok után, hogy a Törökországgal azonos eszmei hullámhosszat követő, demokratikusan megválasztott Murszit Szisszi 2013-ban katonai úton megdöntötte Egyiptomban, Erdogan visszahívta nagykövetét Kairóból, és a két ország kapcsolatai mélypontra jutottak. Ugyanez történt Izrael vonatkozásában is azok után, hogy 2010-ben Izrael megtámadta a Mavi Marmara nemzetközi résztvevőkkel hajózó flottillát, amelynek a kifejezett célja a gázai blokád megtörése lett volna, és amelynek során 10 török aktivista is életét vesztette. A Muszlim Testvériség eszmevilágát követő Törökország nemcsak Murszi Egyiptomát és a gázai Hamaszt támogatta, hanem ugyanezért veszélyt éreztek az Emirátus berkeiben is. Törökország az elszigeteltségből először az Emirátusokkal kötött gazdasági szerződéssel lépett ki, majd következett egyiptomi látogatása, végül pedig Bennett miniszterelnökkel állapodtak meg Herzog elnök mostani látogatásában. Miközben Izrael részéről is komoly jelentősége lehet a kapcsolatok újrafelvételének, sejthető, hogy ehhez az Ábrahám-egyezmény gyors sikere, a három arab országgal létrejött normalizálás értékes tartalommal való megtöltése is pozitívan járult hozzá. Az is figyelemre méltó, hogy Törökország azok után javasolta most az energia területén való együttműködést, hogy korábban még próbálta megakadályozni a Földközi-tenger keleti medencéjében kialakuló együttműködést Izrael, Ciprus és Görögország között az Európa felé tervezett földgázvezeték megépítésében, aminek reakciójaként ez utóbbi országok még intenzívebb kapcsolatokkal válaszoltak. Képünkön: az a bizonyos „soknyelvű repülőgép Herzog elnök Ankarába való megérkezésekor (fotó: Anna Raiba Barsky/Maariv)

A sokat (nem) mondó lista

Putyin orosz elnök kérésére listát állítottak össze miniszterei, melyek azok az országok és/vagy szervezetek, amelyekkel orosz cégek és állampolgárok ezentúl csak külön engedéllyel léphetnek kapcsolatba. Míg az egyre növekvő, jelenleg már 48 országot tartalmazó listán az EU összes tagállama is szerepel, arról hiányzik egyebek között Izrael. E tény azért zavarba hozta azokat, akik az „arab ügy” támogatójától nem ezt várták, hiszen eddig egyre határozottabban éppen a „másik oldalt”, az USÁ-t bírálták, mondván, ez utóbbi szankciókat érvényesít Oroszországgal szemben, míg ugyanezt nem teszi Izrael vonatkozásában. A zavart növeli, hogy – vélhetően Zelenszkij ukrán elnök többszöri kérésére – Naftali Bennett izraeli miniszterelnök közvetítésre vállalkozott, és Oroszországba utazott. Útjára elkísérte Ze’ev Elkin jelenlegi építésügyi miniszter is, aki most is, mint korábban Netanjahu kíséretében, a tolmács szerepét töltötte be. Bár sokat nem tudunk a látogatás témájáról és eredményességéről, az azért sejthető, hogy a jelenlegi harcok során szalagcímekben is szereplő Harkov városában született miniszter–tolmácsnak nem volt szüksége tolmácsra ahhoz, hogy saját benyomásait legalább önmagának megfogalmazhassa. Az is sejthető, hogy az ukrán helyzet mellett szóba kerültek a végükhöz közeledő iráni atomtárgyalások, amelyekben, és főképp az esetleges egyezmény után kialakuló helyzetben Oroszország saját magának fontos szerepre számít. Izrael tisztában van Oroszország Golánon túli erőpozíciójával is, és minden bizonnyal az ezzel összefüggő, Izrael biztonságát egyértelműen érintő kérdések is szóba kerültek. Most, a mind szélesebb régiókat érintő bizonytalanságban egy támpontot azért szolgáltathat az a tény, hogy az izraeli légierő Bennett látogatását követően is sikerrel lépett fel szíriai célpontokkal és Gáza felé tartó iráni drónokkal szemben. Lapid külügyminiszter többszöri, Ukrajna területi egysége mellett hangoztatott véleményével együtt tehát Izrael nincs azon a bizonyos listán. Még akkor sem, hogy hétfőn Lapid megismételte: „Elítéltük az orosz inváziót, és most is ezt tesszük. Izrael partner abban a globális törekvésben, hogy ennek a háborúnak véget kell vetni. A háborút tárgyalás útján lehet megállítani. Izrael mindkét féllel, Oroszországgal és Ukrajnával is beszélő viszonyban van, és ezt teljes összhangban tesszük legnagyobb szövetségesünkkel, az Egyesült Államokkal, valamint európai partnereinkkel.” Tény, hogy a háború kezdete óta Putyin egyedül Bennett miniszterelnökkel ült tárgyalóasztalhoz szemtől-szembe, és erre a világpolitikában is felfigyeltek.

Eközben Izrael az eddig küldött 100 tonna segélyszállítmány mellett egy tábori kórház felállítását is tervezi Ukrajnában, Lvov környékén 80 egészségügyi személyzettel. Lesz baleseti sebészet, benne szülészet, gyermek körterem, felnőtt kórtermek, járóbeteg rendelő és telemedicina-központ is. A tábori kórház egy összefogás eredménye lesz az izraeli Egészségügyi Minisztérium, a Külügyminisztérium, a Sheba kórház, a Clalit egészségügyi szolgáltató és más izraeli kórházak bevonásával. A más hasonló esetekben szállított tábori kórházakkal ellentétben ezúttal az Izraeli Hadsereg részlegei nem fognak részt venni az akcióban. Képünkön: ehhez hasonló lesz a felépítendő kórház (fotó: Sheba kórház)

Ha valaki közel ül a tűzhöz

Az Oroszország elleni nyugati szankciók között fontos helyet foglalnak el az orosz kormányzat közelében levő oligarchák elleniek. Josep Borrell, az EU külügyi biztosa még az ukrajnai válság kezdetén kijelentette, hogy „Ezekkel a további szankciókkal azokat vesszük célba, akik jelentős gazdasági erejükkel támogatják Putyin rezsimét és anyagi hasznot húznak a rendszerből. Ezek a szankciók fel fogják fedni Putyin elitjének a gazdagságát. Azok, akik lehetővé teszik Ukrajna lerohanását, meg fogják fizetni cselekedetük árát.” E milliárdosok között számos olyan prominens személy van, akik jótékonyságukkal létfontosságú támogatást nyújtanak egyes oroszországi vagy nemzetközi zsidó szervezeteknek, de hasonlóan izraeli szervezeteknek is. Az USA gazdasági minisztériuma még 2018-ban összeállította saját „Putyin listáját” (közszájon így elnevezve a 210 prominens orosz nevét tartalmazó gyűjteményt), akik célpontjai lehetnek a Putyin környezetét és közvetve Putyin mozgásterét is gyengítő szankcióknak. Köztük legalább 18-an zsidó háttérrel rendelkeznek, és a 18 között legalább 13-an vannak, akik zsidó/izraeli jótékonysági célokra hagyományosan jelentős összegeket adományoznak. Így támogatják az oroszországi zsidó hitközségeket és kulturális-oktatási szervezeteket, az Oroszországi Zsidó Kongresszust, a Zsidó Világkongresszust, a moszkvai Zsidó Múzeumot, a jeruzsálemi Jad Va’Shem Holokauszt Emlékmúzeumot, a Emlékezés Sacher Parkját Jeruzsálemben, vagy a „Zsidó Nobel-díjként” említett Genesis Díjat, ami minden évben 1 millió dollárral ismeri el a zsidó tehetséget és eredményeket, a zsidó értékekhez való hozzájárulást. 2022-ben éppen Dr. Albert Bourlának, a Pfizer vezérigazgatójának ítélték oda. Míg a világ most a Chelsea további sorsát latolgatja azok után, hogy tulajdonosa, a 14.5 milliárd dolláros vagyonnal rendelkező Roman Abramovich is tiltólistára került, ez a Jad Va’Shemet is gondokkal fenyegetheti, hiszen még éppen egy hónapja mintegy 3 millió dollárra becsült felajánlást kapott tőle holokauszt-kutatásra. Egyébként a Jad Va’Shem gyorsan lépett: tegnapi nyilatkozatával minden kapcsolatot felfüggesztett a milliárdossal. Képeinken: Abramovich Isaac Herzog az izraeli elnökkel 2021. november 21-én Londonban, és egy 2016-os felvételen az orosz elnökkel Moszkvában (fotók: Kobi Gideon/Izraeli Kormány-sajtóiroda/AP, illetve Mikhail Svetlov/Getty Images)